Az új Alkotmány irányai

2010.12. 7. Jogi Fórum / Antal Attila

Bár vannak konkrét irányai a kibontakozó alkotmányozás folyamatának, a kész „termék” egyelőre még korántsem világos. Annál is inkább, mert a részkoncepciókból az derül ki, hogy az alkotmányozás nem zárul le az új Alkotmány elfogadásával, hanem tovább folytatódik a kétharmados törvények átalakításának folyamatával.

Az új Alkotmány kialakítása, vagy ahogyan Orbán Viktor nevezete a technokrata jogszabályhalmaz reformja három irányban bontakozott ki. Az első a miniszterelnök körül kialakult tanácsadó testület (Pozsgay Imre, Pálinkás József, Boross Péter, Stumpf István – aki alkotmánybíróvá választása után kilépett a grémiumból –, Szájer József és Schöpflin György) volt, a második pedig az Országgyűlés Alkotmány-előkészítő eseti bizottsága. A sajtóban és a szakmai körökben kibontakozó – gyakran igen erős – polémiákat egyelőre az első irány által szolgáltatott gumicsontok határozták meg, ennek ellenére ezúttal próbáljunk meg a parlamenti bizottság által kialakított részkoncepciókból kihámozni valamit az alkotmányozás illetően. De mielőtt ezt tennénk, utaljunk az alkotmányozás harmadik irányára: vagyis a „régi Alkotmány” módosításaira, hiszen a leendő alaptörvényt nem lehet elszakítani az alkotmányozó által már elfogadott módosításoktól.

A „köztes Alkotmány”

2010 december elejéig az Országgyűlés 8 alkalommal módosította az Alkotmányt, méghozzá olyan módon, hogy egyes változtatásokkal (az Alkotmánybíróság tagjait jelölő testület felhígítása, a testület hatáskörének korlátozása, visszaható jogalkotás) finoman szólva is, nem az elmúlt 20  év alkotmányjogi irányába illeszkedett. Mindezek azt vetíthetik előre (legalábbis egyelőre), hogy az 1989-es struktúra koránt sincs biztonságban, sőt, ha megkockáztatjuk a közjogi leegyszerűsítés hibáját, akkor azt is felvethetjük, hogy a választások előtti alkotmányos kánonhoz képest új struktúra jött létre („köztes Alkotmány”).

A 2010-es választások óta elfogadott alkotmánymódosítások

Az alkotmánymódosítás dátuma

Tárgykör

I. Az Alkotmány 2010. május 25-i módosítása

Kisebb parlament, kisebbségi képviselet, kormány

II. Az Alkotmány 2010. július 5-i módosítása

Az alkotmánybírák jelölési rendszerének átalakítása

III. Az Alkotmány 2010. július 6-i módosítása

Önkormányzat, alpolgármester

IV. Az Alkotmány 2010. július 6-i módosítása

Médiaalkotmány

V. Az Alkotmány 2010. augusztus 11-i módosítása

Lex Borkai” (a hivatásos állományúak politikai tevékenységének korlátozása)

VI. Az Alkotmány 2010. augusztus 11-i módosítása

Bírósági titkár eljárása, visszamenőleges hatályú különadó

VII. Az Alkotmány 2010. november 16-i módosítása (2010. évi CXIII. törvény)

Jogalkotási szabályok

VIII. Az Alkotmány 2010. november 19-i módosítása (2010. évi CXIX. törvény)

Az AB jogköreinek szűkítése, visszamenőleges hatályú különadó


Az Alkotmány-előkészítő bizottság

Térjünk vissza az Alkotmány-előkészítő eseti bizottsághoz. A Bizottság feladatát a következőképp határozta meg az Országgyűlés a 47/2010. (VI. 29.) OGY határozatban: „A Bizottság feladata annak áttekintése és értékelése, hogy a hatályos Alkotmány megfelelően tartalmazza-e alkotmányfejlődésünk történelmi értékeit, megfelelően biztosítja-e az emberi és állampolgári jogok legszélesebb körű érvényesülését, illetve annak vizsgálata, hogy az államszervezet alapvető intézményeinek működését meghatározó alkotmányi és törvényi szabályozás eleget tesz-e az alapvető jogok tiszteletben tartására és védelmére vonatkozó állami kötelességnek és a XXI. századi polgári demokráciával szemben támasztott elvárásoknak. A Bizottság feladata továbbá, hogy az új Alkotmány alapvető elveire vonatkozó országgyűlési határozati javaslatot 2010. december 31-ig az Országgyűlés elé terjessze.” A Bizottság hét munkacsoportot alakított ki:

