Jogállamfigyelő - Jelentés a 2010. októberi hónapról

2010.11. 4. EKINT

Sikeres az alkotmányozás, ha a politikai közösség együttélésének szilárd alaptörvényét eredményezi. Ehhez legalább az szükséges, hogy az alkotmány megalkotása olyan eljárásban történjen, amely nem zárja ki eleve az alaptörvény széles körű társadalmi elfogadottságát. Ha alkotmányozni akarunk, mindenekelőtt nem árt tudni, miféle szerkezet az alkotmány, mire használjuk, mire való, mi volt a baj a régivel, mit akarunk az újtól. Ennek a Jogállamfigyelőnek a tárgya tehát maga az alkotmányozás.

I. Az alkotmányozás művelete avagy mit művelnek az alkotmánnyal

Sikeres az alkotmányozás, ha a politikai közösség együttélésének szilárd alaptörvényét eredményezi. Ehhez legalább az szükséges, hogy az alkotmány megalkotása olyan eljárásban történjen, amely nem zárja ki eleve az alaptörvény széles körű társadalmi elfogadottságát. Ha alkotmányozni akarunk, mindenekelőtt nem árt tudni, miféle szerkezet az alkotmány, mire használjuk, mire való, mi volt a baj a régivel, mit akarunk az újtól. Ennek a Jogállamfigyelőnek a tárgya tehát maga az alkotmányozás.

A Fidesz-KDNP alkotmányossághoz fűződő viszonya sokat elárul a folyamatban lévő alkotmányozás minőségéről is. A pártszövetség elsöprő választási győzelme után a porondra lépő új kormányfő 2010. májusában ismertetett programja utalt először arra, hogy hazánknak hamarosan új alkotmánya lesz: „[a]z új parlament több, mint Magyarország hatodik szabadon választott parlamentje, az új Ház valójában alkotmányozó nemzetgyűlés és rendszeralapító parlament”. Most nem elemezzük ezt a mondatot. Mindenesetre sem a miniszterelnök, sem az Országgyűlés nem volt rest azonnal a tettek mezejére lépni, az alkotmány-előkészítő testületek felállításával már júniusban megindult az alkotmányozási folyamat. Bár a politikai párbeszéd hamar túllépett azon a kérdésen, hogy valójában mi indokolja a hatályos Alkotmány eldobását, az alkotmányok keletkezésének folyamata elválaszthatatlan az alkotmányozás társadalmi-politikai mozgatórugóitól. Az alkotmányozást diktáló társadalmi és személyi körülmények meghatározzák az eljárást, amelyben az alkotmány megszületik.

A jelentés teljes hosszában elérhető itt

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁS
EKINT