A kettős állampolgárság és a szavazati jog megadása

2010.10.27. Jogi Fórum/ Duna Tv

A magyar állampolgárság megszerzését egyöntetűen üdvözlik, az azzal járó magyarországi szavazati lehetőségével viszont már nem mindenki élne a határon túli magyarok közül. Hogyan gondolkodik a határon túli magyarság az egyes régiókban? Miként látják a szavazati jog kérdését a határon túli magyar politikusok és pártok? Hogyan a szomszéd államok kormányai? És hogyan viszonyulnak a kérdéshez az amerikai magyarok?

Romániában szavazhatnak a külhoni román állampolgárok

 Romániában a határon túl élő románok is szavazhatnak a romániai választásokon. Traian Basescu államfő például elesett volna második mandátumától a külföldön leadott szavazatok nélkül. A román jogrend a Moldovában élő román állampolgároktól sem tagadja meg a szavazati jogot, azoktól sem, akik sosem éltek Románia területén – derült ki a Duna Televízió összeállításából.

 „Az anyaországoknak kötelességük lehetővé tenni, hogy a más országokban élő nemzettársaik is részesülhessenek az állampolgárságban. Éppen ezért bátorítjuk a magyar hatóságok ilyen irányú kezdeményezését” – ezt már Traian Basescu román államfő mondta Schmitt Pál köztársasági elnök bukaresti látogatása során.

 Amíg Romániában listás választási rendszer működött, addig a külföldön leadott szavazatokat a bukaresti szavazatokkal összesítették. A határon túl élő románok képviseleti joga az egyéni választókerületes rendszerrel sem szűnt meg – külföldi választókörzetet hoztak létre, parlamenti képviselői és szenátori körzetet is.

 A becslések szerint kétmilliós, külföldön élő román állampolgár közül mindössze százötvenezer élt választói jogával.

A szlovákiai kormánypártok nem támogatják a magyar kezdeményezést

 Mikulás Dzurinda szlovák külügyminiszter nem kívánt reagálni a magyar elképzelésekre. Egy sajtótájékoztatón azt mondta: ha lesz konkrét magyar javaslat, arról tárgyal majd Martonyi János magyar külügyminiszterrel.

A szlovák belügyminiszternek, Daniel Lipsicnek viszont határozott véleménye van. „Azt hiszem, nem szokványos megoldás, hogy azok az állampolgárok, akik nincs állandó, sem más lakhelyük egy országban, azok ott választhassanak. Nekem ez úgy tűnik: teljesen ellentétes nemcsak hogy valamiféle nemzetközi sztenderddel, de a józan ésszel is. Csupán csak politikáról van szó” – nyilatkozta


Rudolf Chmel
szlovák kisebbségügyi miniszterelnök-helyettes a szlovák-magyar kapcsolatokat félti a szavazati jogra vonatkozó magyarországi elképzelésektől. „Mindenképpen rossz volna, ha a gyakorlatba menne át ez az ötlet. Remélem, csak ötlet, úgy gondolom, nem volna a legjobb dolog ebben az új együttműködésben, amelynek létre kellene jönnie Közép-Európában” – nyilatkozta a Duna Televíziónak Rudolf Chmel

A kormánytag Híd-Most párt elnöke, Bugár Béla ellenzi a javaslatot, álláspontját az alábbiakkal indokolja: vélhetően kampányt kellene folytatni egy olyan területén, amelynek a magyarországi választásokhoz semmi köze nincs. Ezen túl jegyzéket kell készíteni arról, kinek van és kinek nincs magyar állampolgársága.

 „Nagyon sok olyan kérdés merül fel, amit én teljesen feleslegesnek tartok. Ráadásul: ebből mi haszna volna a határon túli magyaroknak, azon túl, hogy hideget-meleget fognak kapni az adott országban élő többségi nemzet fiaitól?” – vette fel a kérdést Bugár Béla pártelnök.

 Az RMDSZ konzultálna, a Polgári Pártnak már határozott álláspontja van

Az RMDSZ politikusai többnyire üdvözlik a választójog megadásának gondolatát, de elvárnák, hogy a részletekről velük is konzultáljon a magyar kormány. A Szász Jenő vezette erdélyi Magyar Polgári Párt azt szeretné, ha a választójog a külhoni magyar állampolgárok megválaszthatóságát is magába foglalná – az erdélyi magyarság saját soraiból küldhetne képviselőket a magyar Országgyűlésbe.

 Magyar Koalíció Pártja – előbb az állampolgársági törvényt kell rendezni

 „Aki élni akar a szavazati joggal, annak meg kell adni a lehetőséget” – így reagált a felvetésekre Berényi József, a jelenleg parlamenten kívüli szlovákiai párt, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke. Hozzátette: ha Magyarország ezt felkínálja, Szlovákia ne akadályozza meg. Emlékeztetett: jelen pillanatban még mindig hatályos Szlovákiában az a törvény, mely szerint elveszíti szlovák állampolgárságát az, aki mellé a magyart is felveszi. Előbb ezt a jogszabályt kell módosítani, utána lehet gondolkodni a magyarországi választásokon való részvételről – mondta a pártelnök a Duna Televízióban.

