Megállapodás az ír mentőcsomagról

Az Európai Unió és az eurócsoport pénzügyminiszterei vasárnap megegyeztek az Írországnak nyújtott mentőcsomag részleteiről. Dublin egy három évre szóló, 85 milliárt eurós mentőcsomagot kap, melynek kétharmadát az EU, egyharmadát az IMF állja. A rendkívüli találkozón felvázolták a majdani európai stabilitási mechanizmus főbb elemeit is.

Az Írországnak nyújtandó támogatás azon a programon alapul, amelyről az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Központi Bank állapodott meg az ír hatóságokkal. A – görögországihoz hasonló – három évre szóló programot az ír kormány is elfogadta, az Eurócsoport brüsszeli ülését megelőzően. A pénzügyminiszterek kiemelték, hogy az ír gazdaság alapjai erősek. A mentőcsomag az alábbi három pillérre épül: a bankrendszer azonnali megerősítése; ambiciózus költségvetési konszolidációs terv a fiskális fenntarthatóság helyreállítására; növekedésorientált reformok, különös tekintettel a munkaerőpiacra.

A külső, 67,5 milliárd eurós segítségből az IMF 22,5 milliárd eurót, azaz a teljes csomag egyharmadát, míg az EU 45 milliárd eurót, vagyis az egész összeg kétharmadát finanszírozza. Az uniós rész felét (22,5 milliárd eurót) az európai pénzügyi stabilitási mechanizmus (European Financial Stabilisation Mechanism / EFSM) biztosítja, amihez az uniós költségvetés szolgál fedezetként (ennek a keretnek a teljes összege 60 milliárd euró). A fennmaradó 22 és fél milliárd eurót pedig az európai pénzügyi stabilitási eszköz (European Financial Stability Facility / EFSF - ez piaci hitelfelvételt jelent a tagállamok nyújtotta garanciákkal) és három ország által folyósítandó kétoldalú kölcsönök teszik ki.

Az Egyesült Királyság 3,8, Svédország 0,6, Dánia pedig 0,4 milliárd eurós bilaterális hitelt nyújt Dublinnak, és az azonnal rendelkezésre álló európai pénzügyi stabilitási eszközökből (EFSF) pedig 17,7 milliárd euróra számíthat Írország.

A 85 milliárd eurós hitelcsomagból az elkövetkező három évben (ameddig Dublin visszatér a nemzetközi kötvénypiacokra) 50 milliárd eurót az ír költségvetés konszolidálására fordítanak. A fennmaradó 35 milliárd euróból 10 milliárd eurót a bankok azonnali feltőkésítésére, 25 milliárdot pedig a bankrendszer készenléti tartalékainak megerősítésére szánnak. Az utóbbi 35 milliárd eurós összeg felét, 17,5 milliárd eurót ír forrásokból fedezik. Az ír bankrendszer – az ingatlanbuborék kipukkadása következtében – az utóbbi időszakban óriási veszteséget volt kénytelen elkönyvelni, és lényegében teljesen az Európai Központi Bank likviditási segítségére szorult.

A hitelkeret további feltételeiről az Eurócsoport és a pénzügyminiszteri tanács december 6-7-i ülésén hozza meg a végső döntést, amelyet „összhangba hoz a görög mentőcsomaggal”.

Az Eurócsoport és a pénzügyminiszteri tanács (Ecofin) ugyanakkor váratlanul a nyilvánosság elé lépett annak az „európai stabilizációs mechanizmusnak” (ESM) a legfontosabb részleteivel, amely 2013 közepétől a jelenlegi, átmeneti stabilitási eszközt váltja majd fel. A váratlan húzást egyértelműen az utóbbi napokban roppantul idegessé vált pénzpiacok megnyugtatásának szándéka motiválta. Az államcsőd-eljárásnak is nevezett mechanizmus fő paramétereinek kidolgozására eredetileg a decemberi EU-csúcsig kapott határidőt a Bizottság, ám az uniós döntéshozók a rendkívüli helyzetre való tekintettel most ennek előrehozására szavaztak.

Olli Rehn pénzügyi biztos szerint a 2013 után hatályba lépő és a jövő év első felében egy korlátozott szerződésmódosítással létrehozandó „európai stabilizációs mechanizmus” a jelenlegi pénzügyi stabilitási eszközön alapul majd és szigorú feltételesség mellett nyújt majd pénzügyi támogatást a rászoruló euróövezeti tagoknak.

Rehn és kollégái egyértelművé tették, hogy 2013 közepéig, tehát a jelenlegi átmeneti rezsimben a magánbefektetőknek semmilyen módon nem kell kivenniük részüket a pénzügyi mentőcsomagokból. Sőt részvételük 2013 közepét követően sem lesz automatikus, hanem egy esetleges államcsőd-eljárás során, eseti alapon valamennyi hitelezővel együtt, „kollektív akció” keretében és - amit külön kihangsúlyoztak - az érvényes nemzetközi sztenderdek és az IMF gyakorlata alapján lesznek majd bevonva az adósságátrendezésbe.

Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke nagyon hasznosnak nevezte azt a pontosítást, ami az IMF doktrínáját emelte egy majdani uniós csődeljárás középpontjába is. Olli Rehn pedig elismerte, hogy a jelenlegi pénzpiaci turbulenciákban a magánhitelezők lehetséges bevonása körüli bizonytalanság is szerepet játszott.
 

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