Legfőbb ügyésszé választották Polt Pétert

2010.12. 7. Jogi Fórum

Az Országgyűlés hétfőn 271 igen, 91 nem szavazattal, 3 érvénytelen voks mellett legfőbb ügyésznek választotta Polt Pétert. A képviselők emellett döntöttek az idei büdzsé általános tartalékának feltöltéséről, a médiahatóság jövő évi költségvetéséről, a rendőrségi szervezet átalakításáról, valamint agrárkamarai miniszteri biztos kinevezéséről is.

Legfőbb ügyésszé választotta Polt Pétert az Országgyűlés hétfőn. A képviselők a titkos szavazáson 271 igen és 91 nem ellenében, 3 érvénytelen voks mellett választották meg Polt Pétert, aki 2000 és 2006 között egyszer már betöltötte ezt a tisztséget. Polt Péter Kovács Tamást követi a poszton, akinek mandátuma 70. életévének betöltésével december 13-án jár le.

Polt Péternek eskütétele után Schmitt Pál köztársasági elnök, Orbán Viktor kormányfő, Kövér László házelnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes gratulált kinevezéséhez, míg a pártok részéről Lázár János, a Fidesz, Harrach Péter, a KDNP és Schiffer András, az LMP frakcióvezetője, továbbá Szabó Vilmos, az MSZP, illetve Hegedűs Tamás, a Jobbik frakcióvezető-helyettese köszöntötte a megválasztott legfőbb ügyészt.

Egy friss törvénymódosítás alapján a parlament már nem hat, hanem kilenc évre választja a legfőbb ügyészt a határozatlan időre kinevezett ügyészek közül. A jogszabály kimondja továbbá, hogy a legfőbb ügyész egészen utódja megbízatásáig gyakorolja jogkörét. A közelmúltban az alkotmányt is módosította a Ház, ennek alapján a legfőbb ügyészt az országgyűlésben csak kérdezni lehet majd, interpellálni nem. Polt Péter bizottsági meghallgatásán a jogállamiság erősödésének nevezte azt a parlamenti döntést, hogy az országgyűlési képviselők nem interpellálhatják a legfőbb ügyészt.

Schmitt Pál köztársasági elnök november 26-án Kövér László házelnöknek írt levelében javasolta, hogy az Országgyűlés Polt Pétert válassza legfőbb ügyésszé. Az államfő döntése előtt egyeztetett a parlamenti pártok képviselőivel, valamint tárgyalt Kovács Tamással és a posztot korábban betöltő Polt Péterrel és Györgyi Kálmánnal.

Polt Péter 1955-ben született. 1990-1995-ben az Igazságügyi Minisztériumban volt tanácsadó, 1995 és 2000 között az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese volt, 2000 és 2006 között pedig legfőbb ügyész. 2006 óta a Legfőbb Ügyészség büntetőbírósági ügyek főosztályának vezetője. Polt Péter az 1994-es országgyűlési választásokon fideszes képviselőjelölt volt, mandátumot azonban nem szerzett.

29 milliárd forintból gazdálkodhat jövőre a médiahatóság

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 29,3 milliárd forintból, a médiatanács 194,4 millió forintból gazdálkodhat jövőre. A parlament számvevőszéki és költségvetési bizottságának indítványát a kormánypártok támogatásával fogadták el a képviselők. A 29,3 milliárd forintból a legnagyobb tételt, több mint 22 milliárd forintot a hírközlési terület várható bevételei képezik. A médiahatóság mintegy kétmilliárd forintos hozzájárulást kap a költségvetésből, további 5 milliárd forint bevétele pedig az általános forgalmi adóból származhat. A médiatanács működése 194,4 millió forintba kerül jövőre, ezt egészében a központi költségvetés fedezi. Ugyanakkor a médiatanács 5,4 milliárd forint bevételre tesz szert az általa kiszámlázott, de véglegesen a műsorszolgáltatási alapot illető műsorszolgáltatási és pályázati díjakból. A Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap 63,1 milliárd forintból gazdálkodik 2011-ben. A legnagyobb tétel - 58,7 milliárd forint - az állam által átvállalt üzemben tartási díjbevétel; ebből 45,2 milliárd forintot a közszolgálati médiaszolgáltatóknak és a nemzeti hírügynökségnek utalnak tovább.

Átalakul a rendőrség, bevezetik a megbízhatósági vizsgálatot

A rendőrség szervezetének átalakítását, a rendvédelem egységes belső ellenőrzési rendszerének megteremtését - benne a megbízhatósági vizsgálat bevezetését - is tartalmazza az egyes rendészeti tárgyú és az azokkal összefüggő törvények módosításáról szóló javaslat, amelyet a kormánypárti képviselők támogatásával fogadott el a Ház. A módosítás alapján átalakul a rendőrség jelenlegi szerkezete: egyenrangú szervezetté válik az országos rendőrfőkapitány vezetése alatt álló, általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, a főigazgatók irányítása alatt álló belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, valamint a terrorizmust elhárító szerv. A jövőben egy szervezet - várhatóan a Nemzeti Védelmi Szolgálat - végzi a belső bűnmegelőzést és bűnfelderítést a teljes rendvédelmi területen.

