A felsőoktatási törvény koncepciójának szülőközpontú megközelítése

2010.11. 5. MTI

A felsőoktatási intézmények oktatási színvonalának csökkenését nem lehet a hallgatókra áthárítani. Az egyetemek, főiskolák fura urai azt mondják: rossz a gyermek anyag , nem tanulnak megfelelően , silány a felhozatal nem szorgalmasak , elhalasztják vizsgáikat , stb.

Nem a hallgatókat kell sértegetni, hanem azokat a felsőoktatási vezetőket és oktatókat kell lecserélni, akik felelősek az felsőoktatás színvonalának csökkenéséért, akik visszaélve az intézményi autonómiával nem készítették fel a hallgatókat megfelelő szinten hivatásukra, és - saját bevallásuk szerint - használható tudás nélkül adtak ki diplomákat (nem buktattak).

A felsőoktatási törvény módosításának egyes rendelkezéseit csak felmenő rendszerben lehet bevezetni, ezért az egyeztetéseket ki kell terjeszteni az érettségi előtt álló tanulókra és az általános iskola nyolcadik évfolyamának befejezése után iskolaváltó diákokra és szüleikre is.

Elégséges időt kell biztosítani az új intézkedések bevezetésére! Az új felvételi rendszerre való átálláshoz megfelelő időt kell biztosítani a közoktatásban tanulók és szüleik részére, hogy megismerhessék, megértsék az új rendszerre történő átállást.

Az általános iskolát befejező, és a középiskolába jelentkező tanulóknak, már a jelentkezéskor tudni kell, ezért legalább öt évvel korábban (nyelvi előkészítő) nyilvánosságra kell hozni a felsőoktatási intézmények által követelt érettségi vizsgatárgyakat (a vitaanyag szerint ez csak két év).

Indokolatlan a szóbeli felvételi vizsga újbóli bevezetése! Nem célszerű újra bevezetni a szóbeli felvételi vizsgát, mert az megint lehetőséget ad a korrupcióra. A jelenlegi felvételi rendszer lényege, hogy kiküszöbölte a protekció lehetőségét, mivel a jelentkező nem találkozik személyesen a felsőoktatási intézmény embereivel. Vagy érettségi vizsga vagy felvételi vizsga!

A hallgatók szüleinek képviselete a felsőoktatás irányításában (társadalmi kontroll). A felsőoktatási közszolgáltatás megrendelője a helyi lakosság. Az állampolgároknak mindennapi életük szervezéséhez szükségük magasabb végzettségű szakemberekre, orvosokra, pedagógusokra, ügyvédekre, köztisztviselőkre, művészekre, akiknek minőségi képzése az oktatási rendszer feladata. A felsőoktatást az adófizetők - közöttük a legaktívabb adófizető szülők – finanszírozzák. A költségvetés évi 200 milliárd forintot oszt fel a felsőoktatási intézmények között. Ugyanakkor a gyermekeik taníttatásáért alkotmányosan felelős szülők ennek többszörösét fordítják gyermekük eltartására egyetemi, főiskolai tanulmányaik során. A szülői felelősség és a nagymértékű szülői finanszírozás azt az intézkedést indukálja, hogy a szülők képviselői jelen legyenek a szenátusban legalább 5 százalékos arányban!

A Jogi Fórum felsőoktatási jogi rovata elérhető itt

  • kapcsolódó anyagok
FELSŐOKTATÁS
JOGALKOTÁS