Az európai uniós támogatások 2009. évi felhasználásának ellenőrzéséről

2010.11.19. Jogi Fórum/ ÁSZ

A Tájékoztató – összhangban az Állami Számvevőszék 2004. évi tevékenysége elfogadásáról szóló 43/2005. (V. 26.) OGY határozat 4. pontjában előírtakkal – bemutatja Magyarország európai uniós pénzügyi kapcsolatait és a támogatásokkal kapcsolatos ellenőrzések 2009-es tapasztalatait.

Annak érdekében, hogy a Tájékoztató a döntéshozók és az adófizetők részére a legtöbb hozzáadott értéket képviselje, jelen tájékoztató értékeli a 2004-2006-os időszakra vonatkozó Nemzeti Fejlesztési Terv 2010 szeptemberében történt pénzügyi zárásának eredményeit is.

A nemzetközi összehasonlítás – az Európai Bizottság által közzétett adatokra tekintettel – hazánk 2008. évi helyzetét mutatja be. Ennek alapján megállapítható, hogy a strukturális alapok esetében Magyarország a felhasználható forrásokat teljes egészében lekötötte, a kifizetések tekintetében az EU 25 átlaga felett – több régi tagállamot megelőzve – a 9. helyen teljesített (94,11 %), alig elmaradva a maximális 95%-tól. A Kohéziós Alap esetében hazánk az 52,62%-os kifizetési aránnyal a tíz csatlakozó ország mezőnyében is erősen elmaradva csak Lengyelországot előzte meg. A Bizottság jelentése kiemelte továbbá, hogy az Európai Tanács – a gazdasági válságra tekintettel – hazánk részére a túlzott hiány megszüntetése céljából új határidőt (2011) állapított meg.

Magyarország 2000-2008 közötti nettó pozícióját tekintve kedvezően értékelhető, hogy mind nominális értelemben, mint GNI-hoz viszonyított arányát tekintve nagymértékű emelkedést mutatott. A 2008. évi adatok nemzetközi összevetése alapján hazánk – a GNI-ra vetített nettó pozíciója szerint – a 10 újonnan csatlakozott országot tekintve a középmezőnyben helyezkedik el, Szlovákiával egy szinten, a balti államoktól és Lengyelországtól elmaradva.

A Tájékoztató átfogó képet ad a különböző szervezetek feladat- és hatásköréről, az ellenőrzési rendszerről és a jogszabályi háttérről. Az átláthatóság érdekében bemutatja Magyarország EU költségvetésbe történő befizetéseit, továbbá a Magyar Köztársaság központi költségvetésében megjelenő és a költségvetésen kívüli tételként szereplő támogatások és az Uniótól közvetlenül igényelhető (oktatási és ifjúsági célú) támogatások felhasználását, az önkormányzatok uniós források fogadására való felkészültségét. Valamennyi alap tekintetében tartalmazza az Európai Számvevőszék, az Európai Bizottság, az Állami Számvevőszék, a KEHI/Ellenőrzési Hatóság, a Kifizető/Igazoló Hatóság és a belső ellenőrzés vizsgálatait, azok főbb megállapításait.

A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy az Unióból érkező források fogadásához, illetve lebonyolításához szükséges intézményi, szabályozási és ellenőrzési feltételrendszert az uniós és hazai előírásokat figyelembe véve alakították ki.

Az ellenőrzési funkciók hiányos működésére vonatkozó megállapítások – a korábbi években tapasztaltakhoz hasonlóan – a 2009. évben lefolytatott ellenőrzések során is megfogalmazódtak, amely arra utal, hogy az ellenőrzési rendszer további erősítése szükséges.

A 2004-2006-os időszakra vonatkozó Nemzeti Fejlesztési Terv öt operatív programja összesen 727 Mrd Ft értékben közel 20 ezer pályázatot támogatott.

