A jogi személynek okozott nem vagyoni kár- és kártérítés egyes kérdései II.

2010.11.10. Jogi Fórum / dr. Csabai Virgínia

Hazánkban a személyiségi jogsérelem miatt indult perekben továbbra is meglehetősen ritka a jogi személyeknek megítélt nagyobb összegű nem vagyoni kártérítés, több az elutasító döntés, ám a gyakorlat folyamatosan formálódik.

Jól példázza ezt az a viszonylag frissnek mondható döntés, melyet a Fővárosi Ítélőtábla személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása miatt indult ügyben hozott két hónappal ezelőtt. A pert az a gazdasági társaság kezdeményezte, aki ellen alaptalanul nyújtottak be felszámolási kérelmet és valótlanul állították róla, hogy a társaság fizetésképtelen, súlyosan megsértve ezzel a felperes kft. jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát.

A felszámolási eljárás megindulásával kapcsolatban gyorsan szárnyra kaptak a híresztelések, a cég emiatt folyamatos magyarázkodásra szorult a pénzintézeteknél valamint a különböző a partnereivel folytatott gazdasági tárgyalások során, de a felszámolás híre a sajtóba is kiszivárgott, újságcikk jelent meg róla és különböző internetes oldalakra is felkerült ez az információ.

Az eset eklatáns példa arra, amikor egy jogi személy társadalmi megítélésén esik csorba, és olyan fokú erkölcsi hátrány éri, amely megfelelő mértékű nem vagyoni kártérítés megítélésével ellensúlyozható. Habár a társaság 10 millió forintos igényéből csak egymillió forint nem vagyoni kártérítést talált jogosnak a Fővárosi Bíróság, és ezt a Fővárosi Ítélőtábla sem látta indokoltnak megváltoztatni.

Ennek ellenére ez az összeg komoly kompenzációnak tekinthető a hazai bírói gyakorlat tükrében.

Néhány százezer, vagy egy-két millió forintnál nagyobb nem vagyoni kártérítés ritkán kerül megítélésre - hacsak nem életről, testi épségről, vagy kegyeleti jogról van szó- ami jogi személynél fogalmilag kizárt.
Ennek egyrészt az lehet az indoka, hogy a sokmilliós nem vagyoni kárigény, amit jogi személyek egy-egy ilyen perben a bírósághoz benyújtanak, az esetek zömében túlzó. A másik ok az lehet, hogy nagyon nehéz a bizonyítás. A károsultnak ugyanis a hatályos jogszabályok alapján nemcsak azt kell igazolnia, hogy a másik fél jogellenesen járt el, hanem azt is, hogy neki ezen magatartással okozati összefüggésben nem vagyoni kára keletkezett, ez pedig a gyakorlatban nagyon nehéz.

Éppen emiatt nagyon óvatosan kellene bánni a megítélni kívánt nem vagyoni kártérítés mértékével, mert minél nagyobb összeget kér a felperes keresetében, annál magasabb illetéket kell a perérték után megfizetnie egy esetleges perveszteség esetén. ( Ez tizenötmillió forintos értékhatárig érdekes, mivel azon felül már bármilyen magas az összeg, az illeték legfeljebb kilencszázezer forint lehet.)

Gyakori, hogy a felperes csak a jogsértés megállapítását kéri, majd egy ilyen döntés birtokában indítja el a kártérítési pert, de arra is van lehetőség, hogy a bíróság közbenső ítéletet hozzon a jogalap tekintetében. Ha a sajtóban történik a jogsérelem, az esetek többségében sajtó- helyreigazítási per előzi meg a kártérítési eljárást.

Tavaly ősszel született döntés a Fővárosi Ítélőtáblán abban a sajtó-helyreigazítási ügyben, melyben egy csökkentett deutérium-tartalmú vizet forgalmazó gazdasági társaság azért perelte be az egyik kereskedelmi televíziót, mivel a műsorában csalónak, kuruzslónak nevezte, adócsalónak állította be. Mivel megállapításra került, hogy az alperesi közlés a szakmai véleménynyilvánítás szabadságába esett, így sajtó-helyreigazítással nem kifogásolható, valamint a másodfokú bíróság is úgy ítélte meg, hogy a televízió olyan bírálatot fogalmazott meg, amelynek valóságalapját igazolta, így a felperes nem vagyoni kárigénye is parttalannak bizonyult.

Ugyancsak a szabad véleménynyilvánítás okán veszítette el a jó hírnév megsértése miatt indított perét idén májusban, első fokon az a részvénytársaság, aki egy ismert televíziós személyiség ellen indított eljárást a Fővárosi Bíróságon, mivel álláspontjuk szerint a műsorvezető szerződésszegőnek állította be őket, és ezzel sérült a cég jó hírnévhez fűződő joga. Egy másik, még szintén folyamatban lévő ügyben két internetes hirdető cég között támadt jogvita azon az alapon, hogy az egyik társaság azt állítja, a konkurens cég elvette a domain nevét, és összetévesztésre alkalmas, tiltott reklámot folytat - ráadásul úgy, hogy a másik cég szolgáltatása nem olyan minőségű, erről azonban a közeljövőben születik majd döntés.

Azonban jogi személyként nemcsak a gazdálkodó szervezetek lehetnek alanyai az ilyen típusú kártérítéseknek. Láttunk már arra példát, hogy ismert politikust kötelezett a bíróság egymillió forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére, mivel megrágalmazott egy ügyvédi irodát. Arra is akad szép számmal precedens, hogy politikai pártok, állami szervek vagy hivatalok perlik személyiségi jogi sérelemre való hivatkozással valamelyik újságot, vagy televíziót, bár az ilyen esetekben sokkal nehezebben megfogható az a típusú hátrány, sérelem, amely nem vagyoni kártérítés megítélését megalapozhatja.

Az ügyek többségében sajtó-helyreigazítás történik meg, kártérítés megítélése továbbra is ritka.

A cikk első része elérhető itt.

  • kapcsolódó anyagok
POLGÁRI ELJÁRÁSJOG
POLGÁRI JOG