Nyilvános az új alkotmány koncepciója

2010.12. 3. Jogi Fórum

Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság nyilvánosságra hozta az új alaptörvény koncepcióját, amelyben a magzati élet védelme mellett szerepelnek a nemzeti ünnepek és az is, hogy a hivatalos nemzeti lobogón ezentúl megjelenne a címer is. A tervezetről december közepén szavazhat az országgyűlés.

Az Országgyűlés alkotmány-előkészítő eseti bizottságának összegző munkacsoportja a testület honlapján csütörtökön hivatalosan is közzétette az új alkotmány koncepciójának egységes szövegét. Az eseti bizottság december 10-15. között vitatja meg a tervezetet, dönt annak elfogadásáról, majd az Országgyűlés elé terjeszti december közepén. Ha a parlament a most nyilvánosságra hozott koncepciót fogadja el, a jövőben csak akkor lehetne változtatni az alaptörvényen, ha a módosítási javaslatról két egymást követő Országgyűlés változatlan formában, mindkét szavazásnál külön-külön az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával dönt.

A preambulumot követően az alapvető rendelkezések között első helyen mondanák ki: Magyarországon minden hatalom forrása a politikai nemzet, azaz a nép, az ország alkotmányos állami folytonosságát pedig a Szent Korona fejezi ki. Magyarország felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért. Leszögezik: az ország államformája köztársaság; Magyarország független, demokratikus jogállam.

Újdonság, hogy az állami lobogó fehér sávjában megjelenne a címer. A koncepció szerint az alkotmánynak tartalmaznia kellene a nemzet ünnepeket is, így március 15-ét, augusztus 20-át és október 23-át.

Az alapvető rendelkezéseknél rögzítené, hogy Magyarország az Európai Unió szuverén tagja; elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. Míg a hatályos alaptörvény azt mondja ki, hogy a Magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét, addig az új alkotmány kiemelt védelemben részesítené a házasságot, mint a férfi és a nő legalapvetőbb és legtermészetesebb közösségét és az ezen alapuló családot.

Az alapvető jogok felsorolását azzal kezdenék, hogy az ember életét - fogantatásától kezdve - védelem illeti meg. Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, másként korlátozni közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon lehetne, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett.

Az Országgyűlés működése

Rögzítenék, hogy a parlament négy évre választott testület. Ha kétkamarás a parlament, akkor a második kamara összetételét külön törvényben kell meghatározni. A felsőházat a képviselőház döntéseivel szemben egyszeri vétójog illetné meg. A képviselőket mindkét házban továbbra is megilletné a mentelmi jog. Az Országgyűlés (képviselőház) feloszlatására vonatkozó szabályozás annyiban változna, hogy a parlament akkor lenne feloszlatható, ha tizenkét hónapon belül legalább három (jelenleg ez a szám négy) esetben vonja meg a kormánytól a bizalmat, illetve ha a költségvetést nem fogadja el. Változatlanul feloszlatható az Országgyűlés akkor, ha új miniszterelnök választása esetén az államfő által miniszterelnöknek javasolt személyt az első javaslat megtételétől számított negyven napon belül nem választja meg. Az Országgyűlés önfeloszlatására vonatkozó szabály változatlan marad. Ha a költségvetés a pénzügyi év március 31-ig nem születik meg, a köztársasági elnök feloszlathatja az Országgyűlést.

Országgyűlési biztosok, alkotmánybíróság, kormány

A koncepció a jelenleg hatályos alkotmánytól eltérően nem nevesíti külön az általános és a kisebbségi ombudsmant. Megerősítenék, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdések közül nem tartható népszavazás a jelenlegi alkotmányos szabályozás szerint megnevezett tárgykörökben azzal a kiegészítéssel, hogy - az Alkotmánybíróság alkotmányértelmezését beépítve - a normaszövegben kizárt tárgy az alkotmány módosítására irányuló népszavazás is. A kormánnyal kapcsolatos szabályoknál módosítanának a bizalmatlansági indítvány intézményén, mert a jövőben annak benyújtásával párhuzamosan nem kellene új miniszterelnököt megjelölni.

