Elfogadták a magánnyugdíj-pénztári törvényt

2010.10.26. Magyarorszag.hu

Hétfőn elfogadták a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló javaslatot és azt a kormányjavaslatot is, amely szerint a magánnyugdíj-pénztári tagok 14 hónapon át tagdíj helyett járulékot fizessenek a Nyugdíjbiztosítási Alapba. A képviselők döntöttek a közmédiumok vagyonának összevonásáról és a lakáshiteleseket segítő hétpontos javaslatcsomagról is.

Az Országgyűlés hétfőn megvitatta, majd 293 igen szavazattal, 9 nem ellenében el is fogadta Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi kormánybiztos a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló, múlt pénteken beterjesztett javaslatát. A szocialisták nem vettek részt a szavazáson, míg a kormánypártok és a Jobbik igennel, az LMP pedig nemmel szavazott.
Selmeczi Gabriella a vita során úgy érvelt: a magán-nyugdíjpénztári tagok a válság miatt komoly veszteséget szenvedtek el, befizetéseik egy része elveszett. A képviselő szerint az elmúlt két évben alig akadt olyan pénztártag, aki megúszta a válságot, azaz befektetése elérte az állampapírok hozamát. Ezzel szemben volt olyan, aki az éves befizetésének kétszeresét bukta el. Rogán Antal, a Fidesz vezérszónoka azt mondta: magasabb járandóságra számíthatnak jövőre az állami nyugdíjrendszerből nyugdíjba vonulók, mint azok, akik korábban magánnyugdíj-pénztári tagok voltak.

A szocialisták a szavazás előtt az intézkedés elleni tiltakozásul kivonultak az ülésteremből. Az MSZP-s képviselők szerint a törvényjavaslatban nem volt szó arról, hogyan garantálják a 2012-től az állami rendszerbe átlépők befizetéseinek a hozamát. A Jobbik azt szeretné, ha a teljes magán-nyugdíjpénztári rendszert egyszerre megszüntetnék - jelentette ki a párt vezérszónoka, Rozgonyi Ernő. A KDNP szerint az állami nyugdíjkasszába való visszalépés nem fogja megingatni a tőzsdei rendszert, mert az előterjesztés azt indítványozza: a pénzek abban a portfólióban kerüljenek vissza az állami rendszerbe, amelyben ma elhelyezkednek. Az LMP vezérszónoka, Schiering Gábor véleménye szerint a kormány úgy venné el az emberek pénzét, hogy nem mondja meg, mi lesz annak a sorsa. Selmeczi Gabriella zárszavában úgy reagált, hogy a magán-nyugdíjpénztárak működése során csak a csúcson lévő menedzserek járnak jól, míg az alattuk lévő pénztártagok nem.

A hétfő este elfogadott javaslat a jelenlegi magánnyugdíjpénztár-tagok számára lehetőséget nyit az állami nyugdíjrendszerbe való átlépésre, továbbá megengedi, hogy a vegyes rendszerből az elmúlt években nyugdíjba vonulók utólag is visszalépjenek oda, emellett eltörli a pályakezdők magánnyugdíjpénztárba való belépésének kötelezettségét is.

Elfogadták a magán-nyugdíjpénztári befizetésekről szóló javaslatot

Elfogadta az Országgyűlés a kormány azon javaslatát is, amely a társadalombiztosítási törvény módosításával megteremti az alapját, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok átmenetileg - 2010. november 1-je és 2011. december 31-e között - tagdíj helyett járulékot fizessenek a Nyugdíjbiztosítási Alap részére. A javaslat ezt azzal indokolta, hogy az idei 3,8 százalékos hiánycélt csak kormányzati intézkedésekkel lehet tartani. Mivel a kabinet ezt a lakosság életszínvonalának csökkenése nélkül kívánja elérni, olyan megoldásokat kell találni, amelyek mindkét céllal összhangban vannak. A magán-nyugdíjpénztári tag után fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 9,5 százalék, a magán-nyugdíjpénztári tagdíj pedig 0 százalék lesz a következő 14 hónapban (a nyugdíjjárulék most 1,5 százalék, a magánpénztári tagdíj pedig 8 százalék). A kormánypártok igennel, az LMP képviselői nemmel szavaztak, a Jobbik frakciója tartózkodott.

