Digitális Magyarország Program

2010.11.11. Jogi Fórum/ Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület

A Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület álláspontja szerint a Digitális Magyarország Program (a továbbiakban Program) ugyan jó kiindulópontot és alapot teremt egy újfajta állam kialakulásához, de ezen cél tényleges megvalósulásának feltétele egy alapvető szemléletváltás, mely mind az állami cselekvést, mind a fenti Programot át kell hatnia.

I. Fontos a vállalkozások alkalmazkodó-és versenyképessége, és elvárható cél az állam egyszerűbb, átláthatóbb, olcsóbb és hatékony működése, ugyanakkor kiemelt szerepet és figyelmet kell fordítani mind a kiszolgáltatott, mind az úgynevezett átlagfogyasztói körnek. E nélkül ugyanis nehezen valósulhat meg egyetlen, a Program által deklarált cél.

Fel kell hívnunk arra is a figyelmet, hogy a fogyasztók védelme csak szűk körben szerepel az előterjesztésben, jobbára más témacsoportokhoz kapcsolódóan, ami joggal vezethet el azon félelem kialakulásához, mely szerint a jövőben az IKT szektor tekintetében nem elsődleges a fogyasztók védelme.

Pedig az egyes fogyasztók megkerülhetetlenek akkor, amikor a mindennapokban 4 millió rendszeres használója van az internetnek, 11 millió mobil előfizetéssel bír az ország, 1 millióan mobil, 1,7 millióan pedig szélessávú vezetékes internettel rendelkeznek, és a háztartások 99%-ban van televíziókészülék. Ahhoz, hogy az egyértelműen célként megfogalmazott átláthatóbb, hatékonyabb és állampolgárbarát állam létrejöhessen, elengedhetetlen egy olyan fogyasztóbarát politika kialakítása e szektorban is, amely a fogyasztókat helyezi a középpontba.

II. Mindenekelőtt mind a leendő, mind a már használó fogyasztói réteg bizalmának erősítésére van szükség, ehhez pedig hatékony védelem kialakítása szükséges. Nem fog ugyanis az átlagfogyasztó árut rendelni, vagy szolgáltatást igénybe venni az interneten, ha rossz tapasztalatai vannak az ilyen szolgáltatókat illetően – lásd PPO-ügy –, és nem fog igénybe venni e-ügyintézést, ha úgy látja, hogy biztosabb és egyszerűbb – akár hosszabb várakozás árán is – a helyi okmányiroda munkatársainak segítségét kérni.

Így mindenekelőtt szükséges a kiszolgáltatott fogyasztói réteg – az idősek, a hátrányos helyzetűek, a fogyatékkal élők – informatikai oktatásának, fejlesztésének elősegítése, nem elfeledve ugyanakkor a fiatalokat, az iskolásokat sem.

Ők azok ugyanis, akik nap mint nap használják a világhálót és a közösségi portálokat, anélkül, hogy tudatában lennének azok veszélyeivel, hátrányaival, és adott esetben azzal, milyen jogaik vannak használat, vagy áruvásárlás, szolgáltatás igénybevétele során. Így már az alapfokú oktatásban változtatásokat kell eszközölnie az államnak a tudatosság erősítése, a digitális írástudatlanság szintjének minél hatékonyabb csökkentése érdekében.

III. Amellett, hogy ismerjék a felhasználási lehetőségeket a fogyasztók, a tudatosság szintjének nagymértékű emelése is szükséges, mert ez biztosítja az információhoz való hozzájutást és ellátottságot, a döntések megalapozottságát. Hatalmas szerepük van e körben a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezeteknek is, melyeket a Program és a vitairat szinte nem is említ. Pedig e szervezetek azok, amelyek tapasztalataik és szakembereik által segíthetnek a tudatosság kialakításában.

Mind a bizalmatlansággal szemben, mind a tudatos felhasználás eléréséhez fontos eszköz lehet a fogyasztóvédő civilek általi ismeretterjesztés, oktatás, népszerűsítő kampányok elkészítése, kiadványok szerkesztése, amihez viszont elengedhetetlen az állami szerepvállalás, a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek erkölcsi és anyagi támogatása.

IV. Természetesen ahhoz, hogy az egyes állampolgárok bizalommal forduljanak az IKT szektorhoz, nemcsak tudatosságra, de megfelelő és hatékony védelemre is szükség van. Ehhez pedig erős fogyasztóvédelem kell, mind hatósági, mind jogszabályi szinten, akárcsak az egyedi fogyasztói jogviták megoldása során. A kormány programjában nemcsak az infókommunikáció erősítését, de a hatékony fogyasztóvédelmet is célul tűzte ki zászlajául, így e kettő összekapcsolása is az állam feladata. A kormányprogram szerint „állami feladat a fogyasztók megóvása a hazai piacot jelenleg szinte akadálytalanul elárasztó silány, sokszor az egészségre, biztonságra is veszélyes vagy hamisított termékektől, melyek tisztességtelen eszközökkel szorítják ki a hazai kisvállalkozókat a piacról. Szintén állami feladat a fogyasztókat az áron kívüli fontos információkkal ellátó tájékoztatási rendszernek a kialakítása.”

