Az új PSZÁF-törvényről I.

2010.11.18. Jogi Fórum / dr. Nagy Csilla

A törvénytervezet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény újrakodifikált változata, amely a korábbi szabályozást alapul véve számos új elemmel egészül ki és a piaci folyamatokra rugalmasan reagálni kívánó hatóság felállítását célozza.

A változások érintik a Felügyelet jogállását, elnökének jogosítványait, jogalkotási felhatalmazásának tárgykörét, a felügyeleti biztosra, a Pénzügyi Stabilitási Tanácsra és a Pénzügyi Békéltető Testület létrehozására, működtetésére, a fogyasztókat érintő közérdekű érdekérvényesítésre vonatkozó szabályokat.

A törvénytervezetet életre hívó körülmények

Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár a Parlament előtt, a törvényjavaslat általános vitájának kezdetén kifejtette, hogy a pénzügyi válság rávilágított a pénzügyi felügyeleti rendszer hiányosságaira és egyértelművé tette egy hatékony és erős, a fogyasztói érdekeket szem előtt tartó felügyeleti rendszer szükségességét.

A sajtóban leginkább a tervezet azon rendelkezése kapott nyilvánosságot, miszerint a Felügyelet elnöke rendeletalkotási jogot kapna. A bevezetni szándékozott szabályozói hatósági funkció nem idegen a felügyeleti hatóságtól, hiszen 1997. január 1. napjáig a jogelőd Állami Bankfelügyeletnek volt rendeletalkotási jogköre.

A korábbi hazai szabályozás mellett a nemzetközi folyamatok is a szabályozási jogkör létrehozásának irányába mutatnak. 2010 szeptemberében az Európai Parlament elfogadott egy reformcsomagot és létrehozta 2011. január 1-től:
- az Európai Rendszerkockázati Testületet (ESRB), amelynek feladata az európai pénzügyi piac makroprudenciális felügyelete, a rendszer kockázatainak feltárása és egy újabb válság megelőzése érdekében előzetes figyelmeztetések kibocsátása; valamint
- a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerét (ESFS) is, amelybe a korábbi önálló jogi személyiségű európai hatóságokká alakuló szervek tagozódnak (Európai Bankfelügyeleti Hatóság, Európai Biztosítási és Foglalkoztatói Nyugdíj-felügyeleti Hatóság, Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság).
A javaslat szerint a Felügyelet alkotmányos helyzetének fontos része az önálló szabályozási hatáskör biztosítása, hiszen a Felügyelet érzékeli elsőként azokat a piaci zavarokat, amelyekre a megfelelő szabályozás gyors megteremtésével tud reagálni.

A Preambulum
A Felügyelet jogállása, feladatai

A javaslat preambuluma expressis verbis rögzíti a pénzügyi szervezetek ügyfelei védelmének, a nemzetközi felügyeleti együttműködés erősítésének, valamint a szabályozó hatóság megteremtésének céljait. A Felügyeletet a tervezet olyan, a Magyar Köztársaság pénzügyi közvetítő rendszerét felügyelő, ellenőrző és szabályozó országos hatáskörű szervként pozícionálja, amely csak a törvényeknek van alárendelve. Az Alkotmány párhuzamos módosításával önálló alkotmányos szervvé válik.

Igazodva az uniós jogszabályi környezethez a javaslat kimondja, hogy a Felügyelet tagja az Európai Pénzügyi Felügyeleti Rendszernek. Rögzíti továbbá, hogy feladatai végrehajtása során mérlegeli döntéseinek a többi érintett tagállam pénzügyi rendszerének stabilitására gyakorolt hatását. Jogharmonizációs célokat szolgál azon rendelkezés is, miszerint a Felügyelet a magyarországi székhelyű hitelintézetek és befektetési vállalkozások javadalmazási politikájával kapcsolatban jogszabály alapján nyilvánosságra hozott adatokat és - azon évi 300 millió forintos vagy afölötti javadalmazási kategóriájú - vezető tisztségviselők és munkavállalók számát összegyűjti, és az információt eljuttatja az Európai Bank Hatóságnak.

Nyilvánosságra hozatali kötelezettség
Kapcsolat az Európai Bizottsággal

A Felügyelet a tervezet alapján köteles lesz honlapján közzétenni az újonnan felállított Pénzügyi Békéltető Testület címét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, eljárási szabályzatát, határozatait, ajánlásait, a hatósági eljárása során hozott döntéseket és a hatósági szerződésről szóló hirdetményt, valamint a Felügyelet elnökének egységes szerkezetbe foglalt rendeleteit is. A Pénzügyi Békéltető Testület köteles lesz az Európai Bizottság felé a tevékenységére vonatkozóan formanyomtatványon tájékoztatást adni. E kapcsolattartási szabály az európai közösségi jogon alapuló kötelezettségek teljesítését biztosítja.