Nincs szükség egyszerűsített közbeszerzésre a jogi szolgáltatásokhoz

A jogi szolgáltatásokra a jövőben nem kell közbeszerzést kiírni - ez a lényege az öt kormánypárti képviselő által a közbeszerzési törvényhez benyújtott, hétfőn elfogadott módosításnak, amelyet a képviselők 255 igen szavazattal, 48 ellenében fogadtak el, majd kérték a törvény sürgős kihirdetését a köztársasági elnöktől. Eddig a jogi szolgáltatásokra egyszerű közbeszerzési eljárást kellett kiírni, ugyanúgy, mint a szállodai, vagy az egészségügyi és oktatási szolgáltatásokra. A törvény 4. számú melléklete hosszabb, ebben szerepelnek az általános szabályok alól kivett szolgáltatások. A törvény kihirdetésétől számítva a mellékletben szereplő szolgáltatások közül kivétel lesz a jogi szolgáltatás, amelyre egyszerűsített eljárást sem kell kiírni. Sőt, egy módosítással a kedvezményt kiterjesztették a hivatásos közbeszerzési tanácsadókra is.

Közös alapba kerül a közmédiumok vagyonának jelentős része

Közös vagyonkezelő alapba kerül a Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Zrt. vagyonának jelentős része, így ingatlanjaik és archívumaik tulajdonosi joga. Az erről szóló országgyűlési határozati javaslatot a kormánypárti képviselők támogatásával fogadta el a parlament. A fideszes Cser-Palkovics András és Rogán Antal által jegyzett határozat rendelkezik a Közszolgálati Közalapítvány, illetve a négy közszolgálati részvénytársaság vagyonának térítésmentes átadásáról a közszolgálati feladataik ellátásához szükséges vagyon, valamint a jogi személyiségükhöz közvetlenül kapcsolódó vagyoni értékű jogosultságok kivételével.

A tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket ezután a - médiatanács kezelésében lévő - Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap gyakorolja. A vagyon átadása 2011. január elsejével történik meg, de az ahhoz szükséges intézkedéseket a határozat hatályba lépését követően meg kell kezdeni.

Elfogadták a lakáshitelesek hétpontos csomagját

Elfogadta az Országgyűlés a Fidesz hétpontos javaslatcsomagját, amely szerint egyebek mellett a jövőben ötévente egy előtörlesztés és egy futamidő-hosszabbítás ingyenes a lakáshitelesek számára. A törvény kimondja a középárfolyam kötelező alkalmazását és azt, hogy a hitelszerződés az ügyfél számára kedvezőtlenül nem módosítható.

Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosítása csak a magánszemélyek által felvett lakáscélú hitel-, kölcsön-, és lízing szerződésekre vonatkozik. A törvény szerint a jövőben csökkennek az előtörlesztéskor felszámítható költségek felső határai: a jelenlegi 2,5, illetve 2 százalékról 1,5, illetve 1 százalékra. A futamidőből eltelt két év után az előtörlesztés ingyenes lesz azzal a megszorítással, hogy ötévente egy költségmentes előtörlesztésre jogosult a hitel felvevője. A parlament a törvény sürgős kihirdetését kérte az államfőtől. Az indítvány egyes pontjai november végén, mások december közepén léphetnek hatályba.

A képviselők egyhangúlag, 288 szavazattal hozták meg döntésüket, a szavazáson azonban nem vettek részt az ülésről korábban, a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló vita során kivonuló szocialista politikusok.

  • kapcsolódó anyagok
ORSZÁGHÁZ
JOGALKOTÁS