Elfogadta a Ház a Lázár János javaslataihoz érkezett bizottsági módosításokat

2010.11.10. MTI

Elfogadta az Országgyűlés szerdán azokat a módosító javaslatokat, amelyek egyrészt jelentősen megváltoztatják a 98 százalékos különadó szabályait, másrészt átírják az alkotmány és az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosításának szövegét. Az alkotmánymódosításról történő szavazást vita kísérte, miután a gépi szavazás eredménye szerint annak elfogadásához nem volt meg a szükséges kétharmados többség.

Mivel négy kormánypárti képviselő szavazógépe nem működött, és ezt még az eredmény kihirdetése előtt jelezték, a házbizottság úgy döntött: az Országgyűlés elfogadottnak tekinti a módosító javaslatot.

Az Országgyűlés szerdán először arról a módosító javaslatról szavazott, amelyet az alkotmányügyi bizottság nyújtott be Lázár János fideszes frakcióvezető indítványához. Ennek értelmében a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket az Alkotmánybíróság akkor semmisítheti meg, ha azok tartalma az élethez és emberi méltósághoz való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a gondolat, a lelkiismeret és vallás szabadságát vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokat sérti. Így az eredeti Lázár-javaslatban megfogalmazottnál kisebb mértékben szűkülhet az Ab hatásköre.

A gépi szavazás szerint az indítványt a Ház 257 igen szavazattal, 96 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett elutasította. Az elnöklő Balczó Zoltán ezt ki is hirdette, az ellenzék pedig tapsolni kezdett. A javaslat elfogadásához az összes képviselő kétharmadának támogatása, azaz 258 igen szavazat lett volna szükséges.
Balczó Zoltán ugyanakkor közölte: négy kormánypárti képviselő azt jelzi, hogy nem működik a szavazógépe. Az ő nevüket - Bohács Zsoltét, Jakab Istvánét, Kapus Krisztiánét és Meggyes Tamásét - a jegyző ismertette, az elnök pedig azt kérte tőlük: szóban adják le a szavazatukat. Mind a négyen igent mondtak a javaslatra, ezzel a támogató szavazatok száma 261-re emelkedett, ami már elegendő az indítvány elfogadásához.

Az ülést vezető Balczó Zoltán ugyanakkor nem hirdetette ki az eredményt, amit az MTI-nek azzal indokolt, hogy tekintettel az ügy súlyára, a házbizottság tanácskozása nélkül nem kívánja eldönteni a vitás kérdést. Jelezte azonban, hogy ilyen esetekben a szóban szavazó képviselők voksát automatikusan hozzá szokták adni az eredményhez.

A házbizottság ülésének összehívását a szocialista Tóbiás József kezdeményezte. Arra hivatkozott, hogy a kihirdetett határozatot már nem lehet módosítani.

A testület zárt ülése alatt fideszes politikusok a parlamenti folyosón nem tudták mire vélni az ellenzék örömét, tekintettel arra, hogy a szavazásra bocsátott javaslat a Lázár János eredeti indítványában foglaltaknál tágabbra szabja az Ab jogkörét. Vagyis ha azt valóban elutasította volna a Ház, akkor jövő héten az eredeti indítványról tartanának zárószavazást - mutatott rá az egyik fideszes képviselő az MTI-nek.

A házbizottság végül megállapította: a négy kormánypárti honatya időben, az eredmény kihirdetését megelőzően jelezte, hogy nem működik a szavazógépe, így a módosító indítvány elfogadottnak tekintendő. Ezt a döntést a szocialisták is tudomásul vették.

Miután a házbizottság határozatát a plenáris ülésen ismertették, biztossá vált, hogy az Országgyűlés - 261 igen szavazattal, 96 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett - elfogadta a Lázár János által beterjesztett alkotmánymódosítási javaslathoz érkezett bizottsági indítványt.

A módosítást - amelyet az előterjesztő kezdeményezésére nyújtottak be - azért az alkotmányügyi bizottság indítványozta, mert az eredeti javaslathoz csak egyetlen módosító indítvány érkezett, amit a kormánytöbbség nem támogatott. Ugyanakkor az előterjesztő Lázár János is úgy ítélte meg, hogy változtatni kell a javaslaton, ezt bizottsági módosító javaslattal tették meg. A Fidesz frakcióvezetője azt szorgalmazta, hogy az Ab hatáskörét mégse kössék össze a népszavazási tilalmakkal.

Az alkotmánymódosítással egyidejűleg az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítása is szükségessé vált. Ezt 261 igen szavazattal, 100 nem ellenében hagyták jóvá a képviselők. Az ellenzéki frakciók mindkét esetben egységesen nemmel szavaztak.

Ezután az Országgyűlés döntött a 98 százalékos különadó szabályainak megváltoztatásáról is. A módosítások a különadó összeghatárát a munkavállalók esetében 3,5 millió forintra emelik úgy, hogy abba a szabadságmegváltás nem tartozik bele. Ugyanakkor az állami és önkormányzati vezetők, valamint az állami és önkormányzati cégek vezetői esetében megmarad a különadó 2 millió forintos összeghatára a szabadságmegváltással együtt. Azokra, akik nyugdíjba vonulnak, nem fog vonatkozni a 98 százalékos különadóról szóló jogszabály hatálya.

A változtatás értelmében a különadót nem csak az idén szerzett jövedelmek esetében, hanem 2005. január 1-jéig visszamenőleg kell megfizetni, 2011. március elsejéig.

A változtatásokat tartalmazó módosító indítványt - az alkotmánymódosításhoz hasonló megfontolásból - a parlament költségvetési bizottsága nyújtotta be. Ezt a Ház 303 igen szavazattal, 59 nem ellenében fogadta el. A kormánypártok mellett a Jobbik is megszavazta az indítvány, az MSZP és az LMP viszont nem.

Lázár János javaslatairól, amelyek így minden bizonnyal elnyerték végleges formájukat, jövő kedden dönthet az Országgyűlés.

A Fidesz frakcióvezetője azután nyújtotta be három indítványát, hogy az Ab október 26-án alkotmányellenesnek nyilvánította és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadót.

  • kapcsolódó anyagok
ORSZÁGHÁZ
JOGALKOTÁS