A gazdasági reformok folytatásán rágódik az EU

2010.10.28. BruxInfo

Az EU vezetői pénteken elfogadják a gazdaságirányítási reformokról készült jelentést és várhatóan mandátumot adnak annak tisztázására, hogy szerződésmódosítással vagy anélkül tárgyalják ki a további reformokat, köztük egy állandó válságkezelő mechanizmus létrehozását.

Az állam- és kormányfők csütörtöki és pénteki találkozójukon minden jel szerint változtatás nélkül fogadják majd el a Herman Van Rompuy európai tanácsi elnök által vezetett munkacsoport jelentését az euróövezeten (és az EU-n) belüli gazdaságpolitikai koordináció szorosabbra fűzéséről. Ez azonban önmagában még nem jelenti azt, hogy az euró 1999-es bevezetése óta legmélyrehatóbb szabálymódosítások minden részletkérdésében egységesek lennének a tagállamok, amelyek közül az elmúlt napokban többen is bírálták például a Bizottság eredeti elképzeléseit felvizező, egy francia-német különalku szellemében született szankciórezsimet.

Ezek a rendelkezések azonban, akárcsak a jelentés más pontjai is még változhatnak a jogalkotási folyamat során, amelynek kiindulópontjául a munkacsoportétól több pontban is eltérő szeptember 29-i bizottsági javaslat szolgál. A legnagyobb eltérés a két verzió között az, hogy miközben Brüsszel félig-meddig automatikus szankciókat javasol a szabályok megszegése esetén, addig a munkacsoport jelentése sokkal nagyobb teret ad a politikai mérlegelésnek a folyamatban (a munkacsoport jelentését lásd a BruxInfo október 21-i keltezésű hírlevelében).

Az Európai Tanács pénteken elfogadandó következtetéseiben 2011 nyarát jelöli meg célként a gazdaságirányítási reformokkal kapcsolatos jogalkotási folyamat lezárására. Ez Martonyi János külügyminiszter szerint egyúttal azt is jelenti, hogy az új szabályokról legalább politikai szinten a január 1-jén kezdődő magyar EU-elnökség alatt kell megállapodni majd.

A csütörtökön kezdődő csúcstalálkozónak az a kérdés áll majd a középpontjában, hogy az alapszerződés módosításával és - ami ebben az esetben elengedhetetlen - egy kormányközi konferencia összehívásával, vagy a jelenlegi szerződési keretek között, másodlagos jogszabály révén állapodjanak-e meg a még elvarratlan reformokról, így arról a német igényről, hogy a jelenlegi három évre szóló helyett egy állandó válságkezelő mechanizmust hozzanak létre az államadósság-csőd által fenyegetett országok rendezett szanálására. Nicolas Sarkozy francia elnök a múlt héten Deauville-ben az ilyen tartalmú szerződésmódosításról elvileg megállapodott Angela Merkel német kancellárral, a fegyelmezetlenkedőkkel szembeni szankciórezsim fellazításáért cserébe, amit utólag több uniós tagállam és az Európai Bizottság egyik alelnöke, a Párizzsal újfent „bajuszt akasztó” Viviane Reding is nehezményezett. A kormányok többségének röviddel a Lisszaboni Szerződés elfogadása után egyáltalán nincs ínyére egy újabb szerződésmódosítás, amit utólag minden tagországban ratifikálni is kellene. Az Európai Bizottság sem lelkesedik a szerződés módosításáért és arra hajlik, hogy a német igényeket a Lisszaboni Szerződés adta keretek között is teljesíteni lehet. Mások szerint ugyanakkor nincs mód a szerződés ilyenfajta értelmezésére.

„Óvatosan viszonyulunk a kérdéshez, de a problémát is látjuk. Vagy a jelenlegi alapszerződés keretei között találjuk meg a megoldást, vagy ha ez nem megy, akkor meg kell vizsgálni, hogy egyszerűsített eljárással lehet-e módosítani a szerződést” – közölte még a külügyminiszterek hétfői luxembourgi tanácsülését követően Martonyi János. Az egyszerűsített szerződésmódosítás azt jelentené, hogy külön Konvent összehívása nélkül a kormányok szűk mandátummal (tehát maximum egy-két kérdésre vonatkozóan) folytatnák le a tárgyalásokat. De az alkut ebben az esetben is ratifikálni kellene minden tagállamban. A magyar külügyminiszter szerint a következő napokban és hetekben egyfajta reflexió indul el az EU-ban a további reformok módjáról, ami azt is előrevetíti, hogy ebben a kérdésben a csúcson mégsem születik konkrét megállapodás. Martonyi ugyanakkor hozzátette, hogy egy másik német követelésről, a pénzügyileg fegyelmezetlen országok szavazati jogának felfüggesztéséről nagyon kevéssé valószínű, hogy az alapszerződés módosítása nélkül lehetne dönteni, hiszen ebben az esetben hatásköri átrendezésről lenne szó a tagállamok és az EU között.

José Manuel Barroso bizottsági elnök szerint először tartalmi oldalról kell megközelíteni a kérdést és csak azután érdemes dönteni a formáról, ha többé-kevésbé közmegegyezés van az állandó válságkezelő mechanizmus tartalmi elemeiről. Az állam- és kormányfők ezért előreláthatóan a kétnapos csúcstalálkozón nem hoznak konkrét döntést a folytatás mikéntjéről, hanem mandátumot adnak a kérdéskör tisztázására. Diplomáciai források szerint kevéssé valószínű, hogy erről már decemberben dűlőre jutnak majd az EU tagjai, reálisabbnak tűnik a január és a február.

A magyar diplomácia vezetője a jogalkotási folyamat keretében tisztázandó kérdések közé sorolta a magánnyugdíj-pénztári befizetések figyelembe vételét is az államadósság és az államháztartási deficit kiszámolásakor. Emlékeztetett rá, hogy bár ez a kérdés a közelmúltbeli hazai döntések fényében most másként érinti az országot, ám ez nem változtat azon, hogy a kormány továbbra is kiegyensúlyozatlannak tartja az Európai Bizottság által a szeptember 29-i csomagban erről előterjesztett szöveget. Miközben ugyanis a bizottsági tervezet nagyon korlátozóan veszi figyelembe pozitív értelemben, enyhítő körülményként a nyugdíjreformot (annyira, hogy a miniszter szerint Magyarország ebből kiesik), addig a reform visszafordítását lényegében korlátlanul, enyhítő körülmények figyelembe vétele nélkül bünteti.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI UNIÓ
EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA