Külső befektetők a polgári perekben

2010.11.25. Jogi Fórum/ Juhász Gergely

Az Egyesült Államokban egyre több jogvitában finanszírozzák pénzügyi befektetők a pereskedéssel kapcsolatos ügyvédi költségeket.

A New York Times összeállítása szerint akár milliárdos értékben finanszírozzák magánszemélyek, kockázati tőkealapok és bankházak kártérítési jellegű, pl. orvosi műhiba perekben, tömegkeresetekben (class action) az ügyvédi költségeket annak reményében, hogy pernyertesség esetén a befektetett pénz többszörösét kaphatják vissza. A teljes befektetetett összeget csak felbecsülni lehet, de a gyakorlatban igen elterjedt, az újság információi szerint New York államban pl. több száz ügyvédi iroda vesz fel perköltség finanszírozása érdekében kisebb-nagyobb összegeket pénzügyi befektetőktől.

A finanszírozás mögött egyszerű üzleti érdek áll: az ügyvédi irodák számára több mozgásteret ad piaci alapon támogatást szerezni a jogi munkához, mint megelőlegezni az ügyvédi költségeket, illetve folyamatosan benyújtani ügyfeleiknek a részkiadásokra vonatkozó számlát. Magánszemélyek számára pedig még biztosnak látszó pernyertesség esetén sem könnyű előteremteni a több tízezer, különleges szakértői ismereteket igénylő perek esetében akár több százezer dolláros perköltség pénzügyi alapjait. A külső befektetők bevonása pedig elvileg az igazságosság érvényre jutását is elősegíti, hiszen több tanú, több szakértő és minőségibb információ perbeli előterjesztésére ad lehetőséget.

Természetesen a valós kép ennél árnyaltabb, hiszen a befektetők sokszor inkább a nagyobb megtérülési lehetőségeket helyezik előtérbe, az ügyvédi irodák pedig az ésszerűnél nagyobb költséget generálnak a rendelkezésre álló összeg miatt. Más esetekben az ügyfelek csak utólag értesülnek a külső befektető bevonásáról (az ügyvédi irodákat nem mindig terheli erre vonatkozóan ügyfeleik részére tájékoztatási kötelezettség) illetve a befektetők sokszor az ügyvédi titok rovására igyekeznek információt szerezni a per állásáról, pusztán befektetési kockázataik mérlegelése érdekében.

Az elmúlt években befektetők által finanszírozott perek egész sora formálta a vonatkozó bírói gyakorlatot, több államban megváltoztatva a külső befektetők igazságügyi eljárásba történő bevonásának tilalmát, általában sikerrel képviselve azt az álláspontot, hogy külső befektetők növelik az igazságszolgáltatás minőségét és hatékonyságát. Természetesen mindig az ellenérdekű felek, általában iparvállalatok, egészségügyi intézmények, stb. kárára – nem véletlenül éppen az amerikai kereskedelmi kamarák szövetsége lobbizik a gyakorlat megszüntetése érdekében.

A perköltség-finanszírozás, mint befektetési lehetőség a kilencvenes években jelent meg. A NY Times által megkeresett volt ügyvéd, akkoriban szokatlan módon 1992-ben kölcsönzött először kisebb összeget egy ismerős ügyvéd ügyfelének, az elmúlt közel húsz évben pedig egy milliárdos iparág szereplőjévé vált. A hitelek tipikusan biztosíték nélküli, magas kamatozásúak. A hitelintézetek klasszikus banki kölcsönök esetében tipikusan biztosíték adásra kötelezik a hitelfelvevőket, de az ügyvédi irodáknak nem nagyon vannak ilyen célokra leköthető vagyonelemei. Így tipikusan a kockázati alapok és egyéb befektetők pénze jelenik meg a kölcsönösszegekben.

A piaci szereplők háttere vegyes, jogi, biztosítási és banki háttérrel egyaránt érkeznek befektetők. A perek kimenetele, tehát a befektetéssel kapcsolatos kockázatok felmérése érdekében pedig ők maguk is külön jogi csapatokat alkalmaznak és ezek véleményének fényében akár több millió dollár értékű kölcsönöket nyújtanak, amelyeket magas kamat mellett pervesztesség esetén is vissza kell fizetni. A per kimenetele azonban nagymértékben befolyásolja a tényleges visszafizetést, így nem egyszer fordult elő, hogy a szóban forgó ügyvédi irodák ellen felszámolási eljárást kellett kezdeményezni illetve a befektetett pénz nem térült meg.

Egy tipikus eset

A perköltség-finanszírozásban érintett pénzügyi befektetők, ügyvédi iroda és az általa képviselt ügyfelek viszonyát jól példázza a Világkereskedelmi Központ romjainak eltakarítása során maradandó egészségkárosodást szenvedett munkások ügye. A több mint kilencezer felperes bevonásával indult tömegkereset alapján indult eljárásban nemrég megszületett peren kívüli egyezség kapcsán több érintett számára csak az elszámoláskor vált nyilvánvalóvá, hogy a meghatalmazott ügyvédi irodát feljogosították arra is, hogy a perköltség megelőlegezésére külső befektetőt vonjon be. A befektetők és ügyvédi irodák által preferált üzleti modell szerint viszont a biztosíték adása nélkül adott hitelek magas kamatait az ügyfelek viselik, ezek a költségek viszont a magánszemély felperesek számára túlzóak lehetnek. Az ügyben eljáró bíró a világkereskedelmi központ munkásai által indított perben az ügyvédi irodát a kamatok viselésére kötelezte, tekintettel arra, hogy az ügyfeleknek nem volt beleszólásuk a finanszírozás részleteinek kidolgozásába.

  • kapcsolódó anyagok
ÜGYVÉDSÉG