Pluszpénzt kapnak a vörösiszap-katasztrófa sérültjeit ellátó kórházak

2010.11.15. Jogi Fórum

Idén eddig nem volt komoly járvány, ezért a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egy jogszabály-módosítással 240 millió forintot ad a vörösiszap-katasztrófa sérültjeinek ellátásában részt vevő egészségügyi intézményeknek. A kármentő alapból eddig 33 millió forint segélyt fizettek ki a kolontári és a devecseri önkormányzatnak.

Péntekig mintegy száz albérleti szerződést kötött a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a vörösiszap-katasztrófa során otthonukat elvesztett családok számára – mondta a jótékonysági szervezet vezetője, Kozma Imre. A program megvalósítása érdekében irodát nyitottak a katasztrófa sújtotta Veszprém megyei kisvárosban, és külön megoldási programot dolgoztak ki a zeneiskolában ideiglenesen szállást kapott, mindenüket elvesztett Dankó-telepi cigány családok helyzetének megoldására. Mivel számukra nem kaptak albérletet, végleges megoldásként lakást vásároltak.

Devecserben 21 utcát és 297 házat öntött el az ajkai zagytározóból október 4-én kizúdult vörösiszap. Közülük 225 lakóházról állapították meg, hogy lakhatatlan, és bontásra ítélték. A térségben 700 ember kénytelen átmeneti szálláson, albérletben, rokonoknál és ismerősöknél átvészelni a következő időszakot.

Eddig 33 milliót fizettek ki segélyként a kármentő alapból

Szombatig 33 millió 400 ezer forint segélyt ítélt oda a Magyar Kármentő Alapból a devecseri és kolontári önkormányzatnak a vörösiszap-katasztrófa adományait kezelő kármentő bizottság; az alapba eddig 1,2 milliárd forint adomány érkezett.A bizottság még október 26-án döntött úgy, hogy az alapban addig összegyűlt összeg 7 százalékát a katasztrófában érintett önkormányzatoknak adja segélyezésre, így eddig Devecser 30 millió, Kolontár pedig 3,4 millió forintot kapott. Ez az összeg a károsultak átmeneti elhelyezésére, ellátásuk feltételeinek megteremtésére fordítható.

A kormány október 21-ei rendeletében döntött a Magyar Kármentő Alap létrehozásáról. Az alap legfőbb szerve a héttagú kármentő bizottság, amelynek az alapba befolyó pénzek elosztása is a feladata. Az Országgyűlés hétfőn fogadta el azt a javaslatot, amely szerint a Magyar Kármentő Alapnak támogatást juttató vállalkozások a támogatás 50 százalékáig terjedő adóalap-kedvezményt kapnak majd, és ezt az adóalap-kedvezményt már a 2010-ben adott támogatásokra is érvényesíthetik.

A kármentő bizottság tagjai: Lasztovicza Jenő, a védelmi bizottság elnöke, Zsédenyi Imre a megyei önkormányzat főjegyzője, Ékes József országgyűlési képviselő, Tollár Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság gazdasági főigazgató helyettese, és a három érintett település, Devecser, Kolontár és Somlóvásárhely polgármestere.

Folytatják a kolontári házak bontását

A hétvégén is folytatták a vörösiszap-katasztrófa miatt bontásra ítélt kolontári lakóházak bontását, a törmelék elszállítását, Devecserben pedig zajlik az egyeztetés a károsultakkal. Péntek estig nyolc házat bontottak le Kolontáron a megsemmisítésre váró huszonháromból, és három épület törmelékét tudták elszállítani a központi deponálóba. A hét végéig az összes olyan házat megsemmisítik, amelyek bontásáról a védelmi bizottság határozatot hozott, és a tulajdonosokkal sikerült megegyezni.

Devecserben tovább folytatják a szerdán megkezdett károsulti egyeztetéseket. A település utcáit folyamatosan locsolják és mossák a munkagépek, a településre a hétvégén is csak fokozott rendőri ellenőrzés mellett lehet bejutni. Devecser és Kolontár az átmenő forgalom elől továbbra is le van zárva, a települések határainál géppisztolyos rendőrök posztolnak, akárcsak a lezárt, megsemmisült településrész utcáiban.

