Az új PSZÁF-törvényről II.

2010.12. 6. Jogi Fórum / dr. Nagy Csilla

A törvénytervezet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény újrakodifikált változata, amely a korábbi szabályozást alapul véve számos új elemmel egészül ki és a piaci folyamatokra rugalmasan reagálni kívánó hatóság felállítását célozza.

A Felügyelet eljárásainak közös szabályai

A javaslat külön nevesíti a Felügyelet folyamatos felügyeleti jogkörét, amelynek része az engedélyezési, az ellenőrzési, a fogyasztóvédelmi ellenőrzési és a piacfelügyeleti eljárás is. Eszközei a helyszíni ellenőrzés, a rendszeres és eseti – jogszabályon vagy a Felügyelet határozatán alapuló - adatszolgáltatásból származó adatok, a Felügyelet részére megküldött dokumentumok és a hivatalosan ismert tények ellenőrzése és elemzése. Az ellenőrzést végzőket a Felügyelet megbízólevéllel és szolgálati igazolvánnyal látja el. Fontos, hogy e két dokumentum együtt jogosít a helyszíni ellenőrzés lefolytatására.

Kötelezően írja elő a tervezet, hogy az alapítási, a tevékenység engedélyezési, valamint a minősített befolyás megszerzésére irányuló eljárásokban az ügyfél az iratok legalább hiteles magyar nyelvű fordítását biztosítsa (a hatályos szabályok szerint, ha az ügyben nincs ellenérdekű fél, a Felügyelet eltekinthet a magyar nyelv kötelező használatától).

A tervezet kimondja, hogy az ügyfél iratbetekintési joga abban az esetben korlátozható, ha megalapozottan feltehető, hogy az iratok tartalmának megismerése az eljárás eredményességét veszélyezteti, vagy harmadik személy törvény által védeni rendelt adatához való jogosulatlan hozzáférést eredményezne.

A javaslat a hatósági eljárás közös szabályai között fekteti le az eljárási bírság kiszabásának szabályait. Az ügyféllel, az eljárás egyéb résztvevőjével, valamint a tényállás tisztázása során közreműködésre kötelezett személlyel szemben ötvenezer és tízmillió forint közötti eljárási bírság szabható ki, amennyiben az eljárás során olyan cselekményt végez, vagy olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzására, akadályozására, a valós tényállás feltárásának meghiúsulására irányul vagy azt eredményezi. A bírságot kiszabó végzés elleni bírósági felülvizsgálati kérelemnek a végzés végrehajtására nincs halasztó hatálya.

A Felügyelet – a tervezet szerint – a feltárt jogsértés megszüntetése érdekében határozathozatal helyett hatósági szerződést is köthet az ügyféllel, amennyiben vállalja, hogy felhagy a jogsértő magatartással és magatartását összhangba hozza a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseivel.

A Felügyelettel szemben - hatósági jogkörben hozott döntése miatt - kártérítési igény érvényesítéséhez („a Felügyelet határozata vagy mulasztása jogszabálysértő és a bekövetkezett kárt közvetlenül ez idézte elő” feltételek együttes fennállása mellett) egy további feltétel is szükséges: a sérelmet okozó felügyeleti döntés kapcsán megindított közigazgatási perben hozott - a Felügyeletet marasztaló – jogerős ítélet.

Az egyes eljárásokat érintő új szabályok

a.) Engedélyezési eljárás

A tervezet rögzíti, hogy az engedélyezési eljárás során a Felügyelet a kérelemmel összefüggő és a rendelkezésére álló okiratokat, adatokat és információkat mérlegeli, valamint meggyőződik arról, hogy az engedély kiadása nem ütközik jogszabályba. Az ügyintézési határidőt újra napokban (nem munkanapokban) határozza meg a tervezet.

