Masszívabban aknázná ki a Duna kapacitásait az új stratégia

2010.11. 2. BruxInfo

Környezetvédelmi, idegenforgalmi, versenypolitikai, energiapolitikai téren is rendkívül ambiciózus célokat tűzött ki maga elé a Duna-stratégia készülő tervezete, amelyet várhatóan a jövő héten véglegesít az Európai Bizottság.

A Duna-stratégia tervezetét – és az ezzel összefüggő akciótervet – várhatóan a jövő héten véglegesíti a Bizottság, és azt december 8-án hozza majd nyilvánosságra. A WAZ EUobserver szerint a dokumentum nem kevesebbet tűzött ki célként maga elé, mint hogy egy évtizeden belül valóban versenyképessé váljanak a Duna menti területek, egy olyan térséggé, amely vonzó a beruházók szemében, és amelynek környezete megfelelő védelemben részesül. A stratégia céljai között szerepel az is, hogy az átlagfizetések 2020-ra megduplázódjanak a régióban.

A dokumentum több problémára, kihívásra is felhívja a figyelmet. A tervezet így egyebek között emlékeztet arra, hogy a Duna szállítási kapacitásai közel sincsenek kiaknázva, az energiaárak a világ- és európai viszonylatban is magasak, a természeti katasztrófák, így az áradások és az ipari szennyezések pedig meglehetősen gyakoriak.

Az akcióterv egyebek között a közlekedési kapcsolatok javítására koncentrál, emellett nagy súlyt fektetne még arra is, hogy a Duna-menti országok közösen lépjenek fel környezetvédelmi és kockázatkezelési ügyekben, és erősítsék a biztonsági együttműködést. A Bizottság szerint a régiós országok profitálhatnának az innovációs és idegenforgalmi együttműködésből, illetve az információs társadalom, az intézményi kapacitás területén és a perifériára szorult közösségek ügyében folytatott közös munkából.

A fellépéseket négy pillér köré építik, ezek a következők: közlekedési kapcsolatok, környezetvédelem, magas életszínvonal teremtése és a biztonság fokozása.

A fő célok 2020-ra a következők:

- a Dunának éves szinten 300 napig hajózhatónak kell lennie
- a teherszállításnak (tonnánként) a 2010-es értékhez képest 20 százalékkal kell növekednie
- 2030-ra vasúti kapcsolatot kell létesíteni a régió összes fővárosa között
- a károsanyag-kibocsátásnak 20 százalékkal csökkennie kell az 1990-es szinthez képest
- a megújulók arányának az energia-felhasználáson belül 20 százalékkal növekednie kell az 1990-es szinthez képest
- a régión kívüli területekről érkező turisták számát 50 százalékkal növelni kell 2010-hez képest
- a hajózási turizmust 50 százalékkal kell növelni
- 2020-ra a folyóvíz 80 százalékát alkalmassá kell tenni a fürdésre
- az árvízkockázati területek arányát 25 százalékkal csökkenteni kell
- a belső kereskedelmet 50 százalékkal növelni kell
- a régióban megszerzett szabadalmak számát 50 százalékkal növelni kell
- a 30 és 34 év közöttiek 30 százalékának felsőfokú végzettséggel kell rendelkeznie
- a régiós lakosság átlagjövedelmét meg kell duplázni
- 2020-ra nem szabad, hogy négy hétnél több időt vegyen igénybe egy vállalkozás beindításának engedélyezése
- az érintett 14 országban 2015-re hatékony adatcsere-rendszert kell felállítani; ugyanekkorra – a szervezett bűnözés elleni küzdelem jegyében – hatékony együttműködést kell kialakítani a rendőri erők között.

Az új stratégia valamennyi, már jelenleg is rendelkezésre álló uniós forrást igénybe fogja venni, a kezdeményezés számára ugyanis új pénzcsapokat nem nyit meg az EU.

A Duna-stratégia alapvetően 14 ország jövőjét befolyásolja. Ezek a következők: Németország (ezen belül is különösen Baden-Württemberg és Bajorország), Ausztria, Szlovákia, Csehország, Magyarország, Szlovénia, Románia és Bulgária az uniós tagállamok közül, illetve Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Moldova és részben Ukrajna.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI BIZOTTSÁG