A magyar fiskális helyzet romlására számít középtávon Brüsszel

2010.11.30. BruxInfo

Az Európai Bizottság várakozásai szerint a magyar kormány képes lesz tartani a 2010-es hiánycélt, ám a következő két évben egyre csak távolodni fog a GDP-arányosan 3 százalékos referenciaszinttől.

Brüsszel hétfőn közzétett gazdasági előrejelzése ugyanakkor nem vette figyelembe a magánnyugdíj-pénztári befizetések állami nyugdíjpillérbe való átirányítását.

Az Európai Bizottság arra számít, hogy a magyar kormány képes lesz tartani az idei GDP-arányosan 3,8 százalékos költségvetési hiánycélt. A következő két évben azonban a rendelkezésre álló adatok alapján újra a hiány meglódulásával számol, vagyis – ha csak a magyar térfélen nem történnek pótlólagos intézkedések – arra, hogy hazánk ahelyett, hogy közeledne, éppenséggel távolodni fog a referenciaértéknek számító GDP-arányosan 3 százalékos szinttől.

A Bizottság hétfőn közzétett makrogazdasági előrejelzése 2011-ben 4,7, 2012-ben pedig már 6,2 százalékos hiányt jósol Magyarországnak, ám bizottsági források leszögezték, hogy a prognózis nem veszi figyelembe a magánnyugdíj-pénztári befizetések állami nyugdíjpillérbe való részleges vagy teljes átirányítását. A dokumentum ugyanakkor elismeri, hogy 20 százalékos átlépéssel számolva, miként az a magyar költségvetés tervezetében szerepel, 2 százalékponttal alacsonyabb lenne a jövő évi deficit, vagyis „közel lenne a büdzsé tervezetében feltüntetett 2,94 százalékos hiánycélhoz”. Hasonlóan, az államadósság is körülbelül 1 százalékkal mérséklődne, miután a magánnyugdíj-pénztárak vagyonának mintegy a felét magyar államkötvényekbe fektették. A Bizottság ezt figyelmen kívül hagyó forgatókönyve jövőre már 80,1, a következő évben pedig 81,6 százalékos államadósságot valószínűsít.

Nevük elhallgatását kérő bizottsági források rámutattak, hogy a Bizottság mindig is támogatta a kötelező magánnyugdíj-pénztár felállítását, mert azok fenntarthatóbbá teszik a nyugdíjrendszert. „Ezek helyes intézkedések” – tette hozzá egy illetékes. A Bizottságnál rámutatnak, hogy ugyan nem hazánk volt az első az EU-ban, amely a nyugdíjreform visszafordítása mellett döntött, ám Magyarországon a legfeltűnőbb és legszámottevőbb ez a fordulat. Brüsszelben ugyanakkor egyszeri intézkedésnek tekintik a lépést, ami bár kétségkívül hozzájárul a költségvetési egyenleg javításához, ám mégsem tekinthető szerkezeti jellegű intézkedésnek. Ezért aztán a magánnyugdíj-pénztári vagyon állami nyugdíjpillérbe való átirányítását nem is veszik majd figyelembe, amikor várhatóan 2012 tavaszán a Magyarország ellen folyó deficiteljárás megszüntetéséről döntenek majd.

A Bizottság hazánkban idén 1,1, 2011-ben 2,8, 2012-ben pedig 3,2 százalékos növekedéssel számol, a munkanélküliségi ráta pedig várakozása szerint a jövő évi 11 százalékról 2012-re 10,3 százalékra megy majd vissza.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI BIZOTTSÁG
KÖLTSÉGVETÉS