Fél évig tart a technológiaváltás a timföldgyárban

Szakértői becslések szerint legalább hat-nyolc hónap szükséges ahhoz, hogy a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. átálljon a jelenleg használt nedves technológiáról az úgynevezett száraztárolásra, de a jelenlegi rendszerben a vörösiszap tárolása még biztonságosan megoldható - mondta el Petróczi Tímea, a katasztrófavédelmi kormánybiztos szóvivője szombaton. A timföldgyár a jelenlegi technológia használatára 2011. február 11-ig kapott engedélyt, de a helytállásról és az újjáépítésről szóló, két hete hatályos kormányhatározat megemlíti, hogy a cégnek ez év végéig ki kell dolgoznia a terveket a száraztechnológiára, és azt haladéktalanul be kell vezetnie.

Ismét megtelt a kijelölt szennyezőanyag-tározó

Szombatra ismét megtelt az a tározó, amelybe a katasztrófavédelem eddig hordta az ajkai katasztrófa sújtotta térségből összegyűjtött vörösiszapot és törmeléket, így rövid időre leállították a szállítást. Október végén már egy újabb területet kellet kijelölni, mert az addig használt VI. számú zagytározó mintegy háromhetes folyamatos szállítás után megtelt.

Leállították a vörösiszap és a szennyezett föld szállítását Devecserből, hogy a megsérült ajkai zagytározónál kialakított deponálóhelyen összekeverhessék az építési törmelékekkel, majd tömöríteni tudják. Erre azért van szükség, hogy a már telítődött tározóterületen sűrítsék a visszaszállított anyagot, és a lánctalpas munkagépek rá tudjanak menni a vörösiszapos földre – mondta el Kivágó Tamás, az újjáépítési kormányzati koordinációs központ parancsnoka.

A kolontári károsultak kétharmada maradna a településen

A vörösiszappal elöntött Kolontáron a 34 bontásra ítélt lakóház tulajdonosainak mintegy kétharmada döntött úgy, hogy nem kíván elköltözni a Veszprém megyei kistelepülésről, és az újonnan épülő lakóparkban szeretné folytatni életét.A tételes kárfelmérés és az egyéni nyilatkozattételek utáni összesített adatok szerint 24 család döntött úgy, hogy marad, négyen használt cserelakásra tartanának igényt, és hatan további egyeztetést, egyéb megoldást akarnak.

Negyedmilliárdot kapnak a sérülteket ellátó intézmények

Egy jogszabály-módosítás után 240 millió forintot ad a Nemzeti Erőforrás Minisztérium a vörösiszap-katasztrófa sérültjeinek ellátásában részt vevő egészségügyi intézményeknek a H1N1 vírus okozta megbetegedések kezelésére szánt félmilliárdos tartalékalapból.A pluszforrást azon intézmények kapják, amelyekre többletteher hárult az iszapömlés miatt. A pénzt abból az 500 millió forintos alapból juttatják el a kórházaknak, amelyet a H1N1 vírus okozta megbetegedések kezelésére szántak, ugyanis ennyi megmaradt, mivel az idén eddig nem volt komoly járvány. Az összeget csak egy jogszabály-módosítás után tudják átcsoportosítani, de a szaktárca törvényt módosítana azért is, hogy a jövőben hasonló katasztrófahelyzetekben ne az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozzák az egészségügyi ellátást, hanem erre külön keret álljon rendelkezésre.

Öt évig vizsgálják a helyiek egészségügyi állapotát

A kormány a következő öt évben nyomon követi azok egészségi állapotát, akik valamilyen módon érintkeztek a vörösiszappal, így a térségben lakókat és a mentésben, védekezésben részt vevőket félévente-évente vetik alá egészségügyi szűréseknek, amelyeket a helyi ÁNTSZ fog koordinálni. A vizelet- és májvizsgálatot, mellkasröntgent és légzésfunkciót magában foglaló vizsgálatokra azért van szükség, mert nem lehet kizárni a későbbi egészségkárosodást. A vizsgálatokra is abból a keretből lesz forrás, amelyet az újinfluenza (H1N1 vírus) elleni védekezésre különített el az előző kabinet.

Tíz halott, 123 súlyos sérült a katasztrófa eddigi mérlege

Az ajkai térségben október 4-én bekövetkezett vörösiszap-katasztrófa következtében 10 ember meghalt, 123 pedig súlyos sérüléseket szenvedett az erősen lúgos, maró hatású anyagtól, és hosszabb-rövidebb időre kórházi ellátásra szorult; összesen 302 embert kellett ellátniuk az orvosoknak. Még 9 ember áll fekvőbeteg-ellátást igénylő kórházi kezelés alatt, míg több tucatnyian utókezelés, kötéscsere miatt kénytelenek felkeresni a szakorvosokat.

  • kapcsolódó anyagok
EGÉSZSÉGÜGY
KORMÁNYZAT
KÖLTSÉGVETÉS