Megemelték a költségvetés általános tartalékát

A távközlési ágazat különadójából származó 61 milliárd forinttal emelte meg a büdzsé általános tartalékát az Országgyűlés. A képviselők 256 támogató szavazattal fogadták el a számvevőszéki és költségvetési bizottság indítványát, módosítva az idei költségvetésről szóló törvényt. A javaslat indoklása szerint a büdzsé általános tartaléka kimerülőben van, ezért - az év hátralévő részében jelentkező feladatok finanszírozhatósága érdekében - a távközlési ágazatot terhelő különadóból származó többletbevétellel szükséges feltölteni.

A parlament döntött a 2009. évi költségvetés módosításáról is. A képviselők ezzel hatályon kívül helyezték azt a rendelkezést, amelynek értelmében a jövedelemkülönbség-mérséklés során beszámítással érintett önkormányzatok a beszámítási összeg 35 százalékát jövőre visszaigényelhetnék a központi költségvetésből.

Miniszteri biztos felügyeli az agrárkamara átalakítását

Az agrárkamarai rendszer átalakítását felügyelő megbízottat nevez ki a vidékfejlesztési miniszter a parlament döntése értelmében. A kamarai biztos az agrárkamarai rendszer új szervezeti és működési feltételeit meghatározó törvény hatályba lépéséig, de legfeljebb jövő év június 30-ig látja el feladatait. Jakab István, Font Sándor fideszes és Sáringer-Kenyeres Tamás kereszténydemokrata képviselő indítványát a kormánypártok mellett a Jobbik is támogatta, az MSZP ellenezte, az LMP pedig tartózkodott.

A kamarai biztos felügyeli az agrárkamarai rendszer átalakításának előkészületeit, segíti az agrárkamara jogutódlásával kapcsolatos feltételek kialakítását, figyelemmel kíséri a Magyar Agrárkamara és a területi agrárkamarák kötelezettségvállalásait, illetve ellenőrizheti az agrárkamara gazdálkodását. A kamara kötelezettségvállalásával és képviseletével kapcsolatos ügyekben a biztos az agrárkamara képviseleti jogát magához vonhatja.

Módosul a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény

Az Országgyűlés 299 igen szavazattal, 61 ellenében, 1 tartózkodás mellett fogadta el a minisztériumok felsorolásáról szóló, valamint az iparjogvédelmi törvények módosítását.

A kormány ezzel a 155 törvény és rendeletet módosítását tartalmazó csomaggal kívánta lezárni a tavasszal megkezdett kormányzati szerkezetátalakítást, illetve koherensebbé tenni a szellemi tulajdonnal kapcsolatos szabályozást. Utóbbi kapcsán a törvénymódosítások megváltoztatják a szellemi tulajdon védelméért felelős kormányhivatal elnevezését, átalakítják az e hivatal elnökét támogató tanácsadó testület összetételét, gondoskodnak a hatásköri szabályoknak a bővülő hivatali feladatkörhöz történő hozzáigazításáról.

A salátatörvény rendelkezik egyebek mellett arról is, hogy jövő év januárjától a bejegyzett élettársi kapcsolatban élőknél már nem anyakönyvezik automatikusan a gyermeket az apa nevére, még akkor sem, ha a szülők folyamatosan együtt éltek a gyermek fogantatása és a születés alatt eltelt idő alatt.

Tizenhárman lehetnek a nemzet sportolói

Módosította az Országgyűlés a sportról szóló törvényt hétfőn. A változtatás értelmében egyidejűleg tizenkettőnél többen is birtokolhatják a Nemzet Sportolója címet. Szilágyi György, jobbikos képviselő indítványát a parlament - házszabálytól eltéréssel - egy nap alatt megvitatta, majd egyhangúlag, 327 igen szavazattal elfogadta. A politikus a törvénymódosítást azért szorgalmazta, hogy Buzánszky Jenő és Grosics Gyula, az Aranycsapat két élő legendája egyszerre kaphassa meg a Nemzet Sportolója címet. A módosítás alapján - indokolt esetben, a sportért felelős miniszter javaslatára - a kormány egyedi döntésével a jogosultak köre tizenkét főnél szélesebbre bővíthető. Az Országgyűlés arról is döntött, hogy a törvény sürgős kihirdetését kéri a köztársasági elnöktől.

