Őszi előrejelzés 2010-2012: Folytatódik az uniós gazdaságélénkülés, de egyenetlen a fejlődés

2010.11.29. Jogi Fórum / Európai Bizottság

A Bizottság őszi előrejelzése szerint folytatódik az EU-ban jelenleg zajló gazdaságélénkülés. Az előrejelzések szerint a GDP 2010–11-ben körülbelül 1,75%-kal, 2012-ben pedig körülbelül 2%-kal nő. Az éves növekedés 2010. évi, a tavaszi előrejelzéshez képest felfelé történő jelentős módosítását az eddigi, vártnál jobb ez évi teljesítmény támasztja alá.

Mindazonáltal a lanyhuló globális környezet és a költségvetési konszolidáció kibontakozása közepette a gazdasági tevékenység várhatóan visszafogottabbá válik az év vége felé és 2011-ben, de 2012-ben újra fellendül az erősödő magánkeresletnek köszönhetően. A folytatódó uniós gazdaságélénkülés hatására a munkaerő-piaci feltételek – a költségvetési helyzettel együtt – várhatóan lassan javulnak az előrejelzés időszakában.

A munkanélküliségi ráta a becslések szerint 2012-ben nagyjából 9%-ra esik vissza, az államháztartási hiány pedig megközelítőleg a GDP 4,25%-ára csökken. A tagállamokbeli fejlődés azonban ennek ellenére várhatóan egyenetlen marad.

Olli Rehn, a gazdasági ügyekért és a monetáris politikáért felelős biztos elmondta: „A gazdaságélénkülés tovább folytatódik. Biztatónak tartom azt a kilátást, hogy a foglalkoztatás jövőre várhatóan végre javul Európában. A meghozott konszolidációs intézkedéseknek és a növekedés megindulásának köszönhetően az államháztartási hiányok csökkenni kezdtek. Ez a gazdaságélénkülés azonban egyenetlen, és sok tagállam nehéz kiigazítási időszakon megy át. A fenntartható növekedés és foglalkoztatás szilárd alapjának kialakításához alapvetően fontos a költségvetési konszolidáció határozott folytatása és a növekedést erősítő, előrehozott szakpolitikai intézkedések. Az államadósság-piacok zavarai szintén alátámasztják az erőteljes szakpolitikai fellépés szükségességét.”

Eddig nagyjából kedvező fejlemények

A korábbi pénzügyi válságokat követő gazdaságélénkülések jellemzőihez hasonlóan a jelenlegi fellendülés általánosságban eléggé visszafogottnak bizonyul. Ugyanakkor az uniós gazdasági helyzet az utóbbi időben sokat javult, a GDP-növekedés például 2010-ben eddig meglepően erős volt, különösen a második negyedévben. Úgy tűnik az élénkülés egyúttal szélesedik is. A hagyományos gazdaságélénkülési folyamat első szakaszaként az exportnövekedés bizonyos ideig stabil volt, az Unió gazdasága most pedig a következő szakaszba lép – amikor az export fellendülése ösztönzően hat az (eszköz)beruházási igényre.

Fokozatos és egyenetlen gazdaságélénkülés

A globális gazdasági tevékenység előre jelzett lassulása, amely visszafogja az exportnövekedést, és a folyamatban lévő ideiglenes támogatások fényében az uniós gazdaság rövid távú kilátásai gyengébbnek tűnnek. A nettó export GDP-növekedésre kifejtett hatása az előrejelzés időszakában várhatóan csökken; ugyanakkor a hazai kereslet hatása nő, a beruházások és a magánfogyasztás növekedésének fokozatos megerősödése révén. Beruházási oldalon a kapacitáskihasználási rátának és a cégek nyereségességének javulása olyan tényezők, amelyek valószínűleg hozzájárulnak a növekedéshez, míg a most zajló mérlegkiigazítás és a költségvetési konszolidáció várhatóan akadályt jelent. A magánfogyasztás tekintetében a lassan javuló foglalkoztatási kilátások, a mérsékelt jövedelemnövekedés és a visszafogott infláció alátámasztják az előrejelzett fellendülést, de a konszolidáció és a háztartások részéről a hitelfelvétel csökkenése várhatóan szintén akadályozó hatást fejtenek ki.