b.) Ellenőrzési eljárás1

A felügyeleti ellenőrzés elnevezése ellenőrzési eljárásra változik, néhány pontosítással a jelenlegi szabályok döntő többsége változatlan marad. Ennek keretében - a hatályos szabályozással megegyezően - a Felügyelet átfogó ellenőrzési eljárást (banknál, szakosított hitelintézetnél legalább háromévenként; pl. szövetkezeti hitelintézetnél, magánnyugdíjpénztárnál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál, árutőzsdei szolgáltatónál legalább ötévenként), célvizsgálatot vagy több szervezetnél és személynél témavizsgálatot végezhet. Határozatainak teljesülését utóvizsgálat keretében vagy adatszolgáltatás útján ellenőrizheti. Az eljárás időtartama változatlanul hat hónap maradna (a témavizsgálatnál egy év), azonban a határidő
- átfogó ellenőrzési eljárásban legfeljebb egy évvel,
- célvizsgálat és témavizsgálat esetében legfeljebb három hónappal hosszabbítható meg.

A javaslat előírja a Felügyelet számára, hogy az ellenőrzés megállapításait vizsgálati jelentésben rögzítse. A jelentés tartalmazza a vizsgálat tárgyának megjelölését, a megállapított tényállást és az azt alátámasztó bizonyítékokat és a tényállás értékelését.

c.) Fogyasztóvédelmi eljárás2

A tervezet kiegészíti a Felügyelet fogyasztóvédelmi eljárásban meghatározott ellenőrzésének tárgykörét: a PSZÁF-ről szóló törvény szerinti pénzügyi fogyasztói jogvitával (részletesen a Pénzügyi Békéltető Testületnél kifejtve) kapcsolatos kötelezettség betartása is e körbe tartozik.

A fogyasztó pontosabb definícióját is megadja a javaslat: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy.

A fogyasztóvédelmi eljárást kizárólag azt követően kezdeményezheti a fogyasztó, miután a kifogással érintett szervezetnél – annak elérhetőségein keresztül – azonosításra alkalmas tartalommal, szóban vagy írásban a szervezet szolgáltatásával vagy eljárásával kapcsolatos panaszát már korábban előterjesztette, de választ arra nem kapott, vagy a panasz kivizsgálása nem a jogszabályok szerint történt, vagy a válaszból egyéb fogyasztói jogot sértő körülményt vélelmez. Az ügyintézési határidő negyvenöt munkanapról három hónapra módosul.

d.) Piacfelügyeleti eljárás3

A tervezet a piacfelügyeleti eljárásban az ügyintézési határidőt az eljárás hivatalból történő megindításának napjától számított három hónapról hat hónapra emeli. Az érintett szervezetek és személyek kötelesek az általuk kezelt, a piacfelügyeleti eljárás ügyfelére vonatkozó és az üggyel kapcsolatos iratok mellett az elektronikus módon rögzített adatot, jelet, rögzített telefonbeszélgetést is – a Felügyelet felhívására - bemutatni.

A felügyeleti biztos

Kizárólag a törvény hatálya alá tartozó szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság rendelhető ki felügyeleti biztosnak. A társaság az igénybevevők, illetve a fogyasztók érdekeit védve jár el és a vele munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyt jelöli ki a felügyeleti biztos feladatainak ellátására (feltételek: büntetlen előélet, szakirányú felsőfokú végzettség és legalább négyéves szakirányú vezetői gyakorlat). A társaság a kijelölt felügyeleti biztos nevét és székhelyét bejelenti a cégbíróságnak. Hitelintézethez történő felügyeleti ellenőrzéshez egyidejűleg legalább két biztos kijelölését írja elő a tervezet.

A Pénzügyi Békéltető Testület

A Pénzügyi Békéltető Testület szabályait a javaslat emeli a szabályrendszerbe. A Testület hatáskörébe és illetékességébe tartozik a fogyasztó és a törvény hatálya alá tartozó szervezetek vagy személyek között, a nyújtott szolgáltatással kapcsolatban létrejött szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy (pénzügyi fogyasztói jogvita) bírósági eljáráson kívüli rendezése. E célból a Testület egyezség létrehozását kísérli meg, amelynek eredménytelensége esetén döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében.