 KMKSZ – nem lesz kihatása a magyarországi választások eredményére

 A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) vezetői úgy látják: nem szabad megengedni, hogy kétféle magyar állampolgárság legyen. Tehát aki felveszi a magyar állampolgárságot, annak jár a választás joga. Ha ezt valóban elfogadja a magyar Országgyűlés, az jelentős, gesztusértékű lépés lesz a határok feletti nemzetegyesítés felé – hangzott el a Térkép összeállításában.

A magyarországi választások eredményét illetően viszont nem lenne túl nagy jelentősége az ügynek, a külhoniak választójoga nem befolyásolhatja érdemben egy magyarországi választás kimenetelét – véli Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke.

 "Ahhoz, hogy jelentős szavazatmennyiség folyjon be valamelyik magyarországi politikai párthoz, ahhoz el kell képzelni, hogy a román és szlovák állam engedi, hogy Székelyföldön és a Felvidéken a helybeli kultúrházakban és iskolában szavazóhelyiségek nyíljanak. Ha ez nem történik meg, akkor a külképviseleteken vagy a határ másik oldalán korlátozott marad” – vélte a politikus.

 VMSZ – más országokban már természetes a kettős állampolgárság és a szavazati jog

 A Vajdaságban élő horvátok már a kilencvenes évek óta lehetnek horvát állampolgárok és szavazhatnak is a horvátországi választásokon. Ez utóbbi joggal azonban csak egyötödük él – derült ki a Duna Televízió összefoglalójából.

Dévavári Zoltán, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) alelnöke úgy nyilatkozott a Duna Televíziónak: a Kárpát-medence minden országa, amely jelentős számú határon túli nemzetrésszel bír, biztosítja kettős állampolgárai számára a szavazati jogot. Igaz, többnyire azzal a kitétellel, hogy listára szavazhatnak a külhoniak.

 Amerikai Magyar Koalíció – EU-konform és modern elgondolás a szavazati jog megadása

 Max Teleki, az Amerikai Magyar Koalíció elnöke a Térkép stúdiójában kifejtette: nagyon régóta esedékes volt a magyarországi választójog tervezett megadása. Sokkal inkább a szlovák kormányzat véleményét tartja az európai realitással ellenkezőnek.

 „ Az Európai Unió tagállamai, mint Szlovákia vagy Románia is, egyfajta erőforrás-közösséget alkotnak, az adóbevételekről van szó, amelyeket később újra elosztanak az egyes tagállamok között. Éppen ezért az állampolgárság és az állandó lakhely nem szabad, hogy bármilyen módon elválasztásra kerüljön akkor, amikor szavazati lehetőségről beszélünk. Sok adat sugallja, hogy az ember lehet állampolgár, kaphat szavazati jogot, de ez nem feltétlenül jelenti, hogy él is azzal a szavazati joggal” – érvelt Max Teleki.

Egy amerikai példával élve azt mondta: aki Arkansas államban Little Rock-ban él, az nem feltétlenül megy el Washingtonba, hogy ezzel a jogával éljen. „Azt gondolom, aki Marosvásárhelyen él, nem feltétlenül fog elmenni a magyar konzulátusra, ami több órányi járásra van, vagy éppen Bukarestbe. Éppen ezért az a feltételezés, hogy egyfajta szavazatözön lesz majd, ez egy elijesztési taktika” – vélte az Amerikai Magyar Koalíció elnöke.

 Max Teleki kifejtette: világszerte rengeteg példa van rá, hogy kettős állampolgársággal bíró személyek minkét, állampolgárságuk szerinti országban gyakorolják állampolgári jogaikat, közte szavaznak is. „Ez az egész világon történik, ez egy bevett gyakorlat, és úgy gondolom, ezért üdvözölte a román kormány, a szerb kormány pedig elfogadta. A szlovák kormányzatnak sem szabadna kivonni az ott élő magyarokat ebből a lehetőségből, ha a szlovákiai magyarok megkapják a magyar állampolgárságot. Természetes a XXI. század keretei között és a modern Európai Unió politikai szervezetében, hogy ezt megadják.” – mondta az Amerikai Magyar Koalíció elnöke, hozzátéve: mind a kettős állampolgárság, mind a szavazati jog megadása ügyében támogatják a magyar kormányzat törekvéseit.

Határon túli magyar polgárok – állampolgárságot igen, választási jogot módjával

Vajdaság – Szerbia

 Azt még csak megbecsülni sem lehet, hányan élnének a magyar állampolgárság lehetőségével Szerbiában, a délvidéki magyarok közül. Az állampolgárság egyszerűsített megszerzéséről szóló híreket viszont örömmel fogadták. Az ezzel esetleg majd járó szavazati jogot többen természetesnek vélik. „Ha valaki magyar állampolgár, azzal jár szavazati jog, ez magától érdeklődik” –hangzott az egyik vélemény.

