Az új közbiztonsági törvénycsomag-tervezetről

2010.10.29. Jogi Fórum / dr. Nagy Csilla

A tervezet összesen hét törvény módosítására tesz javaslatot. Célja a közbiztonság megerősítése, az EU-s jogharmonizáció, valamint a jogalkalmazási gyakorlat alapján szükséges módosítások végrehajtása.

A módosítás indokai

a.) A Btk. legutóbbi – a 2009. évi LXXX. törvény – novelláris változtatása új jogintézményként 2010. május 1-jével ugyan bevezette a szabadságvesztés végrehajtásának részbeni felfüggesztését, azonban elmulasztotta az ahhoz kapcsolódó anyagi jogi, eljárásjogi, és végrehajtási jogi szabályok módosítását. Mindemellett a Btk. azóta tíz, kisebb jellegű módosítást is megélt, amelyek néhány rendelkezése pontosításért kiált.

b.) A társadalmi és a szakmai igényekre válaszul az előterjesztés szigorítja a fogolyszökés törvényi tényállását.

c.) Az Európa Tanács Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt, Korrupcióról szóló Büntetőjogi Egyezménye Kiegészítő Jegyzőkönyve értelmében a hivatalos személyek körét bővíti a tervezet.

d.) 3 alkotmánybírósági határozat alapján szükséges pótolni a kártalanítási igények vonatkozásában a tájékoztatási kötelezettség előírását, valamint az ügyész kötelező tárgyalási részvétele szabályainak pontosítása és a tanú személyi adatainak zárt kezelésére vonatkozó szabályok újraírása is időszerű.

e.) A szakmai tapasztalatok alapján - új anyagokkal – bővítésre szorul a kábítószer csekély és jelentős mennyiségének meghatározása.

f.) Egyes EU-s irányelvek átültetése okán a környezetvédelmi büntetőjogi szabályok pontosítása, kiegészítése, valamint a külföldi ítéletek elismerése szabályainak módosítása is szükségszerűvé vált.

A Btk. módosításának tervezete

1.) A javaslat a végrehajtásában részben felfüggesztett szabadságvesztéshez kapcsolódó részletszabályokat igyekszik pótolni:
a.) Nincs lehetőség tevékeny megbánásra, ha a szándékos bűncselekményt a terhelt a részben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélése után, de a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt követte el.
b.) A feltételes szabadságot meg kell szüntetni akkor is, ha az elítéltet a feltételes szabadság alatt részben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélik.
c.) A közügyektől eltiltás mellékbüntetésként - a tervezet alapján - a részben felfüggesztett szabadságvesztéshez is kötelezően kapcsolódna.
d.) Az előzetes mentesítés kizárt lenne a részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetését töltő elítélt számára.

2.) A tervezet feloldja a hatályos szabályozás ellentmondását, amely abban áll, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztés csak a bűncselekmény elkövetésekor 20. életévét betöltött terhelttel szemben szabható ki, ugyanakkor halmazat, erőszakos többszörös visszaeső esetén kötelező az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása (életkori kikötés nélkül). Ezért a javaslat expressis verbis kimondja, hogy a 20. életév betöltése a kötelezően alkalmazandó életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabásánál is elengedhetetlen feltétel.

3.) Új rendelkezés, hogy a külföldi bíróság által hozott és a magyar bíróság által elismert ítéletben kiszabott büntetés és a magyar büntetőeljárásban kiszabott büntetés nem foglalható összbüntetésbe, hiszen a cselekmények elbírálásakor különböző joghatósággal rendelkező bíróságok járnak el.

4.) A beszámítási szabályoknál újítás, hogy az elrendelt javítóintézeti nevelésbe az előzetes fogvatartás mellett ezentúl már a házi őrizet teljes idejét is be kell számítani. Egy napi javítóintézeti nevelésnek 3 nap házi őrizetben töltött idő felel meg.

5.) Az előterjesztés szerint a választottbíró is hivatalos személy lesz (az Európa Tanács Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Korrupcióról szóló Büntetőjogi Egyezménye Kiegészítő Jegyzőkönyvét követve), illetve a településbiztonsági programban végrehajtóként résztvevő pedig közfeladatot ellátó személlyé válik.

6.) A fogolyszökés tényállása akként változna, hogy büntethetővé válik a lakhelyelhagyási tilalom és a házi őrizet szabályainak súlyos megszegése, azaz ha a terhelt a szabályszegést azért követi el, hogy kivonja magát a kényszerintézkedés végrehajtása alól. A jelenlegi eljárási szabályok szerint a lakhelyelhagyási tilalom megsértése esetén házi őrizet vagy előzetes letartóztatás rendelhető el, illetve – ha ez nem szükséges – rendbírság szabható ki. A tervezet indokolása szerint a jogalkalmazói tapasztalatok azt támasztják alá, hogy a szabályszegések enyhébb és súlyosabb formái eltérő következménnyel járjanak.

