Valóban segít a nehéz helyzetbe került devizahitellel rendelkezőkön a törvényjavaslat?

2010.10.20. Jogi Fórum/ FOE

A Fogyasztóvédők Országos Egyesülete üdvözli azt a szándékot, hogy másfél év után végre jogszabályi szinten kívánja az állam rendezni a lakáshitelesek problémáját, és nem csak magatartási kódexben. Azonban „Az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek a nehéz helyzetbe került lakáscélú hitelt felvevő fogyasztók megsegítése érdekében szükséges módosításáról” címmel elkészült törvényjavaslat nem feltétlenül segít a bajba került fogyasztókon.

A benyújtott törvényjavaslat kapcsán elmaradt az előzetes társadalmi egyeztetés a civil fogyasztóvédelmi szervezetekkel, a sajtóból megismert 8 pont pedig nem egyezik a most megismerhető törvényjavaslat tartalmával.

A javaslat rögzíti, hogy már meglévő deviza alapú lakáscélú kölcsönszerződés esetén is a devizában megállapított bármilyen költség, díj vagy jutalék forintban meghatározott összegének kiszámítása a Magyar Nemzeti Bank által megállapított és közzétett, hivatalos devizaárfolyamon történik, kivéve ha a pénzügyi intézmény nem határoz meg saját deviza-középárfolyamot. Ezt kell figyelembe venni akkor is, ha nem havi rendszerességgel történik a törlesztőrészlet fizetése, valamint elő-, illetve végtörlesztés esetén is. Az alkalmazott számítási módot az üzletszabályzatnak tartalmaznia kell, valamint azt az adatot is, hogy a forintban meghatározott összeg kiszámítására mely időpontban kerül sor.

A javaslat szigorúbb szabályozást ír elő az egyoldalú szerződésmódosításra, mivel az ügyfél számára kedvezőtlenebb egyoldalú szerződésmódosítást tiltja, azt semmisnek mondja ki, egyetlen esetben tesz kivételt, mégpedig a kamat tekintetében. Ebben az esetben is kizárólag kormányrendeletben meghatározott esetekben, feltételekkel és módon módosítható, amennyiben azt a jegybanki alapkamat, a refinanszírozási kamatlábak, a pénzpiaci indexek, a szabályozói környezet, illetve a hitelkockázat kormányrendeletben meghatározott változása indokolja. Erről a jövőben megszületendő kormányrendeletről semmilyen információval nem rendelkezik a FOE, nem tudjuk mikor jelenik meg, mikortól lesz hatályos, milyen feltételeket fog tartalmazni, így azt sem lehet kijelenteni, hogy biztos segíteni fogja a fogyasztókat ez a rendelkezés.

Fontos és üdvözlendő eleme a javaslatnak, hogy amennyiben a fogyasztó késedelembe esik, a 90. napot követően a fennálló tartozásán felül kizárólag a szerződésben a futamidő tekintetében rögzített mértékű ügyleti kamatnak, díjnak és költségnek megfelelő összegű követelést jogosult felszámítani a - feltételezhetően - pénzügyi intézmény, bár a mondatból ez hiányzik. Ez azt jelenti, hogy a jövőben nem fordulhat elő olyan eset, mely jelenleg mindennaposnak mondható, hogy tartós fizetésképtelenség esetén, 1-2 év alatt akár megduplázódik a fogyasztó tartozása.

Ezen rendelkezéseket mind a hatálybalépést követően folyósított hitelekre, mind a már fennálló rendelkezésekre alkalmazni kell. Azonban az a fogyasztó, aki nehéz helyzetbe került, mert megduplázódott a havi törlesztőrészlete, és ez a magasabb összeg állandósult az elmúlt időszakban, annak ezek a változtatások sem segítenek, hiszen ugyanezt az összeget kellene tovább fizetnie, amit már hónapok óta nem képes, hiszen ő abban a hiszemben vette fel a nagy összegű hitelt, hogy nem fog számottevően változni a törlesztőrészlet nagysága.

A pénzügyi intézmény az ügyfél számára kedvezően egyoldalúan is módosíthatja a szerződés vonatkozó rendelkezéseit, erről az érintett ügyfeleket postai úton, vagy más, a szerződésben meghatározott közvetlen módon is értesíteni kell.

A javaslat csökkenti a lakáscélú jelzáloghitel részleges vagy teljes előtörlesztése esetén a pénzügyi intézmény által felszámítható költségeket, így az előtörlesztett összeg eddigi 2-2,5 % helyett 1-1,5 %-ot nem haladhatja meg ez a költség.
Semmilyen költségtérítést nem lehet felszámítani:
ha az előtörlesztés biztosítási szerződés alapján történik,
- ha a fogyasztó tartozása nem haladja meg az 1.000.000 forintot és a megelőző 12 hónap alatt előtörlesztést nem teljesített,
- ha a szerződés hatályba lépésétől már 24 hónap eltelt, kivéve ha más pénzügyi intézmény által folyósított kölcsönből történik, vagy ha az előtörlesztett összeg meghaladja a kölcsönszerződésben meghatározott kölcsönösszeg felét.

Ennek megfelelően az a fogyasztó továbbra is fizeti ezt a költséget, aki a rossz hitelét más pénzügyi intézmény jobb konstrukciójú hitelével akarja kiváltani.

A futamidő hosszabbítás esetén, ha 5 éven belül még nem került sor erre, akkor a fogyasztó által írásban kezdeményezett futamidő hosszabbítás esetén a hitelező nem jogosult semmilyen általa megállapított mértékű díjat, jutalékot vagy költséget a kérés engedélyezése esetén felszámítani.

Kimaradt tehát a javaslatból az automatikus futamidő hosszabbítás lehetősége, vagy legalább azon feltételek meghatározása, amikor az kötelező a pénzintézet számára, továbbra is teljes mértékben a pénzügyi intézményre van bízva, hogy azt engedélyezi-e a nehéz helyzetbe került ügyfele számára. A tapasztalat azonban az, hogy ettől a pénzügyi intézmények sok esetben elzárkóznak.

  • kapcsolódó anyagok
FOGYASZTÓVÉDELEM
FEOSZ