Jogállását tekintve a Felügyelet által működtetett, háromtagú tanácsban eljáró, szakmailag független testület, amely ellátja a pénzügyi alternatív vitarendezési fórumok európai hálózatához (FIN-Net) kapcsolódó feladatokat. Tagjai jogi végzettséggel és jogi szakvizsgával vagy közgazdasági egyetemi diplomával rendelkező személyek lehetnek, akik kinevezésüket követően a Felügyelettel állnak köztisztviselői jogviszonyban.

A Testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó az érintett szervezetnél vagy személynél közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését. Az eljárás célja a pénzügyi fogyasztói jogvita kialakulásának - az adott körülményekhez képest történő - elkerülése. A panasz elutasítása esetén az érintett szervezet vagy a személy köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni arról, hogy panaszával a Pénzügyi Békéltető Testülethez fordulhat.

E szervezetek illetve személyek a Testületnél írásban, visszavonásig érvényes általános alávetési nyilatkozatot tehetnek, amelyben vállalják, hogy a békéltető testületi eljárásnak és egyezség hiányában az eljárásban hozott határozatnak alávetik magukat.

A Testület eljárása a fogyasztó írásbeli kérelmére indul. A kérelemnek tartalmaznia kell a fogyasztó és az érintett szervezet vagy személy nevét, lakóhelyét illetve székhelyét, a fogyasztó álláspontját, az azt alátámasztó tényeket és bizonyítékokat, a nyilatkozatát a vitás ügy rendezésének megkísérléséről, az elutasított panaszt, a fogyasztó nyilatkozatát arról, hogy közvetítői vagy polgári peres eljárást nem indított, továbbá a döntésre irányuló indítványt. Lényeges szabály, hogy a Testület eljárása az elévülést megszakítja, tehát a minden határidő újrakezdődik. Az eljárás megindulásának az minősül, amikor a hiánytalan kérelem a Testülethez beérkezik, amely – ha megállapítja hatáskörének fennállását – hatvan napon belüli meghallgatási időpontot tűz ki a felek számára (a meghallgatás mellőzéséhez mindkét fél hozzájárulása szükséges).

A Testület a kérelmet meghallgatás kitűzése nélkül írásban elutasítja, ha a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt korábban közvetítői eljárást indítottak vagy per van folyamatban, vagy annak tárgyában már jogerős ítéletet hoznak.

A meghallgatás kitűzött időpontjáról szóló értesítésben az érintett szervezetet vagy személyt fel kell hívni arra, hogy nyolc napon belül írásban nyilatkozzék a fogyasztó igényének jogosságáról, az ügy körülményeiről, esetleges alávetéséről, jelölje meg bizonyítékait és az állítását alátámasztó tényeket, valamint figyelmeztetni kell arra is, hogy nyilatkozatának elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz (azt ugyanis a kérelmező állításai elismerésének tekinti). Az eljárás nem nyilvános, kivéve, ha mindkét fél ahhoz kifejezetten hozzájárul.

A tanács az ügy érdemében szótöbbséggel meghozott határozata
- kötelezést tartalmaz, ha a kérelem megalapozott és az érintett szervezet vagy személy a Testület döntését magára nézve kötelezőként ismeri el, vagy
- ajánlást tesz, ha a kérelem megalapozott, de az érintett szervezet vagy személy a Testület döntését magára nézve nem ismeri el kötelezőnek vagy e körben nem nyilatkozott.

Az eljárás költségét az a fél viseli, akinek terhére a tanács az ügyet eldöntötte. A Testületnek a határozatát - a felek nevének megjelölése nélkül - nyilvánosságra kell hoznia. A kötelezést tartalmazó határozat illetve az ajánlás ellen fellebbezésnek helye nincs, annak hatályon kívül helyezése azonban keresettel kérhető a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Bíróságtól, ha
- a tanács összetétele nem felelt meg a törvény előírásainak;
- a Pénzügyi Békéltető Testületnek nem volt hatásköre az eljárásra; vagy
- a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye.
A pert a Testület ellen kell megindítani.

