Jogalkotás szélesebb társadalmi részvétellel

2010.10.28. Jogi Fórum/ Horváth Eszter

Az Alkotmánybíróság 121/2009. (XII. 17.) AB határozatával 2010. december 31. napjával megsemmisítette a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvényt. A mára lényegében kiüresedett jogszabály helyett elkészült az új jogalkotási törvény tervezete, és ehhez kapcsolódóan a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvény tervezete is. Emellett módosul a jogszabályszerkesztésről szóló minisztériumi rendelet.

A jogalkotási törvény tervezete

A jogszabály megalkotását nemcsak az említett AB határozat tette szükségessé. Az 1987 óta eltelt időszakban az alkotmányos berendezkedés és a jogalkotás gyakorlata is teljesen átalakult. Időszerűvé vált tehát a jogalkotásról szóló új jogszabály megalkotása. Számos korábbi kezdeményezés eddig elbukott a kétharmados többség hiányán. A jelenlegi helyzetben viszont adott a lehetőség az új jogszabály elfogadására.

A mostani tervezet, – melyet szeptember 29.-ig a www.kim.gov.hu oldalon nyilvánosan véleményezhetett bárki – szándékai szerint átláthatóbb, nyíltabb jogalkotást garantál. A hangsúlyt a jogszabály előkészítésben a hatásvizsgálatra helyezi. A várható hatások vizsgálatának jelentőségét emeli ki, a vizsgálat során figyelembeveendő szempontok (társadalmi, gazdasási költségvetési) definiálásával. A jogszabályok hatályosulásának, az utólagos hatásvizsgálatnak szintén ezek a szempontok lesznek az alapjai. Ennek során a szabályozás várt hatásait a tényleges hatásokkal vetik össze. A jogszabályok kihirdetése, közzététele továbbra is a hivatalos lapban, a Magyar Közlönyben történik.

A törvénytervezet az eddigiekhez képest részletesebben határozza meg a Magyar közlöny funkcióját, és a jogszabályok kihirdetésének módját. A helyesbítés szabályozásával mulasztással megnyilvánuló alkotmányellenességet pótol a jogalkotó. Helyesbítésre akkor lesz mód, ha a Magyar Közlönyben megjelent szöveg eltér a jogszabály aláírt szövegétől. Az aláíró kezdeményezésére, a hatálybalépést megelőzően, de legkésőbb a kihirdetést követő öt napon belül kerülhet erre sor.

Rendezi a tervezet azt az esetet, amikor a jogszabály megalkotása előtt az Európai Unió intézményeivel, tagállamaival előzetes egyeztetés szükséges. Ezt a bejelentési eljárást a Kormány szervein keresztül, kormányrendeletben meghatározott eljárásban kell lefolytatni. A javaslat a Törvények és Rendeletek Hivatalos gyűjteménye és a Hatályos Jogszabályok gyűjteménye helyett létrehozza a Nemzeti Jogszabálytárat. Ebben teljes elkészülése után (a törvény felkészülési időt biztosít itt arra, hogy a jogszabálygyűjtemény egy felmenő rendszerben kibővüljön) bárki által ingyenesen lesznek kereshetőek a jogszabályok, egységes szerkezetben és időállapot szerint is. A jogszabály újítása még, hogy az állami irányítás egyéb jogi eszközeként ismert kör jelentősen leszűkül. A továbbiakban állami szervezetszabályozó eszközként említett jogi aktusnak két formája marad meg: a normatív határozat és a normatív utasítás.

A jogszabály előkészítésben való társadalmi részvételről szóló törvénytervezet

A jogalkotásról szóló új törvényhez szervesen kapcsolódva a jogszabályok előkészítésekor szükséges társadalmi egyeztetés keretszabályozását kínálja a jogszabály előkészítésben való társadalmi részvételről szóló törvénytervezet. Az új törvénnyel – az elképzelések szerint – a társadalmi egyeztetéssel létrejött jogszabályok legitimációja megnő, azok életszerűbbek, az életviszonyoknak megfelelőbbek lesznek. A jogszabály tervezet a véleménynyilvánítás lehető legszélesebb körének megjelenítését pártolja, szélesebb nyilvánosságot és átláthatóságot ígér a jogszabály előkészítésben.

