A személyi jövedelemadó törvény legfontosabb változásai

2010.11.26. Jogi Fórum/ dr. Magyar Szilvia

Az Országgyűlés 2010. november 16. napján fogadta el a 2011. évre vonatkozó adó-és járuléktörvények módosítását. A következőkben a személyi jövedelemadót érintő leglényegesebb változások összefoglalására kerül sor.

A személyi jövedelemadó mértéke 2010. január 1. napjától valamennyi - az összevont adóalapba tartozó és a külön adózó - jövedelemre egységesen 16 százalék. Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek adóalapjának meghatározásánál 2011. évben még megmarad a „szuperbruttósítás”, majd 2013-ig teljesen megszűnik. A külön adózó jövedelmeknél azonban továbbra sem kell a szuperbruttósítással számolni.

Az adójóváírás a bérjövedelem 16 százaléka, legfeljebb havi 12 100 forint, amennyiben a magánszemély jövedelme nem haladja meg a 2 millió 750 ezer forintot. Az adójóváírás csökkenő összegben 3 millió 960 ezer forintos éves jövedelemig érvényesíthető.

A családok támogatása a családi adókedvezmény bevezetésével valósul meg. A családi kedvezmény adóalap-kedvezményként már egy gyermektől és jövedelemkorlát nélkül érvényesíthető. A kedvezmény mértéke egy és két eltartott esetén havonta és kedvezményezett eltartottanként 62 500 forint, három eltartott esetén 206 250 forint. Ez egy gyermek esetén havi 10 000 forint (62.500x0,16), két gyermek esetén gyermekenként havi 10 000 forint a három gyermek estén gyermekenként 33.000 forint (206.250x0,16) támogatást jelent. A családi kedvezményt érvényesítheti a kedvezményezett eltartottak után a családi pótlékra jogosult, a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa, a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek és a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély. A családi kedvezmény egyszeresen vehető igénybe, de a jogosulttal közös háztartásban élő házastárssal, élettárssal megosztható.

Az egyéb adókedvezmények körében a tandíj, a felnőttképzés díjának halasztott kedvezménye és a lakáscélú hiteltörlesztés után igénybe vehető áthúzódó kedvezmény utoljára a 2015. évi adóval szemben érvényesíthető. A súlyosan fogyatékos magánszemélyeknek járó személyi, illetve az őstermelői kedvezmény változatlan feltételekkel és jövedelemkorlát nélkül vehető igénybe. Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár valamint nyugdíj-előtakarékossági számla javára az adóévben történt saját befizetések 20 százaléka erejéig lehet.

Adómentessé válnak a korábbi adóterhet nem viselő járandóságok (pl. nyugdíj, munkáltatói lakáscélú támogatás). Új adómentesség a munkáltató által a munkavállalóra, a társas vállalkozás által a személyesen közreműködő tagra kötött, visszavásárlási értékkel nem rendelkező kockázati betegségbiztosítás díja. Továbbá adómentes elemi kár, katasztrófa esetén a károsultnak jogszabályban meghatározott feltételek szerint vagy közadakozásból vagy a munkáltatójától kapott segély, támogatás.

A természetbeni juttatás elnevezés megszűnik. A nem pénzbeli juttatás fő szabály szerint az összevont adóalap részeként adóköteles, a juttatás után a személyi jövedelemadót a magánszemély fizeti, és mind a magánszemélyt, mind a kifizetőt terheli járulék/hozzájárulás-fizetési kötelezettség is. A törvényben meghatározott szűk körben a nem pénzbeli juttatások után a kifizetőt terheli a személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség. Ide tartoznak azon juttatások, amelyeknél nem állapítható meg a magánszemély által megszerzett bevétel nagysága.

A béren kívüli juttatás után szintén a kifizető fizet személyi jövedelemadót, de a juttatást más közteher nem terheli. Ide tartozik 2011. évtől az üdülési csekk, az üdülési szolgáltatás, az önkéntes pénztári támogatások, étkeztetés formájában juttatott bevétel (a meleg étkeztetés, illetőleg meleg és hideg étel vásárlására jogosító utalvány), a helyi utazási bérlet, az iskolakezdési támogatás, az internethasználat juttatása (ez eddig adómentesen volt adható, jövőre a kedvezményes adókulccsal csak 5 ezer forintig juttatható), és új elemként a megújulási kártya-számlára történő munkáltatói hozzájárulás (évi legfeljebb 300 ezer forintig adózik kedvezményesen).

A jövő évtől a jelenleg adóköteles, kifizető szintjén adózó természetbeni juttatások közül a sportszolgáltatás, a személyszállítás, a munkavállalóknak egységesen vagy szabályzat alapján történő juttatás, a jelenleg kedvezményesen adózó iskolarendszerű képzés átvállalt díja a magánszemélynél keletkeztet adókötelezettséget. Ez azt jelenti, hogy a kifizető egy későbbi kifizetésnél vonja le a juttatásra eső adóelőleget, vagy a magánszemélynek adott igazoláson felhívja a magánszemély figyelmét, hogy a le nem vont adóelőleget a magánszemélynek kell megfizetnie.

Egyéb fontos változások közé tartozik, hogy a magánszemély az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmei után – ha azt nem egyéni vállalkozóként végzi – minden esetben önálló tevékenységből származó jövedelemként adózik. Továbbá az illetékmentesen szerzett ingatlan átruházásából származó jövedelem meghatározásakor megszerzésre fordított összegként öröklésnél a hagyatéki leltárban feltüntetett érték, ajándékozásnál az átruházásából származó bevétel 75 százaléka számolható el.

Továbbá az önadózás új formájaként a magánszemély bevallás helyett - meghatározott feltételek fennállása esetén – adónyilatkozatot nyújthat be és egyszerűsödnek az adóelőleg megállapítási szabályok is.
 

  • kapcsolódó anyagok
ADÓZÁS
JOGALKOTÁS
TÖRVÉNYHOZÁS