Az abszorpció növelése érdekében Magyarország részére az EU Bizottság a GVOP, a KIOP, a HEFOP, az AVOP és az EQUAL Közösségi Kezdeményezés vonatkozásában engedélyezte a kiadások támogathatóságára megállapított határidő 2009. június 30-ig történő meghosszabbítását. Ennek megfelelően a ROP zárási dokumentumait 2010. március 31-ig, a négy OP és az EQUAL Közösségi Kezdeményezés záró dokumentumait 2010. szeptember 30-ig megküldték az Európai Bizottság részére.

A Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtása pénzügyi (abszorpciós) szempontból (az operatív programok zárási adatait figyelembe véve) eredményesnek értékelhető, összességében meghaladta a 100%-ot, jelentősebb elmaradás csak az EQUAL Közösségi Kezdeményezés esetében volt tapasztalható. Több program esetében (GVOP, HEFOP-ERFA, ROP-ERFA) az abszorpció 100% feletti volt a hazai költségvetés terhére elszámolható túlvállalás lehetőségével élve.

A Zárónyilatkozat Kiadásért Felelős Szerv a lefolytatott ellenőrzések, illetve a megvizsgált dokumentumokban foglaltak alapján a végrehajtást az AVOP-HOPE, ROP, HEFOP és EQUAL esetében összességében rendben találta, nem minősített véleményt bocsátott ki. Az ellenőrző szerv a GVOP és az AVOP-EMOGA vonatkozásában – figyelemmel a nagyszámú le nem lezárt szabálytalansági eljárásra és azok lehetséges pénzügyi következményeire – korlátozott zárónyilatkozatot adott ki. A KIOP esetében – tekintettel a feltárt hiányosságokra – minősített zárónyilatkozat kiadására került sor.

Az NFT kedvező pénzügyi teljesülése mellett figyelemmel kell lenni az eredményességi célok teljesülésének értékelésére és a következtetések levonására is. A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján előrevetíthető, hogy a stratégiai dokumentumokban megfogalmazott kiemelt célok (területi kohézió erősítése, gazdasági növekedés és foglalkoztatás bővítés), illetve az átfogó célok (gazdasági növekedés és foglalkoztatás növekedésének ösztönzése) többek között a külső környezet kedvezőtlen változásai, a globális gazdasági válság, a költségvetési kiigazítás, illetve a konvergenciaprogram hatásai miatt várhatóan nem teljesülnek, a fejlesztési célkitűzések megvalósulása azonban sok részterületen pozitív hatást fejtett ki.

A Kohéziós Alap tekintetében – a korábbi évekhez hasonlóan – az időszakot a projektek megvalósításának időbeli elhúzódása, a nagymértékű költségtúllépés és műszaki tartalomváltozás, illetve az ellenőrzések által – elsősorban a közbeszerzési eljárások terén – feltárt jelentős hiányosságok jellemezték.

A program zárások tapasztalatai is rámutattak, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a szabálytalanságok lehető legnagyobb mértékű feltárására, nyomon követésére és az adósságmenedzsment hatékony működtetésére, valamint az uniós támogatásokból megvalósult projektek kötelező működési monitoringjára.

A 2007-2013-as uniós költségvetési periódus Új Magyarország Fejlesztési Terv Operatív Programjainak előrehaladása 2009-ben jelentősen felgyorsult, azonban a folyamatok – a programok gyorsítása és a gazdasági válság hatásainak tompítása érdekében tett számos intézkedés ellenére – még mindig lassúnak tekinthetőek. Az ÚMFT teljes keretének a 44%-ára született döntés és 38%-ára kötötték meg a szerződést. Kifizetés azonban csak a keret 9%-ára történt. Az elkövetkezendő években fokozott figyelmet kell fordítani az ÚMFT pénzügyi eredményeinek javítása mellett a szabályossági (különös tekintettel a közbeszerzésekre) és eredményességi szempontok érvényesítésére.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
PÉNZÜGYI JOG
EURÓPAI UNIÓ
ÁSZ - ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK