Az Állami Számvevőszék közleménye

2010.12. 7. Jogi Fórum/ ÁSZ

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének 2010. évi ellenőrzéséről.

Az ellenőrzés célja, tartalma

Az Állami Számvevőszék 2003 óta a megyei, a megyei jogú városi, a fővárosi kerületi és a városi önkormányzatok gazdálkodási rendszerét – igazodva az önkormányzati választásokhoz – a négyéves ciklus alatt egy alkalommal, országosan egységes program alapján ellenőrzi.

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatánál az első ilyen ellenőrzésre 2005-ben került sor, most a 2007-2010 közötti négy évre vonatkozó ellenőrzést fejezte be az Állami Számvevőszék.

A város lakosainak száma 2010. január 1-jén 153 969 fő volt. Az Önkormányzat 40 tagú Közgyűlésének munkáját kilenc állandó bizottság segítette. Az Önkormányzat feladatainak végrehajtásában a 2009. évben elsősorban 46 költségvetési intézménye és 31 gazdasági társasága vett részt. Az Önkormányzat a 2009. év végén a könyvviteli mérleg szerint 162 795 millió Ft értékű vagyonnal rendelkezett.

Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy az Önkormányzat a költségvetési és pénzügyi egyensúlyt a költségvetésében és annak teljesítése során milyen módon biztosította, változott-e a finanszírozási célú pénzügyi műveletek jelentősége a hiányzó bevételi források pótlásában, eredményesen készült-e fel a szabályozottság és szervezettség terén az európai uniós források igénylésére és felhasználására, megvalósította, működtette-e a támogatott célkitűzést, továbbá biztosította-e az elektronikus közszolgáltatás feltételeit, a gazdálkodási adatok közzétételével a gazdálkodás nyilvánosságát, valamint az Önkormányzat a 2009. évben kialakította-e és megbízhatóan működtette-e a gazdálkodás belső kontrolljait, a feladatok szabályszerű ellátásához hozzájárult-e a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, és a belső ellenőrzés. Utóellenőrzés alapján értékeltük, hogy az Önkormányzatnál megfelelően hasznosították-e az elmúlt négy évben végzett számvevőszéki ellenőrzések megállapításait, szabályszerűségi és célszerűségi javaslatait. Bejelentés alapján ellenőriztük az Önkormányzat vagyongazdálkodásával összefüggő egyes döntések szabályszerűségét.

Főbb megállapítások

A 2007. évi költségvetés teljesítése során a pénzügyi egyensúly nem volt biztosított, mivel a teljesített működési célú költségvetési bevételek 104 millió Ft-tal elmaradtak a teljesített működési célú költségvetési kiadásoktól, a teljesített felhalmozási célú költségvetési kiadások 2281 millió Ft-tal meghaladták a felhalmozási célú költségvetési bevételeket. A 2008-2009. években pénzügyi többlet keletkezett, mivel a teljesített költségvetési bevételek a 2008. évben 1643 millió Ft-tal, a 2009. évben 7409 millió Ft-tal meghaladták a teljesített költségvetési kiadásokat. Az Európai Beruházási Banktól felvett – euró alapú – hitelből a 2008. évben lehívott 9129 millió Ft-ból a 2008. évben fel nem használt rész (6838) millió Ft az év végi pénzmaradvány részét képezte, a következő évben az ebből igénybe vett összeg már nem finanszírozási célú művelet bevételeként, hanem – a számviteli szabályoknak megfelelően – költségvetési bevételként került elszámolásra.

Az Önkormányzat a költségvetés egyensúlyi helyzetének javítása érdekében hiteleket vett fel, kötvényt bocsátott ki, és hiányt csökkentő intézkedéseket tett. Az Önkormányzat a 2007-2009. években összesen 16 327 millió Ft hosszú lejáratú hitelt vett igénybe, melyből 4000 millió Ft fix-, 12 327 millió Ft változó kamatozású volt. A 2008. évben kibocsátott 6000 millió Ft összegű svájci frank alapú, változó kamatozású, 20 éves futamidejű kötvényből származó bevételből a 2008. évben 2000 millió Ft-ot a korábban felvett működési célú hitel (folyószámlahitel) törlesztésére, 4000 millió Ft-ot pedig felhalmozási célokra fordítottak. Az Önkormányzat adósságállománya jelentős nagyságú, 2009 végén a rövid- és hosszú lejáratú kötelezettségek összege 34,1 milliárd Ft volt.

Az Önkormányzat 2007-2009 között eredményesen készült fel a belső szabályozottság és szervezettség terén az európai uniós források igénybevételére és felhasználására.

A gazdálkodással kapcsolatos közérdekű adatok közzétételi kötelezettségének a főjegyző nem az előírás szerinti módon tett eleget, valamint az Önkormányzat által nyújtott céljellegű működési és felhalmozási célú támogatások közel egyharmadát nem tette közzé.

A költségvetés-tervezési és a zárszámadás-készítési folyamatok szabályozásának hiányosságai magas kockázatot jelentettek a feladatok szabályszerű végrehajtásában, mert a főjegyző a Polgármesteri hivatalban a költségvetés-tervezés és a zárszámadás-készítés folyamatában a belső kontroll tevékenységeket nem határozta meg, a kontrollokat nem alakította ki. A költségvetés-tervezési és zárszámadás-készítési folyamatban – az ellenőrzési feladatok szabályozásának hiánya miatt – a belső kontrollok működésének megfelelősége gyenge volt. A gazdálkodási, a pénzügyi-számviteli és a folyamatba épített ellenőrzési feladatok szabályozásának hiányosságai közepes kockázatot jelentettek a feladatok megfelelő, szabályszerű végrehajtásában. A Polgármesteri hivatalban a 2009. évben az államháztartáson kívülre történő működési és felhalmozási célú pénzeszközátadásokkal, az állományba nem tartozók megbízási díjaival, a külső szolgáltatók által végzett karbantartásokkal, kisavításokkal kapcsolatos kifizetések során a belső kontrollok működésének megfelelősége gyenge volt, mert a főjegyző a szakmai teljesítés igazolás és az utalvány ellenjegyzés működtetését az ellenőrzött területeken elmulasztotta. A főjegyző a hiányosságokat 2010 első félévében megszüntette.

A Polgármesteri hivatalban a pénzügyi-számviteli tevékenységhez kapcsolódó informatikai feladatok szabályozottsága összességében alacsony kockázatot jelentett az informatikai feladatok megfelelő, szabályszerű végrehajtásában, a kialakított belső kontrollok működésének megfelelősége jó volt. A belső ellenőrzés szervezeti kereteinek kialakítása és szabályozása a belső ellenőrzési feladatok megfelelő végrehajtásában összességében alacsony kockázatot jelentett. A belső ellenőrzés működésénél a kialakított kontrollok megfelelősége összességében kiváló volt.

A vagyongazdálkodás során az önkormányzati gazdálkodás törvényességét, szabályszerűségét több esetben nem biztosították, mert nem tartották be a forgalomképtelen törzsvagyon és a forgalomképes vagyontárgyak elidegenítésére vonatkozó korlátokat, egy ingatlanra térítésmentes használati jogot biztosítottak egy arra nem jogosult gazdasági társaságnak, szabálytalanul mondtak le önkormányzati követelésről, ellenjegyzés nélkül vállaltak kötelezettséget.

Javaslatok

Az Önkormányzatnál az ÁSZ az Önkormányzat gazdálkodásának 2005. évi átfogó ellenőrzésén túl a 2006-2009. évek között négy vizsgálatot végzett. Az ellenőrzések során tett szabályszerűségi és célszerűségi javaslatok 79%-ban hasznosultak, 8%-ban részben teljesültek, 13%-ban nem valósultak meg.

A helyszíni ellenőrzés megállapításai mellett a jogszabályi előírások betartása, valamint a munka színvonalának javítása érdekében javaslatokat fogalmaztunk meg a költségvetési rendelettervezet elkészítésével, a hitelfelvételekkel, a vagyongazdálkodás és ezen belül az önkormányzati vagyon tulajdonjoga átruházásának szabályszerűségével, a közérdekű adatok közzétételével, a belső kontrollok megfelelő működtetésével kapcsolatban a polgármester és a főjegyző részére. Javasoltuk továbbá a főjegyzőnek, hogy készítsen likviditási koncepciót, valamint évente végzett számítások alapján tájékoztassa a Közgyűlést arról, hogy a hosszú lejáratú, adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásokból adódó tőke- és kamatfizetési kötelezettségét az Önkormányzat milyen feltételek biztosítása mellett tudja teljesíteni. Javasoltuk, hogy a polgármester tájékoztassa a Közgyűlést az ellenőrzés megállapításairól, segítse elő a javaslatok megvalósítását, készíttessen intézkedési tervet azok végrehajtása érdekében, valamint a feltárt hiányosságok miatt kezdeményezze a főjegyző felelősségre vonását.

Az elkészített jelentés itt olvasható.

  • kapcsolódó anyagok
ÁSZ - ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK