Jogállamfigyelő - Jelentés a 2010. novemberi hónapról

2010.12. 3. Jogi Fórum / EKINT

Az ősz az alkotmányvédelem elleni támadások mellett a tulajdon elleni támadások sorozata jegyében telt el. Az őszi hónapokat lezáró jogállamfigyelő ezért a tulajdonhoz való jog és a jogállamiság összefüggéseinek vizsgálatával foglalkozik.

Elvi-szemmel. Alkotmányos változások és a tulajdon védelme

A tulajdon elleni első támadás a honvédelmi törvény Veszprém megyei iszapkatasztrófát követő módosítása volt. Ez rendkívüli intézkedésként lehetővé tette a kormány számára, hogy bármely gazdálkodó szervezetet állami felügyelet alá vonjon. Ezáltal az államot képviselő miniszter vagy kormánybiztos nemcsak szabad betekintést kap a cég vagyoni helyzetébe, de jóváhagyása nélkül érvénytelenek a cég kötelezettségvállalásai, és a tulajdonosok helyett ő hoz tulajdonosi döntéseket. A tulajdonosok érdekeinek figyelembe vételét semmi nem írja elő. Rendkívüli helyzetekben az ilyen tulajdonkorlátozás indokolható lehet, ám a korlátozás arányosságát a törvény nem garantálja.

A második támadás is október folyamán érte a tulajdonhoz való jogot, amikor kiderült, hogy a kötelező magánnyugdíjpénztárak tagjai által befizetett tagdíjakat eltérítik az állami költségvetésbe, azok nem a tagok egyéni nyugdíjszámláit gyarapítják.

A harmadik támadás alkotmánymódosítás formájában érkezett. Az egyik novemberi módosítás nyomán bármilyen jövedelem, amely a költségvetésből vagy állami tulajdonú szervezettől származik (a fizetéstől a nyugdíjon át a gyed-ig), öt évre visszamenőleg, különadó formájában, akár majdnem teljes egészében is elvonható vált. Párban járt ezzel az alkotmánymódosítással az Alkotmánybíróság jogszabályokat felülvizsgáló hatáskörének megcsonkítása, amelynek következtében a költségvetési és adójogszabályokkal szemben a testület többé nem jogosult érvényesíteni az alkotmányos követelmények teljességét, csupán néhány megnevezett alapjogot: az élethez és emberi méltósághoz, a személyes adatok védelméhez való jogot, a gondolat, a lelkiismeret és vallás szabadságát, vagy a magyar állampolgársághoz jogokat.

A legutóbbi brutális támadást pedig november végén jelentette be a kormány, eszerint aki a magánnyugdíjpénztár tagja marad, és nem utaltatja át a számláján összegyűlt pénzt az államnak, az a nyugdíjjárulék-fizetés ellenére sem kap majd állami nyugdíjat.

Mindezek alapján úgy tűnik, az állam a magántulajdonnak nem védelmezője, hanem esetenként sajátjaként rendelkezik vele. Ezek az intézkedések kikezdik azokat az alapvető tételeket, amelyeket az elmúlt húsz évben az alkotmányos gyakorlat a tulajdonhoz fűződő jogról mint alapjogról, és a piacgazdaság fundamentumáról kialakított és követett. Noha ez még kétségkívül nem a piacgazdaság megszüntetésére irányuló politika, komoly veszélyt jelent. A tulajdonhoz való jog a piacgazdaság alapja, működésének elengedhetetlen feltétele, a tulajdonosnak a piacgazdaságban biztonságban kell éreznie magát. Olyat már láttunk, igaz, nem Európában, hogy szabadság nélkül működik sikeres piacgazdaság, de ennek az ellenkezője valószerűtlen: ahol nincs alkotmányos garanciákkal működő piacgazdaság, ott az egyéni szabadságok teljességükben sem érvényesülhetnek.

Az írás teljes hosszában megtekinthető itt.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁS
EKINT