Míg a hatályos alkotmány kimondja, hogy az Alkotmánybíróság 11 tagú, a koncepció nem tartalmaz számot, csupán annyit rögzít, hogy továbbra is a képviselők kétharmadával választják meg a tagokat. Létrehoznák a közigazgatási bíróságokat, amelyek a helyi önkormányzatok jogait védenék, és elbírálnák a közigazgatási jogvitákat. A bírósági szervezet élén a Kúria állna - a jelenlegi alkotmány szerint ez a Legfelsőbb Bíróság.

A koncepció szerint körülbelül húsz darab, kétharmados törvénnyel rendeznék azokat a területeket, amelyeket az alkotmány nem részletez, így például az állampolgársági és választójogi kérdéseket, a honvédelmi kötelezettség szabályait, a köztársasági elnök tiszteletdíjáról, kedvezményeiről, költségtérítésének összegéről, személyes sérthetetlenségéről szóló rendelkezéseket, a népszavazást, a helyi önkormányzatokat, az Alkotmánybíróság hatáskörét, működését, valamint az ügyészség jogállását érintő kérdéseket.

Salamon László: maradhat az egykamarás parlament

A bizottság a jelenleginél kisebb alkotmányban gondolkodik, amelyben nem kell feltétlenül bevinni az alkotmányos berendezkedés össze szabályát, de még csak a többségét sem – mondta csütörtökön Salamon László, az alkotmány-előkészítő eseti bizottság kereszténydemokrata elnöke. Az elnök szerint az egy- vagy kétkamarás parlament kérdése jogilag még nyitott, ám a nagyobbik kormánypárton belül a jelenlegi, egykamarás rendszer megőrzésének nagyobb a támogatottsága. A magzat védelmét megjelenítő passzus nem zárja ki az abortusz lehetőségét, mindössze azt a védelmet adja meg, ami az embert is megilleti, azaz elismeri, hogy a magzati élet is emberi élet – fogalmazott a bizottság elnöke.

Pártvélemények: MSZP, LMP, Jobbik

A szocialista Bárándy Gergely azért bírálta a kormányt, mert az ellenzéki párt szerint az új alkotmány koncepciójában nem érhető tetten a konszenzus. Az MSZP az új alaptörvény preambulumában hangsúlyosabban jelenítené meg a társadalmi igazságosságot, Magyarország európai közösséghez való tartozását, valamint az élethez és emberi méltósághoz való jogot. Bárándy szerint a tervezet szűkszavúan rendelkezik az Alkotmánybíróság témaköréről, nélkülözi a garanciális elemek felsorolását, és csak azt mondja ki, hogy a testület alkotmányossági szempontból felülvizsgálja a törvényeket.

Az LMP nem ért egyet azzal, hogy a most elfogadni tervezett alkotmányt később csak két, egymást követő Országgyűlés jóváhagyásával lehessen módosítani. Schiffer András frakcióvezető szerint az új alaptörvény megalkotásakor a lehető legnagyobb konszenzusra kellene törekedni, mivel csak így lehet a társadalom döntő többsége által generációkon át elfogadható alkotmányt létrehozni.

A Jobbik szerint az új alkotmány csütörtökön nyilvánosságra hozott koncepciója nem tartalmazza az általuk szükségesnek tartott radikális változásokat, a tervezet a tervezet több bekezdésében is megegyezik, illetve hivatkozik a hatályos alkotmány szövegére. A párt alaptörvénybe foglalná például a magyar föld és a nemzeti kincsek elidegeníthetetlenségét, az országgyűlési képviselők mentelmi jogának eltörlését, illetve a politikusi álláshalmozás tiltását - mondta pénteken Dúró Dóra, a Jobbik szóvivője.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
ORSZÁGHÁZ
ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁS
JOGALKOTÁS
KORMÁNYZAT
TÖRVÉNYHOZÁS