Új jogintézmény: a felügyeleti kollégium

A javaslat - az Európai Parlament és a Tanács 2009/111/EK számú, 2009. november 17-én megjelent, a hitelintézetek tőkekövetelményét szabályozó irányelvét átültetve – beemeli a szabályozásba a felügyeleti kollégium intézményét. A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok összehangolása, valamint a harmadik országok hatáskörrel rendelkező pénzügyi felügyeleti hatóságaival történő megfelelő együttműködés biztosítása érdekében hoz létre kollégiumot. Feladata az érintett hatóságok közötti információcsere, a felügyeleti felülvizsgálati programok kialakítása, valamint a felügyeleti munka hatékonyságának növelése. A kollégium a Felügyelet és az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező pénzügyi felügyeleti hatóságainak konzultációját követően, írásbeli megállapodás alapján jön létre és működik. Ülésein a Felügyelet elnöke által kijelölt személy látja el az elnöki feladatokat, azon résztvevőként pedig kizárólag a Felügyelet döntése alapján kijelölt pénzügyi felügyeleti hatóságok jelenhetnek meg. A kollégium tevékenységéről a Felügyelet tájékoztatja az Európai Bank Hatóságot.

A Felügyelet elnöke és alelnökei
A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke

A Felügyelet egy személy (az elnök) vezetése alatt álló központi közigazgatási szerv (autonóm államigazgatási szerv). A Felügyelet elnökét változatlanul a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök, alelnökét pedig a Felügyelet elnökének javaslatára a miniszterelnök hat évre nevezi ki. A Pénzügyi Békéltető Testület elnökét a Felügyelet elnöke nevezi ki (szintén hat évre) és gyakorolja felette a munkáltató jogokat. A hatályos - kötelező - pályázati rendszerrel szemben a javaslat szerint a Felügyelet elnöki, alelnöki és a Pénzügyi Békéltető Testület elnöki tisztségére nem kellene pályázatot kiírni. E tisztségek vonatkozásában a javadalmazást és juttatásokat érintő szabályok változatlanok (természetesen a Pénzügyi Békéltető Testület elnöki tisztségére, mint új posztra vonatkozó szabályokkal bővül a joganyag: e pozícióval a helyettes államtitkárt megillető juttatások járnak és havi keresetének összege a megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset nyolcszorosával egyezik meg).

A felmentés szabályai akként változnának, hogy
- ha a fenti tisztsége(ke)t betöltő személy(ek) 180 napon túl nem képes(ek) eleget tenni a megbízatásából eredő feladatai(k)nak, az erre jogosult felmentheti a pozíciójából (jelenleg 90 napos akadályoztatásnál kötelező a felmentés),
- a magánvádas vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljáráson kívüli folyamatban lévő büntetőeljárás nem lenne felmentési ok (jelenleg ugyanis az).

A hatályos szabályozás szerint a Felügyelet elnöke, illetve alelnöke megbízatásának megszűnése esetén fő szabály szerint végkielégítésre, felmentési időre nem jogosult (de a megbízatási időtartam letelte, halál vagy lemondás esetén egy összegben, hathavi illetményével megegyező összegű juttatásra jogosult az érintett). A tervezet szerint e tisztségek betöltői és a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke jogosultak lennének felmentési időre és végkielégítésre (kivéve, ha a tisztség halállal, összeférhetetlenség kimondásával, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésével kapcsolatos okból, vagy azért szűnik meg, mert az érintett olyan magatartást tanúsított, amely a Felügyelet rendeltetésszerű működését akadályozta). A felmentési idő hat hónap lenne, amelyhez hat havi végkielégítés is kapcsolódik a megbízatás megszűnését követően.

A Felügyelet elnökével kapcsolatban a tervezet garanciális szabályként rögzíti, hogy feladatai ellátása során nem utasítható, továbbá a feladatkörét érintő napirendi pontok tárgyalása esetén meg kell hívni a Kormány ülésére. Feladatait a tervezet bővíti: az elnök rendeletet ad ki; részt vesz a Pénzügyi Stabilitási Tanács munkájában; továbbá kialakítja a Pénzügyi Békéltető Testület szervezeti kereteit, stratégiai feladatait és jóváhagyja szabályzatait.

A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke – aki feladatainak ellátása során szintén nem utasítható - irányítja a Testület munkáját, szabályzatban alakítja ki annak működési rendjét, továbbá kijelöli az adott fogyasztói jogvitában eljáró tanács tagjait.

A Pénzügyi Stabilitási Tanács

A Tanács a Felügyelet elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter alkotta konzultációs testület, amelynek elsődleges szerepe, hogy tevékenységével összhangot teremtsen a makro- és mikroprudenciális felügyelés között. A pénzügyi közvetítő rendszer egészének stabilitása érdekében információkat oszt meg, stratégiai, szabályozási és kockázati kérdésekben tanácskozik és állást foglal. A Tanács szükség szerint, de legalább háromhavonta tartana ülést (a hatályos szabályozás szerint legalább havonta egyszer).

Feladata lenne a hazai pénzügyi rendszer egészének, illetve a pénzügyi rendszer stabilitásának folyamatos figyelemmel kísérése, a rendszer egészét potenciálisan veszélyeztető és a pénzügyi folyamatok által generált kockázati tényezők számbavétele, elemzése, a nemzetközi és az európai piacokon zajló fejlemények nyomon követése és javaslattétel a vonatkozó jogszabályok megalkotására. A Tanácsnak tehát a tervezet szerint egy konzultatív, információmegosztó, alkotó fórumként kell működnie.
 

  • kapcsolódó anyagok
JOGALKOTÁS
TÖRVÉNYHOZÁS
PSZÁF