Benyújtotta a kormány a 2011-es költségvetést

2010.11. 2. Magyarorszag.hu

A kormány szombaton beterjesztette a 2011. évi költségvetést, a javaslat szerint a büdzsé GDP arányos eredményszemléletű hiánya 2,94 százalék lesz, a tervezett pénzforgalmi deficit a GDP 2,8 százaléka. Az államháztartás hiánya 798,8 milliárd forint lesz, 16.197,5 milliárd forint bevétel és 16.996,2 milliárd forint kiadás mellett.

A költségvetés 3 százalék alatti deficitet tartalmaz, tehát először teljesíti az Európai Unióhoz való csatlakozáskor vállalt, a stabilitási és növekedési egyezményben lefektetett hiánycélt – mondta Matolcsy György szombaton. A jövő évi büdzsé 3 százalékos gazdasági növekedéssel és 3,5 százalékos inflációval számol, s azzal, hogy az államadósság már csökken. Ez egy ambiciózus, de reális gazdasági növekedési ütem, amiben nincs benne egy újabb globális válság, amivel nem számolunk – jegyezte meg a nemzetgazdasági miniszter.

A költségvetés gazdaságpolitikai céljai között szerepel a munkahelyteremtés, a növekedés élénkítése, valamint a családok és a gyermekvállalás segítése, a közszféra karcsúsítása. Utóbbi területen a jelenlegi 690 ezres létszámot jövőre 25-30 ezerrel csökkentené a kormány, a központi költségvetési intézményeknél 5 százalékos, a költségvetési háttérintézményeknél 10 százalékos lesz a leépítés, 5 százalékos dologi költségcsökkentés mellett. A kormány azzal számol, hogy jövőre a közszférában a nominális bérkiáramlás összege nem változik, de a jövő évi adóváltozások és a létszámcsökkenés következtében 4-5 százalékos bruttó béremelésre lesz lehetőség.

A költségvetés három kulcsösszefüggésre épül: az elmúlt 20 év legjelentősebb adócsökkentésére, amely közel 450-500 milliárdot jelent, az egészségügyi kassza 725 milliárdos hiányának adóbevételekből történő rendezésére, és a nyugdíjkassza jövő évi deficitjének kipótlására.

A nyugdíjkassza jövő évi közel 900 milliárd forintos hiányának pótlására a kormány államháztartási egyensúlyt javító alapot hoz létre. A kabinet úgy számol, hogy a magán-nyugdíjpénztári kifizetésekből visszatartott 360 milliárd forint, valamint a közel 3 millió magán-nyugdíjpénztári tag 90 százalékának az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépése nyomán visszaáramló vagyonból 540 milliárd forint az államháztartási egyensúlyt javító alapba kerül.

A közbiztonságra 34 milliárd forinttal több jut

A 2011-es költségvetés az állampolgárok védelmét és biztonságát jobban szolgáló szervezeti átalakításokhoz, a fejlesztésekhez és a fenntartás arányos növeléséhez biztosít többletforrásokat. A Belügyminisztérium fejezetében csak a közbiztonságot szolgáló kiadások előirányzata 2010-hez képest összességben csaknem 34 milliárd forinttal (11,8 százalékkal) emelkedik. A megújuló rendészet három pillére: a terrorcselekmények felderítésére, megelőzésére, felszámolására 2010-ben létrehozott Terrorelhárítási Központ; a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokra megalakuló Nemzeti Védelmi Szolgálat; valamint az Országos Rendőr-főkapitányság és alárendelt szervei, amelyek együttesen, együttműködve látják el feladataikat. A Kormány 2011-re mindhárom terület megerősítésére, a létszám- és eszközrendszerben történő fejlesztésekre irányoz elő többletforrásokat.