A kormány a – törvénytervezet értelmében – rendeletben fél évre előre meghatározná a jogalkotási tervét a jogalkotási feladatokkal és a jogszabály előkészítésért felelős miniszter megnevezésével. A miniszter jogalkotási tájékoztatást tesz közzé a jogszabálytervezetek címével, tartalmi összefoglalásával, és a közzététel tervezett időpontjával. Ennek célja a minél szélesebb körű tájékoztatás, normatív erővel nem is bír. A tervezet meghatározza a társadalmi egyeztetésre bocsátandó jogszabályok körét, valamint azon kört is, ahol előzetes társadalmi egyeztetés nem szükséges. Leírja azokat a körülményeket, amikor a jogszabály – honvédelmi, nemzetbiztonságim pénzügyi, külügyi természetvédelmi, vagy örökségvédelmi érdek veszélyeztetése miatt – társadalmi egyeztetésre nem bocsátható. A társadalmi egyeztetés formái a tervezet értelmében a következők: általános egyeztetés és közvetlen egyeztetés. Általános egyeztetés esetében a minisztérium honlapján bárki véleményt nyilváníthat az adott tervezetről, melyet – bizonyos kivételektől (pl.: üzleti titok, banktitok közerkölcs sérelme) eltekintve – a honlapon közzé is kell tenni. A közvetlen egyeztetés esetében a miniszter döntése alapján stratégiai partnereket von be a véleményezési folyamatba. Ezek lehetnek civil szervezetek, egyházak, érdekképviseleti szervek, köztestületek, tudományos intézetek felsőoktatási intézmények, a gazdasági élet szereplői, – akik az adott szabályozandó kérdésben széles társadalmi érdekeket jelenítenek meg. A jogszabály előkészítésben való társadalmi részvételről szóló törvénytervezet hatályon kívül helyezi a lobbi tevékenységről szóló 2006. évi XLIX. törvényt ezáltal is lehetőséget teremtve arra, hogy minél szélesebb körben lehessen a jogszabályok előkészítését véleményezni.
A két törvénytervezet mellett – részben ezek következtében – módosul a 61/2009 (XII. 14) IRM rendelet. Teljes körű felülvizsgálata a jogalkotásról szóló új törvény hatályba lépéséig esedékes. Célja a jogszabályszerkesztés rugalmasabbá tétele, a formális kötöttségek csökkentése.

Kritikai észrevételek, várható folytatás

Rétvári Bence parlamenti államtitkár a tervezetek iránti nagyarányú érdeklődést és a pozitív fogadtatást emelte ki. A minisztériumi honlapon (www.kim.gov.hu) biztosított lehetőséggel élve számos szervezet juttatta el véleményét, és személyes egyeztetések is folytak különböző fórumokon. A személyes konzultáción létrejött vélemények közül a Transparency International Magyarország észrevételeit emelném ki. A TI a jogalkotásról szóló törvénytervezet esetében pozitívan értékelte a jogszabályok szakmai megalapozottságának és a nyilvánosság szerepének növekvő jelentőségét. A jogszabály előkészítésben való társadalmi részvételről szóló törvénytervezetet viszont csak gesztusként értékeli, mely a téma fontosságára hívja fel a figyelmet. A lobbi törvény hatályon kívül helyezésével továbbra sem látja megoldottnak az üzleti érdekérvényesítés átláthatóvá tételét. Mindkét törvénytervezet hiányosságaként értékeli, hogy a jogszabályok előkészítéséhez szükséges hatástanulmányok nem kapnak kellő nyilvánosságot. A TI javasolja a lobbizás átfogó szabályozását, a társadalmi egyeztetés rendjének szabályozását pedig kiterjesztené a nem minisztériumok által előterjesztett jogszabályok tekintetében is. Ezek mellett a szorgalmazza a „két jogszabályhoz és a leendő lobbi szabályozáshoz kapcsolódó, a végrehajtást kikényszerítő felelősségi rendszer kialakítását.”


A tervezetekhez érkezett vélemények, észrevételek feldolgozása után a javaslatokat a kormány 2010. október 16-án nyújtotta be a Parlamentnek. A T/1381 (A jogalkotásról) és a T/1382. (A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről) számú törvényjavaslatok jelenleg a részletes vitára bocsátásra várnak.

  • kapcsolódó anyagok
ORSZÁGHÁZ
JOGALKOTÁS
TÖRVÉNYHOZÁS