Jogi dilemmában az EU a gazdasági reformok folytatását illetően

2010.10.26. BruxInfo

Az EU27-ek külügyminiszterei azt javasolják a csütörtökön összeülő Európai Tanácsnak, hogy fogadja el a gazdaságirányítási reformokról szóló munkacsoporti jelentést. Továbbra is nyitott kérdés azonban, hogy az alapszerződés módosításával vagy anélkül egyezzenek meg a reformok második szakaszáról.

Az állam- és kormányfők csütörtöki és pénteki találkozójukon minden jel szerint változtatás nélkül fogadják majd el a Herman Van Rompuy európai tanácsi elnök által vezetett munkacsoport jelentését az euróövezeten (és az EU-n) belüli gazdaságpolitikai koordináció szorosabbra fűzéséről. Ez azonban önmagában még nem jelenti azt, hogy az euró bevezetése óta legmélyrehatóbb reformok minden részletkérdésében egységesek lennének a tagállamok, amelyek közül az elmúlt napokban többen is bírálták például a munkacsoport által javasolt, a Bizottság eredeti elképzelésénél lazább szankciórezsimet. Ezek a rendelkezések azonban, akárcsak a jelentés más pontjai is még változhatnak a jogalkotási folyamat során, amelynek kiindulópontjául a munkacsoportétól több pontban is eltérő szeptember 29-i bizottsági javaslat szolgál.

Az Európai Tanács pénteken elfogadandó következtetéseiben várhatóan 2011 nyarát jelöli meg célként a gazdaságirányítási reformokkal kapcsolatos jogalkotási folyamat lezárására. Ez Martonyi János külügyminiszter szerint egyúttal azt is jelenti, hogy az új szabályokról legalább politikai szinten a január 1-jén kezdődő magyar EU-elnökség alatt kell megállapodni majd.

A csütörtökön kezdődő csúcstalálkozónak az a kérdés áll majd a középpontjában, hogy az alapszerződés módosításával és - ami ebben az esetben elengedhetetlen - egy kormányközi konferencia összehívásával, vagy a jelenlegi szerződési keretek között, másodlagos jogszabály révén állapodjanak-e meg a még elvarratlan reformokról, így arról a német igényről, hogy a jelenlegi három évre szóló helyett egy állandó válságkezelő mechanizmust hozzanak létre az államadósság csőd által fenyegetett országok rendezett szanálására. Nicolas Sarkozy francia elnök a múlt héten Normandiában az ilyen tartalmú szerződésmódosításról elvileg megállapodott Angela Merkel német kancellárral, cserébe a fegyelmezetlenkedőkkel szembeni szankciórezsim fellazításáért, amit utólag több uniós tagállam is nehezményezett. A kormányok többségének ugyanis röviddel a Lisszaboni Szerződés elfogadása után egyáltalán nincs ínyére egy újabb szerződésmódosítás, amit utólag minden tagországban ratifikálni is kellene.

„Óvatosan viszonyulunk a kérdéshez, de a problémát is látjuk. Vagy a jelenlegi alapszerződés keretei között találjuk meg a megoldást, vagy ha ez nem megy, akkor meg kell vizsgálni, hogy egyszerűsített eljárással lehet-e módosítani a szerződést” – közölte a külügyminiszterek tanácsülését követően Martonyi János. Az egyszerűsített szerződésmódosítás azt jelentené, hogy külön Konvent összehívása nélkül a kormányok szűk mandátummal (tehát maximum egy-két kérdésre vonatkozóan) folytatnák le a tárgyalásokat. De az alkut ebben az esetben is ratifikálni kellene minden tagállamban. A magyar külügyminiszter szerint a következő napokban és hetekben egyfajta reflexió indul el az EU-ban a további reformok módjáról, ami azt is előrevetítheti, hogy ebben a kérdésben a csúcson mégsem születik konkrét megállapodás. Martonyi ugyanakkor hozzátette, hogy egy másik német követelésről, a pénzügyileg fegyelmezetlen országok szavazati jogának felfüggesztéséről nagyon kevéssé valószínű, hogy az alapszerződés módosítása nélkül lehetne dönteni, hiszen ebben az esetben hatásköri átrendezésről lenne szó a tagállamok és az EU között.

A magyar diplomácia vezetője a jogalkotási folyamat keretében tisztázandó kérdések közé sorolta a magánnyugdíj-pénztári befizetések figyelembe vételét is az államadósság és az államháztartási deficit kiszámolásakor. Emlékeztetett rá, hogy bár ez a kérdés a közelmúltbeli hazai döntések fényében most másként érinti az országot, ám ez nem változtat azon, hogy a kormány továbbra is kiegyensúlyozatlannak tartja az Európai Bizottság által a szeptember 29-i csomagban erről előterjesztett szöveget. Miközben ugyanis a bizottsági tervezet nagyon korlátozóan veszi figyelembe pozitív értelemben, enyhítő körülményként a nyugdíjreformot (annyira, hogy a miniszter szerint Magyarország ebből kiesik), addig a reform visszafordítását lényegében korlátlanul, enyhítő körülmények figyelembe vétele nélkül bünteti.
 

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI TANÁCS
EURÓPAI UNIÓ