A Be.-t érintő módosítások

1.) A tanú személyi adatainak zártan kezelését kérelemre ezentúl a bíróság, az ügyész illetve a nyomozó hatóság köteles lesz elrendelni. A hatályos szabályok szerint erre irányuló kérelem esetén mérlegeléssel dönt (elrendelheti a zárt adatkezelést) az eljáró hatóság.

2.) A nyomozó hatóságnak - adatszerző tevékenysége körében - bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy esetében, illetve a bíróságnak a vádlottra vonatkozóan - a bűnügyi nyilvántartás és a központi szabálysértési nyilvántartás adatait, és - ha a feltételei fennállnak - a szervezett bűnözés elleni fellépés koordinációjáért felelős közigazgatási szerv adatnyilvántartásában kezelt adatok – mellett az Európai Unió tagállamainak bíróságai által, magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásában kezelt adatokat is be kell szereznie. (E nyilvántartás nem része a bűnügyi nyilvántartásnak, így az ehhez való hozzáférés jogszabályi alapjait teremti meg e rendelkezés.) Ha a nyomozó hatóság vagy a bíróság e nyilvántartás alapján azt észleli, hogy létezik olyan külföldi ítélet, melynek elismerése még nem történt meg és megalapozottan feltehető, hogy a folyamatban lévő büntető eljárásban az eljárás alapjául szolgáló cselekmény Btk. szerinti minősítését, a büntetés kiszabását vagy az intézkedés alkalmazását befolyásolja, kezdeményezi az elismerési eljárás lefolytatását. Az elismerési eljárás alatt - annak befejezéséig - a bíróság az eljárást hivatalból felfüggeszti.

3.) A helyi bíróságon - a fiatalkorúak elleni büntetőeljárás kivételével - ügyészségi titkár is képviselheti a vádat.

A Btké.-t célzó módosításokról

A kábítószer csekély és jelentős mennyiségét az egyes – leggyakrabban előforduló - anyagok esetében a Btké. határozza meg. Az előterjesztés szerint a tapasztalatok alapján szükséges a felsorolás kiegészítése olyan új anyagokkal (pszilocin, pszilocibin, mCPP, GHB és BZP), amelyekre gyakran követtek el visszaélés kábítószerrel bűncselekményt.

A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény módosításai

Az előterjesztés a Fővárosi Bíróság tehermentesítése irányába mutat azáltal, hogy előírja, ha a külföldi ítélet alapján elítélt magyar állampolgár utolsó ismert belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye megállapítható, akkor az e szerinti megyei bíróság, ha nem állapítható meg, akkor a Fővárosi Bíróság
részére küldi meg az igazságügyért felelős miniszter a külföldi ítélet érvénye elismerésének alapjául szolgáló értesítéseket, illetve a szabadságvesztés büntetés, a szabadságelvonással járó intézkedés, valamint a vagyonelkobzás vagy az elkobzás végrehajtásának átadása iránti külföldi megkereséseket. (A hatályos szabályok szerint a Fővárosi Bíróságnak van erre hatásköre és illetékessége.)

A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény módosításáról

A hatályos szabályozás szerint szabálysértések esetében az elkövetési érték, kár, illetve okozott vagyoni hátrány összegének megállapítása céljából érték-egybefoglalásnak van helye, ha az eljárás alá vont személy ugyanolyan cselekményt több alkalommal, legfeljebb egy éven belül követte el és ezeket együttesen bírálják el. Nincs helye érték-egybefoglalásnak, ha az üzletszerű elkövetés megállapítható, vagy ha az önmagukban szabálysértést megvalósító cselekmények a folytatólagosság egységébe tartoznak.

A Legfelsőbb Bíróság BKv 87. számú büntető kollégiumi véleménye szerint folytatólagos elkövetés megállapítására szabálysértések esetében nincs törvényes alap, ezért az előterjesztés a folytatólagosságot törölte a jogszabály szövegéből.

A tervezet közigazgatási egyeztetés előtt áll, így nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Törvénnyé válása esetén – ha a záró rendelkezések tartalma változatlan marad – 3 különböző időpontban léphetne hatályba. A fő szabály 2011. január 1-je, azonban az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartására vonatkozó szabályok 2011. július 1-jén, a külföldi ítélet elismerésére vonatkozó szabályok pedig 2011. július 2-án léphetnek hatályba.

 

 


Források:

1./ Az új közbiztonsági törvénycsomag-tervezetről
2./ Btk.
3./ Be.
4./ Btké.
5./ A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény
6./ A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény módosításáról

 

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐELJÁRÁS
BÜNTETŐJOG
BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁS
JOGALKOTÁS
KÖZREND, KÖZBIZTONSÁG