EU-külügyminiszterek csúcstalálkozója kezdődött Luxemburgban

2010.10.25. MTI

Szerbia érett magatartást tanúsított a Koszovóval párbeszédet kezdeményező ENSZ-közgyűlési határozat meghozatalakor, és ezt jutalmazni kell - mondta újságíróknak Steven Vanackere, a belga diplomácia irányítója, amikor hétfő reggel megérkezett az EU-országok külügyminisztereinek luxembourgi tanácskozására.

A megbeszélés napirendjén szerepel, hogy a tagállami kormányokat képviselő Európai Tanács most már átküldje-e véleményezésre az Európai Bizottságnak a tavaly decemberben benyújtott szerb EU-csatlakozási kérelmet. Vanackere abbéli reményének adott hangot, hogy a külügyminiszterek egyetértésre jutnak ebben a kérdésben.Az Európai Bizottságnak - az unió legfőbb végrehajtó szervének - véleményt kell majd alkotnia arról, hogy felkészült-e Szerbia a csatlakozási tárgyalások megkezdésére.

Az a tény, hogy a kormányokat képviselő testület nem küldte át automatikusan a szerb felvételi kérelmet a bizottsághoz, egyfelől azokat a fenntartásokat tükrözi, amelyeket egyes tagállamok - főként a hollandok - táplálnak Szerbiával szemben, hiányolva a délszláv háborús bűncselekmények ügyében eljáró, hágai székhelyű Nemzetközi Törvényszékkel való teljes körű szerb együttműködést. E tekintetben elsősorban azt várják Belgrádtól, hogy fogja el a Hágában háborús bűnök miatt körözött Ratko Mladicot, a koszovói szerbek egykori katonai vezetőjét, valamint Goran Hadzic volt horvátországi szerb politikust.

Másfelől az unión belül világosan megmutatkoznak a "bővítési fáradtság" jelei, és egyes név nélkül nyilatkozó uniós diplomaták szerint a holland kifogások kapóra jönnek azoknak, akik bármiféle EU-bővítési folyamatot lassítani akarnak.

Az "érett" szerb magatartás, amire Vanackere utalt, abban nyilvánult meg, hogy szeptember elején sikerült elfogadtatni az ENSZ-közgyűlés ülésszakán egy Koszovóval kapcsolatos, EU-szerb közös megfogalmazású határozati javaslatot. A szöveg tárgyalásokat szorgalmaz Belgrád és Pristina között, és a szerbek letettek arról, hogy ebben a határozati javaslatban elfogadhatatlannak bélyegezzék Koszovó elszakadását Szerbiától.

Catherine Ashton
, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője jelezte, hogy Brüsszel szívesen biztosítana helyszínt a Szerbia és Koszovó közötti tárgyalásoknak. Ezek valószínűleg novemberben kezdődnek majd. A belga külügyminiszter szerint pozitív jelzést kell küldeni Szerbiának. Ebből arra lehet következtetni, hogy várhatóan megtörténik a szerb csatlakozási kérelem átküldése a brüsszeli bizottsághoz. Emellett azonban az uniónak le kell szögeznie, hogy a további előrelépés feltételei között még mindig szerepel a hágai törvényszékkel való teljes körű szerb együttműködés - tette hozzá Vanackere.

Az uniós külügyminiszterek hétfői luxembourgi tanácskozásán - amelyen Magyarországot Martonyi János képviseli - a további napirendi pontok között szerepel a közelgő EU-USA, EU-Ukrajna, illetve EU-mediterrán csúcstalálkozó előkészítése, és a közel-keleti békefolyamat helyzetének, valamint az úgynevezett európai szomszédságpolitika kérdéseinek megvitatása. Előkészítik a csütörtök-pénteki EU-csúcsértekezletet is, amelyen az uniós országok közötti gazdaságpolitikai együttműködés lesz a fő téma.

A Közel-Keletet illetően Vanackere úgy vélekedett, hogy a tartós béke megteremtése érdekében a felek közt "a háttérben sok megbeszélésre, a nyilvánosság előtt kevés nyilatkozatra" lenne szükség. Ezzel arra a kérdésre válaszolt, hogy miként vélekedik a palesztin állam elismerésének nemzetközi fórumok elé viteléről. Szerinte esélyt kell még adni annak, hogy az érintettek megtalálják a közös hangot.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