Az alkotmányról egyeztetett Schmitt Pál a pártokkal

2010.10.26. magyarorszag.hu

Külön-külön egyeztettek Schmitt Pál köztársasági elnökkel a parlamenti pártok képviselői hétfőn a Sándor-palotában a következő legfőbb ügyész megválasztásáról, az új alkotmányról és a jövő évi költségvetésről. A legfőbb ügyész személyére egyetlen parlamenti párt sem tett konkrét javaslatot.

A Fidesz álláspontja szerint legkésőbb november végén meg kellene választania az Országgyűlésnek a legfőbb ügyészt. Személyi javaslat még nem hangzott el, az új legfőbb ügyész személyéről egy újabb alkalommal konzultálnak majd – mondta el Lázár János frakcióvezető. A kereszténydemokratáknak nem lesz külön jelöltjük, mert a frakciószövetség közösen tesz majd javaslatot – mondta Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője.

Az MSZP sem nevezett meg konkrét jelöltet, az ellenzéki párt szerint kifejezetten aktuálpolitikai érdekek húzódnak a legfőbb ügyész státuszának megváltoztatása mögött. A legfőbb ügyész személyére a Jobbik sem tett javaslatot. Balczó Zoltán, a párt frakcióvezető-helyettese - aki Vona Gábort, a Jobbik frakcióvezetőjét amerikai útja miatt helyettesítette - a találkozó után elmondta, a Jobbik nem ért egyet azzal, hogy a legfőbb ügyészt kilenc évre nevezzék ki, hogy személyét kétharmaddal válassza meg a parlament, és hogy ne lehessen interpellálni. Az LMP sem tesz javaslatot a legfőbb ügyész személyére, de azt kérik, hogy az államfő politikailag kikezdhetetlen embert javasoljon.

Pártjavaslatok az új alkotmánnyal kapcsolatban

A szocialisták az alkotmányozással kapcsolatban átadtak Schmitt Pálnak egy politikai nyilatkozatot, amelyben összefoglalták azokat az alapelveket, értékeket, amelyeket az új alaptörvényben szeretnének látni. Az MSZP egyben azt kérte az államfőtől, ne írja alá a nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos törvényjavaslatot, hanem küldje el azt előzetes normakontrollra az Alkotmánybírósághoz - mondta Mesterházy Attila, párt frakcióvezetője.

Az LMP szerint nincs alkotmányozási kényszer, de a párt azt szeretné, ha az alkotmánybírósági jogértelmezések bekerülnének az új alaptörvény szövegébe - mondta el Schiffer András frakcióvezető és Tordai Bence választmányi szóvivő. A párt azt szeretné, ha zöld alkotmány készülne, amelybe belekerülnének a fenntartható fejlődésre, a jövő nemzedékek jogaira és az ökoszociális piacgazdaságra vonatkozó tételek. Emellett azt akarják, hogy az alaptörvénynek része legyen az állampolgári részvétel, valamint a lakhatáshoz való jog. A Jobbik azt szeretné elérni, hogy a preambulum az egész alkotmány értelmezési háttere legyen – mondta Balczó Zoltán.

Rogán Antal (Fidesz) a megbeszélésen arról tájékoztatta az államfőt, hogy az első és a második akcióterv intézkedéseinek köszönhetően az idei költségvetésben tartani lehet a 3,8 százalékos hiánycélt.
 

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
ORSZÁGHÁZ
ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁS
JOGALKOTÁS