A Pesti Központi Kerületi Bíróság ítélete

2010.11.11. Jogi Fórum / Fővárosi Bíróság

A Pesti Központi Kerületi Bíróság a 2010. november 11-én kihirdetett első fokú ítéletében felfüggesztett börtönbüntetést és pénzmellékbüntetést szabott ki Cs. Sándor, OTP vezérigazgató 2007. évi megzsarolása ügyében.

A kerületi bíróság K. Tibor I. rendű vádlottat zsarolás bűntettének kísérletéért 1 év 6 hónap, 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 300 ezer forint pénzmellékbüntetésre ítélte. A II. rendű vádlott dr. L. András felbujtóként elkövetett zsarolás bűntettének kísérletéért, valamint lőszerrel visszaélés bűntettéért 2 év, 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönt kapott, s ezen felül 600 ezer forint pénzmellékbüntetést is meg kell fizetnie. G. Zoltán III. rendű vádlottat a bíróság bűnsegédként elkövetett zsarolás bűntettének kísérletéért 1 év 2 hónap, 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 500 ezer forint pénzmellékbüntetésre ítélte. Ugyanakkor bűncselekmény hiányában felmentette a lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntettének vádja alól. Ez utóbbi cselekmény tekintetében az ítélet vele szemben jogerőre emelkedett. Az ügyész tudomásul vette az első fokú ítéletet.

A zsarolás kísérlete kapcsán megállapított döntés tekintetében az első-és másodrendű vádlottak és védőik három nap gondolkodási időt kértek, a harmadrendű vádlott és védője fellebbezést jelentett be. A másodrendű vádlott a lőszerrel visszaélés bűntette kapcsán is három nap gondolkodási időt kért.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság által megállapított tényállás szerint dr. L. András OTP-vel szembeni haragja arra a jogvitára vezethető vissza, amelyben egyik ismerősének a cége pert vesztett az OTP ellen a Legfelsőbb Bíróságon. Ő ebben, a cégnek jelentős anyagi veszteséggel járó eljárásban tanácsadóként vett részt. Ezt követően komoly indulat, negatív érzelem alakult ki benne a pénzintézet iránt, s elhatározta, hogy Cs. Sándort kellemetlen helyzetbe hozza, megzsarolja. Dr. L. Andrásnak tudomása volt arról, hogy annak idején, a Bank Center építése kapcsán bizonyos illetékek meg nem fizetése miatt esetlegesen felmerült a bűncselekmény elkövetésének egyszerű gyanúja, s az is, hogy esetlegesen az OTP is érintett lehet. Büntetőeljárás azonban nem indult. Úgy gondolta, van zsarolni valója.

Az első fokú ítélet megállapításai szerint dr. L. András felvette a kapcsolatot a harmadrendű vádlott G. Zoltánnal, aki 1999-2000 -ben az APEH-nél elnöki tanácsadóként dolgozott, és ismerte az ügy részleteit. Közeli ismerősét, K. Tibort pedig rávette, hogy működjön közre tervében. Az első rendű vádlott nem volt abban a helyzetben, hogy önmagától ilyet tegyen.

K. Tibor 2007. november 27-én, 29-én, és december 3-án három különböző helyen lévő internet kávézóból küldte el Cs. Sándor nyilvános email címére a zsaroló levelet és annak mellékleteit. Ebben rövid fizetési határidőt megjelölve a „Bankteam” 50 millió eurót követelt Cs. Sándortól, s ha nem fizetne, úgy nyilvánosságra hozzák a Bankcenter apportálásával kapcsolatos dokumentumokat, s mellékeltek egy hosszas címlistát is, hogy kik kapják meg még ezeket a papírokat.

A címzettek között az államélet és az Európai Unió valamennyi vezető és jelentős személyisége szerepelt. A zsaroló emailekről az OTP biztonsági igazgatója tájékoztatta az akkor külföldön tartózkodó Cs. Sándort, aki utasította beosztottait, hogy haladéktalanul tegyenek feljelentést.

Az ítélet indoklása szerint a vádlottak vagy azzal védekeztek, hogy ott sem voltak, vagy azzal, hogy a történtek nem minősülnek bűncselekmények. A bíró szerint dr. L. András volt az értelmi szerző, a vezérfigura. Magas rangú emberekkel kapcsolatban álló, befolyásos tanácsadónak állította be magát. G. Zoltán szerepe abban állt, hogy ő bocsátotta dr. L. András rendelkezésére a másoltban lévő zsaroló dokumentumokat, amit K. Tibor laptopjára másolták át. K. Tibor pedig nyomogatta az enter gombot anélkül, hogy különösebb érdekeltsége lett volna. Apai szeretet fűzte dr. L. Andráshoz. Az, hogy a vádlottak ismerték egymást és kapcsolatban álltak egymással, a híváslisták is igazolják. Ugyancsak beszédes volt dr. L. András határidőnaplója is, amelyből sütött az OTP-vel szembeni gyűlölettől. A

bíró szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok egyenként és összességükben is értékelve olyan zárt logikai láncot alkotnak, amely alapján kétséget kizáróan megállapítható a vádlottak felelőssége. A zsaroláshoz „szükséges” fenyegetés - amely nem más mint súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben félelmet keltsen- megvalósult, hiszen Cs. Sándor az emailek után napokig testőrökkel járt.

A helyzetet súlyosbítja, hogy az eset nemcsak a közismert és felelős beosztásban lévő, köztiszteletben álló Cs. Sándornak a reputációját, hanem személyén keresztül a fenyegetés az OTP-t, így az egész magyar nemzetgazdaságot is hátrányosan érintette volna. Ez olyan körülmény, amit a bíróság a büntetés kiszabása körében is értékelt.

A bíróság dr. L. András bűnösségét a lőszerrel visszaélés bűntette miatt is megállapította, a házkutatás során engedély nélkül tartott lőszerek miatt. G. Zoltánt ugyanakkor felmentette a lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntettének vádja alól, mert a házkutatás során zárt kazettában talált fegyver és lőszer halott édesapjáé volt, s az a hagyaték részeként volt otthonában. A fegyverekhez nem ért, így nem kellett tudnia, hogy az otthon őrzött fegyver időközben engedélyköteles lett.
 

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
BÜNTETŐELJÁRÁS
BÜNTETŐJOG