Ha az érintett szervezet vagy személy a kötelezést tartalmazó határozatot vagy a határozattal jóváhagyott egyezséget a teljesítési határidőn belül nem hajtja végre, a fogyasztó kérheti a bíróságtól a tanács határozatának végrehajtási záradékkal történő ellátását.

A Testület közzéteheti annak az érintett szervezetnek vagy személynek a nevét, a székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely nem tett eljárása során az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson sem jelent meg.

Az Európai Unió 2001 óta működteti a FIN-Net hálózatot, amelynek célja és feladata az Európai Gazdasági Térségben a határokon átnyúló pénzügyi jogviták alternatív vitarendezés keretében történő gyors és hatékony megoldása. A tervezet rögzíti a Testület határon átnyúló pénzügyi fogyasztói jogvita esetére vonatkozó eljárását is.

A Felügyelet adatkezelése

E fejezet rendelkezései között a tervezet expressis verbis mondja ki, hogy az EGT államaiban pénzügyi felügyeleti feladatokat ellátó hatóságoknak történő adattovábbítást automatikusan úgy kell tekinteni, mintha a Magyar Köztársaság területén belüli és azzal egyenértékű jogi védelmet biztosító adattovábbításra kerülne sor. A Felügyelet a nemzetközi együttműködés során a külföldi hatóságoktól kapott egyedi adatokat legfeljebb 5 évig kezelheti.

Közérdekű igényérvényesítés4

A tervezet a közérdekű igényérvényesítés szabályain nem módosít jelentősen. Kikerül a szabályozásból azonban az a megkötés, mely szerint a perindításra a Felügyelet csak akkor jogosult, ha az adott jogsértés miatt eljárását már megindította.

A törvényjavaslat 2011. január 1-jén lépne hatályba azzal a kivétellel, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület létesítésére, működésére és eljárására vonatkozó szabályok csak 2011. július 1-jétől alkalmazhatók.

 ----------------------------------

  1 A Felügyelet a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek működésére és tevékenységére vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásának, továbbá a felügyeleti határozatok végrehajtásának ellenőrzése céljából ellenőrzést tart.(A T/1480. tvjavaslat 53.§.)

  2 A Felügyelet a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek működésére és tevékenységére vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásának, továbbá a felügyeleti határozatok végrehajtásának ellenőrzése céljából ellenőrzést tart.(A T/1480. tvjavaslat 53.§.)A Felügyelet kérelemre vagy hivatalból indított eljárás keretében ellenőrzi

a) a 4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a 4. §-ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban előírt rendelkezések, valamint

b) az alábbi törvényekben meghatározottak szerint

ba) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek,

bb) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény rendelkezéseinek, továbbá

bc) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek, továbbá

c) az e törvény szerinti pénzügyi jogvitával kapcsolatos kötelezettség

betartását, és - ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását - eljár e rendelkezések megsértése esetén. (A T/1480. tvjavaslat 64.§.)

   3 Felügyeleti engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, tőzsdei, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealap-kezelési, központi értéktári, elszámolóházi, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magán-nyugdíjpénztári, viszontbiztosítási, biztosítási, biztosítási szaktanácsadói, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatói, befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, közvetítői (ügynöki) tevékenység, illetve bennfentes kereskedelem vagy piacbefolyásolás észlelése esetén, valamint a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok ellenőrzése céljából a Felügyelet ellenőrzési eljárást indít. (A T/1480. tvjavaslat 75.§)

   4 A Felügyelet pert indíthat a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt az ellen, akinek tevékenysége a 4. §-ban meghatározott törvények és az azok végrehajtására kiadott jogszabályok rendelkezéseibe, vagy a 64. § b) pontja szerinti rendelkezésekbe ütközik, ha a jogsértő tevékenység a fogyasztók széles, a jogsértés körülményei alapján meghatározható körét érinti. (A T/1480. tvjavaslat 116. §.)

  • kapcsolódó anyagok
JOGALKOTÁS
PSZÁF