Az ÁSZ szerint nem optimális az uniós támogatások felhasználása

Nagyobb hangsúlyt kell helyezni a jövőben az EU-források hatékony és eredményes felhasználására, valamint a szabálytalanság- és követeléskezelés folyamataira - áll az Állami Számvevőszék pénteki jelentésében.

Az ÁSZ szerint a 2009. év nagy kihívása volt Magyarország számára, hogy a romló gazdasági helyzetben nagyságrendileg növelje az EU 2007-2013-as költségvetési periódusa forrásainak lehívását, illetve hogy az előző, 2000-2006-os periódus forrásainak felhasználását maximalizálja.

A támogatások felhasználásának stratégiai terve, a Nemzeti Fejlesztési Terv pénzügyi zárása 2010-ben sikeresen megtörtént - tartalmazza a jelentés. Az ÁSZ megállapította, hogy a versenyképesség javítását célzó strukturális alapok végrehajtásában Magyarország a 2000-2006-os időszakban az EU-átlag felett, a 9. helyen teljesített, a keret 94,11 százalékát fizették ki, alig elmaradva a maximális 95 százaléktól. (a kifizetés aránya Máltán, illetve Litvániában és Lettországban volt a legmagasabb).

A felzárkóztatási célú kohéziós alap végrehajtásában Magyarország az érintett 15 ország közül a 12. helyen végzett, 5,62 százalékos kifizetési aránnyal. A jelentés szerint a strukturális alapok esetében „határozott javuló tendencia” tapasztalható, a kohéziós alapnál viszont Magyarország folyamatosan rosszul teljesített, a kezdeti közepes teljesítmény után 2008-ra az utolsó előtti helyre csúszott vissza.

Az ÁSZ rámutatott: Magyarországnak az uniós forrásokat illetően pozitív a pénzügyi egyenlege, az EU-csatlakozás óta évente nagyobb támogatásban részesült, mint amekkora összeggel hozzájárult a közös költségvetéshez. Nettó pozíciónk mind nominális értelemben, mind a GNI-hoz viszonyított arányát tekintve 2000-2008 között nagymértékű emelkedést mutatott. Uniós csatlakozásunk óta tehát a pénzügyi egyenleget tekintve Magyarország évente nagyobb támogatásban részesült, mint amekkora összeggel hozzájárult a közös költségvetéshez. Összehasonlítva az újonnan csatlakozott tagállamokkal hazánk – a GNI-ra vetített – 2008. évi nettó pozíciója szerint a 10 csatlakozott országot tekintve a középmezőnyben helyezkedik el, Szlovákiával egy szinten, a balti államok és Lengyelország előzi meg.

A jelentésben az is olvasható, hogy a 2004-2009-es időszakban az EU-ban a foglalkoztatás kis mértékben emelkedett, a magyarországi foglalkoztatási szintet viszont nem sikerült tartósan emelni, ez európai összehasonlításban továbbra is alacsony maradt. Ez a kedvezőtlen folyamat a munkanélküliségi ráta folyamatos növekedésével, illetve markáns területi egyenlőtlenségekkel párosult.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ
ÁSZ - ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK
KÖLTSÉGVETÉS