Alkotmányos a visszalépés megnyitása az állami nyugdíjrendszerbe

2010.10.29. Duna Tv

A magán-nyugdíjszámlákra a következő tizennégy hónapban át nem utalandó 360 milliárd forint az állami nyugdíjbiztosító számlájára kerül, ezek is a nyugdíjakra mennek el. A virtuális számlák a magán-pénztáraknál névre szólóak, ezért mindenki tudni fogja személyekre lebontva, hogy a tizennégy havi összeg mennyi, azaz mennyi pénz illeti őt a tizennégy hónap alatt – mondta Selmeczi Gabriella, nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott.

Mikorra építik ki a rendszert, amelynek nyomán az emberek láthatják, hogy a magán-nyugdíjpénztárak helyett az állami alapba irányított pénzük hogyan jelenik meg az állami számlán? - hangzott a  Duna Televízió Közbeszéd című műsorában a kérdés.

Ehhez nem kell bevezetni az egyéni számlás rendszert az állami nyugdíjbiztosításban, mert azt a magánpénztár és az APEH is le tudja jelenteni, hogy a tizennégy hónap alatt hány forint illeti az érintetteket – reagált a fideszes politikus.

 A kormányzat ostorozta a magán-nyugdíjpénztárakat, hogy kockázatosak és a hozamuk is megkérdőjelezhető. Erre a pénztárak úgy reagáltak: 2008-ban, a válság idején veszteséget könyveltek el, ám 2009-ben átlagosan 20-30 százalékos hozamot értek el, 2010-ben pedig az első kilenc hónapban tíz százalék körüli a hozam. Milyen kockázatról, milyen veszteségről beszélnek Önök? - hangzott a Közbeszéd felvetése.

 „Nem ostorozzuk a magán-nyugdíjpénztárakat, hiszen a tőkefedezeti rendszer mindig egy kockázati elem, ez benne van a pakliban” - mondta a nyugdíjvédelmi megbízott. Hozzátette: ők azzal nem értenek egyet, hogy a törvény erejénél fogva, kötelezően küldjék be az embereket a kockázati elembe. „A magán-nyugdíjpénztárak működése, ha tőzsdén is működik, az kockázatos. Van, amikor alacsonyabb, van, amikor magasabb a hozam. A kockázatos működés magával vonhatja, hogy a tagok is elveszítik vagyonuk egy részét. És nem korrekt, hogy az embereket kötelezően küldjük ide be. Ha az emberek szeretnék kockáztatni a nyugdíjforintjukat, akkor megtehetik, önként. Ez a logikája a nyugdíjvédelmi programnak” - érvelt Selmeczi Gabriella.

Ha a magán-nyugdíjpénztári tagok tömegesen visszalépnének az állami pillérbe, akkor hogyan gondolkodik előre a kormány arról, hogy öt-tíz-húsz év múlva el tudja kezdeni visszafizetni ezt a pénzt tagoknak. Milyen garanciákat építenek be, hogy ne felélje az államkassza ezt a megjelenő tételt, hanem úgy gazdálkodjon vele, hogy a visszafizetése ne rengesse meg öt-tíz év múlva az állami nyugdíjpillért? -hangzott a Duna Televízió felvetése.

 Mindent elkövetünk azért, hogy gazdasági növekedés legyen Magyarországon, és kinőjünk ebből az adósságszolgálatból. Az állami nyugdíjrendszer mindig garantálta a nyugdíjakat és azok értékállóságát – érvelt a nyugdíjvédelmi megbízott. A várható gazdasági növekedés következménye lesz a több munkahely, ez pedig több dolgozót és járulékbefizetést is jelent – vélte a politikus. A módosított adórendszer okán pedig remélik, hogy a családok egyre több gyereket vállalnak – ez az alapja a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának -hangzott az érvelés.

 Ha az Alkotmánybíróság visszadobja ezt a szabályozást, például azt mondja, hogy az egyéni befizetéseket nem lehet bedobni egy közös kalapba, akkor mit tesz a kormány? Azt lépi, mint a 98 százalékos különadó nyomán, és módosít egyet az alkotmányon? - hangzott a Közbeszéd felvetése.

 „Meggyőződésem, hogy ez a törvény, amit elfogadott a parlament, nemcsak alkotmányos, hanem igazságos és korrekt is” - mondta a politikus. Úgy érvelt: 1997-ben a nyugdíjkassza egy részét – az emberek megkérdezése nélkül – átirányították a magán-nyugdíjpénztárakba. Akkor pedig senki nem kérdezte meg, hogy alkotmányos-e ez a folyamat. „Szerintem ez most így igazságos, korrekt és ez az alkotmányos megoldás” - szögezte le Selmeczi Gabriella.


 

  • kapcsolódó anyagok
JOGALKOTÁS
TÖRVÉNYHOZÁS