Bár a gazdaságélénkülés összességében egyre inkább önfenntartó, a tagállamokbeli fejlődés egyenetlen marad, és az élénkülés néhány országban várhatóan viszonylag gyors ütemben halad előre, míg máshol elmarad a várttól. Ez a gazdaságok kiigazítási kihívásainak mértékében mutatkozó különbségeket, valamint az EU-ban és az euroövezetben folyó egyensúly-helyreállítást tükrözi.

A munkaerő-piaci feltételek és az államháztartások javulásnak indultak

A munkaerő-piaci fejlemények jellemzően legalább fél évvel lemaradnak a GDP alakulásához képest. Ezt a mintát követve a munkaerő-piaci feltételek az elmúlt hónapokban stabilizálódni kezdtek az EU-ban, és az előrejelzés időszaka alatt kismértékű javulás várható. A foglalkoztatásnövekedés 2011-ben és 2012-ben várhatóan majdnem 0,5%-ot, illetve nagyjából 0,75%-ot ér el, a munkanélküliségi ráta pedig az előrejelzések szerint fokozatosan csökken, az ez évi közel 9,5%-ról körülbelül 9%-ra 2012-ben. Az általános feltételek azonban várhatóan gyengék maradnak, tükrözve többek között a recesszióra válaszként hozott szakpolitikai intézkedések kibontakozását és a folyamatban lévő strukturális kiigazítást, nem utolsósorban az állami szektorban. Kismértékű javulásra a költségvetési oldalon is számítani lehet, az uniós tagállamok körülbelül fele idén várhatóan a 2009. évinél alacsonyabb államháztartási hiányt ér el. Az ösztönző intézkedések kifutásával és a konszolidációs szakasz fokozódó beindulásával a hiány az előrejelzések szerint jövőre 24 tagállamban csökken. Az EU egészét tekintve a hiány 2011-ben várhatóan valamivel a GDP 5%-a felett lesz, majd az élénkülés térnyerésével 2012-ben nagyjából 1 százalékponttal tovább csökken. Az adósságarány azonban továbbra is felfelé mutató pályán marad az előrejelzés időszakában.

Az infláció továbbra is csekély

Az elkövetkező időszakban az EU-ban és az euroövezetben egyaránt viszonylag csekély fogyasztóiár-inflációra van kilátás. A HICP infláció az előrejelzés szerint ebben az évben átlagosan 2%-ot ér el az EU-ban, és körülbelül 1,75%-ra csökken 2012-ben (az euroövezetben 1,75% várható 2011–12-ben). A gazdaságban fennmaradó pangás a bér- és az egységnyi munkaerőköltség eléggé visszafogott növekedésével együtt járva előreláthatóan továbbra is kordában tartja az inflációt, annak ellenére, hogy a nyersanyagárak némileg magasabbak és néhány tagállamban emelkednek a közvetett adók és a szabályozott árak.

Nagyfokú bizonytalanság, de nagyjából kiegyensúlyozott kockázatok

Mivel továbbra is nagyfokú a bizonytalanság, az uniós növekedési kilátások kockázatai nem elhanyagolhatóak, ha nagyjából kiegyensúlyozottnak tűnnek is. Pozitívum, hogy a GDP-növekedés összetevőinek a belföldi kereslet felé való eltolódása, és a gazdasági tevékenység németországi fellendülésének más tagállamokra való átgyűrűzése a jelenleg vártnál nagyobb mértékben valósulhat meg. A nagymértékű hiány és adósság kezelésére hozott szakpolitikai intézkedések a feltételezettnél hatékonyabbnak bizonyulhatnak a piaci aggályok eloszlatásában, valamint a vállalkozások és a fogyasztók bizalmának megerősítésében. Negatívum, hogy a pénzügypiaci helyzet továbbra is aggasztó, további zavarok lehetségesek, ahogyan arra az államkötvénypiacon nemrégiben újból megjelent feszültségek is rámutatnak. Ezenkívül nem zárható ki az előre jelzettnél gyengébb külső kereslet, a költségvetési konszolidáció pedig a vártnál nagyobb terhet jelenthet az érintett országok belföldi keresletére. Az inflációs kilátásokkal kapcsolatos kockázatok is nagyrészt kiegyensúlyozottak.

  • kapcsolódó anyagok
GAZDASÁGI JOG
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