Jövőre nem tervezhető jutalom az állami bürokráciában

A 2011-es költségvetés általános indoklása szerint közérdek, hogy az állami bürokrácia kevesebbet költsön magára, ezért a kiadásokat 2011-ben legalább 5 százalékkal kell csökkenteni, több tízmilliárd forintos megtakarítást érve el ezzel; jövőre ezért egyebek között nem tervezhető jutalom - olvasható a parlament honlapjára szombaton felkerült dokumentumban. Az állami kiadások csökkentése céljából a 2011. évi költségvetés összeállításakor több konkrét intézkedésre sor kerül. Nem tervezhető jutalom, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó intézményeknél a jubileumi jutalom előirányzatát a 2010. évben tervezett eredeti előirányzathoz viszonyítva pedig csökkentették. A cafetéria juttatás 2011-ben legfeljebb 200 ezer forint/fő összeggel tervezhető, a külső személyi juttatásokat pedig a lehető legminimálisabb mértékre kell csökkenteni. E cél eléréséhez felül kell vizsgálni a megbízási szerződéseket - ismerteti a dokumentum.

Egészségügy, Egészségbiztosítási Alap

A 2011-es költségvetésben az egészségügyi kiadások 1.198 milliárdról 1.254 milliárd forintra emelkednek. A jövő évi költségvetési lehetőségek felhasználásával az egészségügyi ágazatban meg kell teremteni az alapját a valódi átalakítás feltételeinek a gyógyító-megelőző ellátás és a gyógyszertámogatás területén.

Az egészségügy funkción belül megtalálhatók az egészségügyi intézmények működéséhez szükséges támogatások, illetve a nemzetközi kapcsolatokból adódó kötelezettségek finanszírozása. E területen az előző évhez képest jelentősen, 502 milliárdról 547 milliárd forintra nő a kórházi tevékenységek és szolgáltatásokra szánt összeg, ami a javaslat indoklása szerint összefügg az egészségügyi ellátórendszer átalakításával, a kórházak gazdasági helyzetének javításával.

A szakmai fejezeti előirányzatok

A jövő évben a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok bevételeiből 1.146,6 milliárd forintot európai uniós források tesznek ki, ezen források több támogatási program keretében használhatóak fel – áll a költségvetési törvényjavaslat általános indoklásában. A 2007-2013 közötti időszakban Magyarország számára elérhető fejlesztési célú uniós források értéke összesen 7.870 milliárd forintot ér el. Ebből jelenleg 1.829 milliárd forint szabad forrás áll rendelkezésre, 1.480 milliárd futó projekt, és 4.127 milliárd forint kötelezettség-vállalással elindított projekt mellett.

A 2004-2006 közötti európai uniós támogatások közül egyedül a Kohéziós Alap forrásainak terhére történik kifizetés, köszönhetően az Európai Bizottsághoz benyújtott, egyes környezetvédelmi projektek hosszabbítására vonatkozó kérelmeknek. 2011-ben összesen 19,8 milliárd forint kiadással számol a törvényjavaslat, melyhez a környezetvédelmi projektek esetében 4,7 milliárd forint EU-forrás társul.

A 2007-2013 közötti időszak uniós pénzügyi kerettervéhez kapcsolódó strukturális és kohéziós politikai fejlesztési célok megvalósításának stratégiai dokumentuma az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT). Jövőre az ÚMFT operatív programjainak keretében – részben már az Új Széchenyi Terv alapján - 1.124,72 milliárd forint kifizetésével számol a tervezet, amelyből 965,8 milliárd forint az európai uniós forrás.

A 2007-2013 közötti időszakban az Európai Unió által rendelkezésünkre bocsátott vidékfejlesztési támogatások és a kapcsolódó hazai társfinanszírozás felhasználási területeit, céljait az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) foglalja magában. A program négy prioritás szerint tagolódik, melyekre 2011-ben összesen 192,2 milliárd forint kifizetésével számol a törvényjavaslat, amiből az európai uniós forrás 142,3 milliárd forintot tesz ki. A kifizetések folytonosságát biztosítja, hogy egyes ÚMVP intézkedések esetében a támogatások folyósítása a korábbi években vállalt kötelezettségeken alapul.