A megfelelő védelemhez először is elengedhetetlen a szabályozó környezet megváltoztatása, a még nem fogyasztóbarát jogszabályok módosítása. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvénynek a fogyasztókat érintő, és többnyire az általános szerződési feltételek kapcsán kifogásolt előírásait módosítani kell, és ahhoz kapcsolódóan a tisztességtelen, de végképp nem fogyasztóbarát üzleti gyakorlatokat megszüntetni. Fontos tehát a fogyasztói érdekek, egyszersmind a fogyasztói pozíció erősítése.

V. Ehhez kapcsolódóan bővebb és pontosabb szolgáltatói információszolgáltatást kell nyújtani, meg kell erősíteni a személyes adatok védelmét, könnyebb szolgáltató váltást és gyorsabb számhordozhatóságot kell biztosítani, erősíteni kell az internet szabadságát, de közben védeni kell a fiatalkorúak fejlődését, és meg kell reformálni az általános szerződési feltételeket azok átláthatatlansága és egyoldalúsága miatt.

Egyesületünk egyetért a Program azon elemeivel, mely a hűségszerződések problematikájára vonatkozik, a szabályozás teljes átsrukturálására van szükség ugyanis e körben a fogyasztói érdekek védelme érdekben. Amellett, hogy ezen tárgyköröket szabályozza a jogalkotó a jövőben, a bizalom erősítését szolgálhatja az is, ha a fogyasztó tudja, egy esetleges probléma esetén hova fordulhat panaszával, milyen megoldási módok léteznek. Ismételten nagy szerep hárul ezen körben a fogyasztóvédelmi civil szervezetekre, ugyanakkor az állami szerepvállalás a jogorvoslati lehetőségek biztosításával is döntő e szempontból, kiváltképp a hatékony szervezetek – békéltető testületek, bíróságok – létének és megfelelő működésének biztosításával.

Természetesen ahhoz, hogy megfelelő és hatékony fogyasztóvédelem alakuljon ki az IKT szektor körében, az is kell, hogy stabil, kiszámítható jogi és technikai környezet alakuljon ki, széles kör férjen hozzá ezen technológiákhoz, és a fogyasztók biztosak legyenek abban, hogy az általuk megvásárolt termékek és szolgáltatások, melyeket tudatosan választanak ki, megfelelő minőséggel rendelkeznek. Így a jövőben szabályozni kell a szolgáltatások minimális minőségi követelményeit is, amely amellett, hogy a verseny önszabályozó körében részben megvalósulhat, nem mellőzheti az erős állami beavatkozást sem.

VI. Ahogy a bevezetőben említettük, a fogyasztók védelme mellett nem elhanyagolható szempont a vállalkozások alkalmazkodó versenyképessége, és az állam egyszerűbb, átláthatóbb, olcsóbb és hatékony működésének elérése sem. Különösen ez utóbbi érinti a fogyasztók körét. Álláspontunk szerint sokkal hangsúlyosabban kell szerepelnie a koncepcióban a felhasználóbarát, átlátható, olcsó és hatékony állam tárgykörben az elektronikus számlázás, elektronikus fizetés és elektronikus aláírás elterjedése támogatásának. Amellett, hogy ennek technikai feltételeit biztosítani indokolt, az is szükséges, hogy mind a bizalom, mind a tudatosság erősödjön a fogyasztók körében.

Azaz a fogyasztók tudják, hogyan kell használni ezen rendszereket, és akarják is használni azokat, mert így az ügyintézésük egyszerűbbé, gyorsabbá és olcsóbbá válik, azaz hatékonyan tudják ügyeiket intézni, bosszankodás, sorban állás, idő és energiapocsékolás nélkül. Fejleszteni kell az e-ügyintézést, el kell érni az egyablakos ügykezelési rendszer elterjedését, az elektronikus ügyintézés preferálását és az e-fizetési lehetőségek alkalmazását, melyhez természetesen szükséges a fogyasztói bizalom erősítése, és az állampolgárok hatékony védelme jogsérelem esetén.

VII. Összességében elmondható, hogy örömteli, hogy az említett tárgykörben elkészült a Digitális Magyarország Program, és üdvözlendő lenne, ha más témakörökben – közüzem, hitelintézeti szerződések, stb. – hasonló vitairatokkal hívná fel a figyelmet a kormányzat mindazon problémára, amely jelenleg érint minden magyar állampolgárt, fogyasztót. Ugyanakkor elengedhetetlennek tartjuk, hogy az általánosan kinyilvánított célok tényleges érvényesülése megvalósuljon, ehhez pedig erős és hatékony jogalkotásra és jogalkalmazásra van szükség.

Nem szabad ugyanakkor elfeledni azt sem, hogy a védelem és egyben a fejlődés középpontjában az állampolgár, a fogyasztó áll, így amikor a vállalkozások erősítéséről, az állam hatékonyabbá és olcsóbbá tételéről beszélünk, akkor is az elsődleges szempont a fogyasztói érdekek megfelelő és hatékony védelme. Ehhez pedig a jó kiindulási alapot képező Program részbeni átalakítása, és a szemléletváltozás fentebb részletezett teljes megvalósítása szükséges.
 

  • kapcsolódó anyagok
FOGYASZTÓVÉDELEM
INFOKOMMUNIKÁCIÓS JOG