 Többen úgy vélik: mivel a nemzet egyharmada határokon túl él, bele kellene szólni a magyar parlament munkájába a határokon túlról, de csak a „kint” élő magyarokat is érintő ügyekben. „A kárpát-medencei összmagyarságnak valamiféleképpen, demokratikus keretek között hozzá kellene szólni a politika alakulásához, ami talán nem direkt, de indirekt módon minket is érint” – hangzott egy másik vélemény Szabadkáról.

 Akik bizonytalanok, vagy már tudják, hogy nem szavaznak majd Magyarországon, azok közül az egyik nyilatkozó úgy indokolta döntését: a szavazás teljes egészében a magyarországiak belügye. Egy másik véleményformáló nem tartaná jónak, hogy „innen oda”, tehát Vajdaságból Magyarországra „dirigálna”, mivel soha nem tervezi, hogy Magyarországra költözzön.

Erdély – Románia

A határon túli magyarok a magyar állampolgárság megszerzését egyöntetűen üdvözlik, a Magyarországon való szavazás jogával már nem élnének ennyire egyöntetűen. A Térkép összeállításának egyik marosvásárhelyi nyilatkozója azt mondta: magyar állampolgárként született, úgy is szeretne majd meghalni, ám a szavazati jogot nem érzi annyira lényegesnek. Egy másik, szintén Vásárhelyen nyilatkozó azt mondta: ha nem fizet a magyar államnak adót, hogy szavazzon Magyarországon, s hogy válasszon ott politikust?

 Kárpátalja – Ukrajna

Kárpátalján a magyarok többsége még nem döntötte el: igényli-e a magyar állampolgárságot az ukrán mellé. Mivel az ukrán törvények tiltják a kettős állampolgárságot, sokan még beszélni sem akartak róla tévékamerák előtt. A magyarországi választójog lehetősége pedig hihetetlenül hangzik az emberek számára, nem tudják, mivel is járna – derült ki a Térkép összeállításából. „Nem vagyunk mi ahhoz kicsinyek? Ez a kis kárpátaljai magyarság? Hogy bele tudunk-e szólni a magyarországi politikába?” – vélekedett ez egyik nyilatkozó Gálocson.

Kulin Zoltán ungvári magyar újságíró például támogatja, hogy a kettős, tehát magyar állampolgársággal is rendelkező határon túli magyarok kapjanak szavazati jogot Magyarországon. Indoklása szerint a rendszerváltozás óta az anyaország már támogatja az elszakadt nemzetrészeket, és természetesen a határon túliak is beleszólást akarnak e támogatások sorsába, hova, kihez jussanak el. Ugyanakkor úgy látja: a szavazati jog mértékéről még további tárgyalásokat kell folytatni a határon túli magyarság képviselőivel, akárcsak azoknak az országoknak a politikai vezetőivel, ahol határon túli magyarok élnek. Számára a kérdés úgy vetődik fel, hogy csak pártlistára, vagy egyéni képviselőkre is szavazhatnak-e a jövőben a külhoni magyar állampolgárok.

 Felvidék – Szlovákia

Örömmel hallottam,hogy a szavazati jogról is folynak tárgyalások – mondta az egyik nagykaposi nyilatkozó a Térkép összeállításában. Szívesen élne a szavazati jogával – jelentette ki. Egy Királyhelmecen élő szlovákiai magyar úgy látja: az állampolgárság és a szavazati jog két különböző dolog. „Az ember ott szavazzon, ahol adót fizet, ahol járulékot fizet, tehát ahol a döntésének következményeit vállalni tudja, és ne másokkal fizettesse meg a számláját” – hangzott a vélemény.

 Nyugati példák – volt gyarmatbirodalmak

Franciaország tengeren túli megyéiben csaknem hárommillió, teljes jogú francia állampolgár él – például a karibi szigetvilágban, a latin-amerikai Guyana-an, vagy a távolabbi Polinéziában és Új-Kaledóniában. Ők szavazhatnak és képviselőket is küldhetnek a párizsi parlamentbe. A francia gyarmatosítás vége után függetlenné vált afrikai országok polgárai azonban nem rendelkezik francia állampolgársággal, így nem is szavazhatnak ott. Franciaországi lakóhely híján a francia állampolgár sem vehet részt az ottani választásokon.

 A másik nagy volt gyarmatbirodalom, Nagy-Britannia állampolgársági szabályai meglehetősen bonyolultak. A nyolcvanas években a Thatcher-kormány tisztázta valamelyest, kik voksolhatnak az Egyesült Királyságban. Ekkor tűnt el a különbség a korábban brit domíniumnak nevezett országok és a gyarmatok, valamint a függőségi területek szülöttei és a felvett állampolgárságú lakói között. Míg korábban szabadon beutazhattak az Egyesült Királyság területére állampolgári jogon, az 1981-es és ’83-as törvények nyomán a brit belügyminisztérium megtagadhatja beutazásukat vagy feltételekhez kötheti azt. De ha egyszer megkapták a zöld jelzést, azonnal megilleti őket az Egyesült Királyságban vagy az Ír Köztársaságban született állampolgárok miden joga, beleértve a választás és választhatóság jogát a választások minden szintjén.

  • kapcsolódó anyagok
JOGALKOTÁS
VÁLASZTÁS
ÁLLAMPOLGÁRSÁG