Az Európai Halászati Alap által támogatott programok tervezett kiadása 2011-ben 3,6 milliárd forint, melyből az európai uniós forrás 2,7 milliárd forintot tesz ki. Az Európai Területi Együttműködés (ETE) program a korábbi INTERREG Közösségi Kezdeményezés utódjának tekinthető, szintén a határmenti régiók együttműködését, fejlesztését segíti elő. Ezen a jogcímen 22 milliárd forint kiadással számol a javaslat, amiből 15,4 milliárd forintot tesz ki az európai uniós forrás.

Az egyéb, európai uniós tagságunkhoz köthető támogatások közül összegükben a legjelentősebbek az úgynevezett TEN programok (közlekedési, energetikai és távközlési hálózatok fejlesztése), az EGT Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus támogatásai (melyek összesen kilenc kiemelt területet támogatnak, például a környezetvédelem, egészségügy, oktatás stb. területén), a svájci-magyar együttműködési program, illetve a szolidaritási és migrációs programok és a költségvetésen kívüli egyes speciális uniós agrártámogatások hazai társfinanszírozása.

Az egyéb európai uniós támogatások összege 35,9 milliárd forint lesz 2011-ben a tervezet szerint, amiből az EU által finanszírozott rész összesen 15,7 milliárd forint. A törvényjavaslat mellékletének táblázatából kiderül, hogy Magyarországnak jövőre 258,143 milliárd forinttal kell hozzájárulnia az EU költségvetéséhez.

Pártvélemények, reagálások

Rogán Antal, a Fidesz-frakció gazdasági kabinetjének vezetője hangsúlyozta, a következő években Magyarországon azoknál marad több pénz, akik eddig a legtöbb adót fizették, vagyis a családoknál, a kis- és középvállalkozásoknál, és azok fognak több adót fizetni, akik az elmúlt esztendőkben a legnagyobb profitot realizálták, így például a bankok, az energia- és a távközlési szolgáltatók.

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint a jövő évi büdzsé beindítja a gazdaságot. Külön üdvözlendőnek tartják a határon túli magyarság oktatás-nevelési támogatásának bővülését, a kisiskolák kiemelt segítését, valamint az egyházi intézmények diszkrimináció nélküli finanszírozását.

Az MSZP szerint a jövő évi költségvetés az eddig megismert formájában „harácsolásból és a dolgozók, illetve a nyugdíjasok megsápolásából áll". Szanyi Tibor, az MSZP elnökségi tagja kifogásolta, hogy ez a tervezett büdzsé kizárólag a bevételi oldalra összpontosít és a kiadásoknál nyoma nincs a racionalizálásnak, illetve bírálta a közszférában tervezett létszámcsökkentést.

Az LMP szerint a jövő évi költségvetés szombaton bejelentett fő irányai rövid időn belül a harmadik csapást mérik a magyar középosztályra és munkavállalókra. Miközben a párt egyetért a kormány 3 százalékos GDP-arányos hiánycéljával, az ehhez vezető út tekintetében jelentős a szakadék a kormány és az LMP javaslatai között - áll Scheiring Gábor országgyűlési képviselő közleményében.

A Jobbik úgy látja, hogy a jövő évi költségvetési törvényjavaslatban nem történt meg a miniszterelnök által ígért forradalmi áttörés, hiszen abban - az adóváltoztatások kivételével - helyben hagyták a korábbi szocialista kormányok megszorító intézkedéseit. A párt a jelenleg javasolt 64 milliárd forintnál többet fordítana a közfoglalkoztatás helyzetének javítására.

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) kockázatosnak tartja, hogy az új szja-rendszer miatt kieső költségvetési bevételeket a várt 3 százalékos gazdasági növekedésből fedezné a kormány. A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma ellenzi a fűnyíróelv szerinti létszámleépítést a közszférában, és hiányolják, hogy a kormány nem a feladatokhoz igazítja létszámot. Több munkaadói szervezet jelezte, hogy egyetért a költségvetés főbb számaival, azonban hiányolják a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos részleteket.

 

  • kapcsolódó anyagok
ORSZÁGHÁZ
KORMÁNYZAT
KÖLTSÉGVETÉS