Nem kapnak 13. havi juttatást a közjogi méltóságok

Megszűnik a közjogi méltóságok 13. havi juttatása, miután az Országgyűlés egy nap alatt megvitatta és ellenszavazat nélkül elfogadta Lázár János vonatkozó javaslatát. Igennel szavazott 322 képviselő, a szocialista Ipkovich György és Szilágyi László (LMP) tartózkodott. A köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló törvény módosítását Lázár János azzal indokolta, hogy a közszférában foglalkoztatottakat - a közjogi méltóságokéhoz hasonló - 13. havi juttatás nem illeti meg. A Ház a törvény sürgős kihirdetését kérte a köztársasági elnöktől. A jogszabály a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Átalakul a költségvetési tanács

December 31-ével megszűnik a Költségvetési Tanács titkársága, a tanács három - díjazás nélkül dolgozó - tagból áll majd. Az erről szóló módosító indítványt a kormánypártok támogatásával fogadta el a parlament. A KT háromtagú lesz a jövőben: tagja a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az Állami Számvevőszék elnöke, valamint egy, az államfő által hat évre kinevezett kiemelkedő tudású közgazdász. A tagok illetményre, ellátásra nem jogosultak. A tanács köztársasági elnök által kinevezett tagja az elődje megbízatásának megszűnésekor (illetve ha elődje megbízatásának megszűnését követően nevezték ki, a kinevezésével) lép hivatalba. A KT véleményt nyilváníthat a költségvetési törvényjavaslatról, az Országgyűlés által elfogadott, a köztársasági elnök aláírására váró költségvetési törvényről, illetve javasolhatja az államfőnek, hogy a költségvetési törvényt küldje vissza az Országgyűlésnek.

Emelkedik a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottsági elnökének és tagjainak tiszteletdíja. A változások értelmében a jövőben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelőbizottsági elnökének tiszteletdíja fix összeg, havi bruttó 1,2 millió forint lesz; a felügyelő bizottság tagjainak tiszteletdíja havi bruttó 800 ezer forint lesz. (A jegybank felügyelőbizottságát az elmúlt hetekben újította meg a parlament, elnöke Járai Zsigmond korábbi jegybankelnök lett.)

Tizenhat százalékos adóval hazahozhatók az off-shore pénzek

Lázár János és Rogán Antal indítványának elfogadása az offshore-vagyonok hazahozatalára ad lehetőséget: 16 százalékos adót fizethet a magánszemély a külföldön szerzett jövedelme után, ha a külföldi társaság az osztalékfizetés alapjául szolgáló jövedelmét legkésőbb 2010. október 31. napjáig bevételként elszámolta, vagy az legkésőbb 2010. október 31. napjáig a külföldi társaság bankszámláján szerepelt. Erre a jövő év végéig lesz lehetősége az érintetteknek. A csomag tartalmazza azt a rendelkezést is, hogy a költségvetési törvényjavaslattal összhangban a 2010 novemberét megelőzően esedékes nyugdíjjárulék és tagdíj esetén, ha a jövedelem kifizetésére 2011. január 1-jét követően kerül sor, a pénztártag nyugdíjjárulékát a mai 1,5 százalék helyett 2 százalékra emelkedik.

Az önkormányzati bizottság módosító indítványa alapján kiszélesedik az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzési hatásköre: az ellenőrzési jogosultságot kiterjesztik az önkormányzati forrásokból juttatott támogatásokra, illetve meghatározott célra történő ingyenes vagyonjuttatásokra is. Emellett az ÁSZ vizsgálhatja majd az államháztartási forrásokból részesülő közalapítványok (ideértve a közalapítvány által alapított gazdasági társaságok), köztestületek, közhasznú szervezetek, gazdálkodó szervezetek, társadalmi szervezetek, alapítványok és egyéb kedvezményezett szervezetek gazdálkodási tevékenységének egészét.

Az emberi jogi bizottság módosító indítványa azt mondja ki: a hit- és vallásoktatás az óvodában a foglalkozásoktól elkülönítve, az óvodai életrendet figyelembe véve, a nyitvatartási időn belül, de nevelési időnek nem minősülő időkeretben, az iskolában pedig oly módon szervezhető, hogy alkalmazkodjon a kötelező tanórai foglalkozások rendjéhez.

Rogán Antal elfogadott indítványa átalakítja az egyetemeken működő gazdasági tanácsokat, és kitér arra is, hogy a 2011. január 30-án fennálló gazdasági tanácsi tagság, megbízás - a rektor, a gazdasági főigazgató, ennek hiányában gazdasági igazgató tagsága kivételével -, továbbá a gazdasági tanács vezetésére kapott megbízás a hónap végével megszűnik.

A Fidesz és a KDNP mellett a Jobbik és az LMP is támogatta azt a módosító indítványt, amely szerint ha a helyi önkormányzat éven túli hitelt vesz fel, vagy kötvényt bocsát ki, a képviselőtestület előzetesen köteles könyvvizsgálót megbízni, a könyvvizsgáló pedig köteles a tervezett kötelezettségvállalással kapcsolatos szakmai véleményét ismertetni. A hitelfelvételről és kötvénykibocsátásról a képviselőtestület minősített többséggel dönt. Elfogadott a Ház egy ellenzéki módosító indítványt is: az LMP a független színházak, balett- és táncegyüttesek támogatásának növelését kezdeményezte.

  • kapcsolódó anyagok
MÉDIAJOG
ÜGYÉSZSÉG
AGRÁRIUM
RENDŐRSÉG
KÖLTSÉGVETÉS