*1.Munkacsoport: Alkotmányos alapértékek
*2.Munkacsoport: Alapvető jogok és kötelességek
*3.Munkacsoport: Kormányzati rendszer és a hatalomgyakorlás formái (Országgyűlés, köztársasági elnök, Kormány, a választások és a népszavazás alkotmányos szabályozása)
*4.Munkacsoport: Igazságszolgáltatás, Alkotmány- és jogvédelem (Bíróságok, Alkotmánybíróság, ügyészség, országgyűlési biztosok)
*5.Munkacsoport: Helyi önkormányzatok
*6.Munkacsoport: Közpénzügyek (általános szabályok, ÁSZ, MNB)
*7.Munkacsoport: Összegző (egységesítő)

Ez a hét munkacsoport (ütemezése szerint) 2010. november 2. és november 15. között tárgyalta meg az elkészült részkoncepciókat, s az összegző munkacsoportnak 2010. november 30-ig kell kialakítania az új Alkotmány alapvető elvének (koncepciójának) egységes szövegét, melyet – amint az országgyűlési határozatban láttuk – legkésőbb december 31-ig kell a parlament elé terjesztenie a Bizottságnak.

A részkoncepciók

Az immáron nyilvános részkoncepciókból látható, hogy az alkotmányozók a miniszterelnök tanácsadóitól és az alkotmánymódosításoktól eltérően, nem kívánják gyökeresen felforgatni a rendszerváltás alkotmányos konstrukcióját. Ez felveti azt a kérdést, hogy a tanácsadók és az alkotmánymódosítások által „keltett feszültség” valóban ideiglenes jellegű-e vagy pedig a bizottság tesz le az asztalra olyan javaslatot, amely eltér a részkoncepcióktól, esetleg a bizottsági javaslat alakul majd át a kodifikációs eljárás során? Ezekre egyelőre nem tudjuk a választ, azonban arra igen, hogy a részkoncepciók – ahogy már említettük – kiindulópontként kezelik a hatályos Alkotmányt, azonban kirajzolódik néhány markáns újdonság is.

A rész-javasaltok egyike a Preambulumban rögzítené hazánk történelmi folytonosságát, nemzeti függetlenségét, említést tenne a kereszténységnek a magyar államiság során betöltött szerepéről a Szent Koronára való hivatkozással. A közjogi berendezkedés legszámottevőbb változása egyelőre a választójoghoz kapcsolódhat: a magyar állampolgárságnak a lakóhelytől való eloldásával megnyílt az út az alkotmányozó számára, hogy döntése esetén a határon túl élő magyarokat is megillesse a választójog. Ez maga után vonhatja a kétkamrás parlament intézményének bevezetését, amellyel egyelőre reális alternatívként számolnak a rész-javaslatok. Az Alkotmány formai kozmetikázást jelentené a fejezetrend átalakítása és az alapjogokról és kötelezettségekről szóló fejezetnek az Alkotmány első felében való rögzítése. Egyelőre a politikai és közjogi ötletelés szintjén vetődött fel az Országgyűlésnek a feloszlatása a köztársasági elnök által súlyos politikai-alkotmányos válság esetén.

A javaslatokban nem fogalmazódott meg a „súlyos politikai-alkotmányos” válság meglehetősen általános fogalmának konkretizálása. A részkoncepciók a mostani konstruktív bizalmatlansági indítvány helyett destruktív indítvánnyal buktatnának kormányt (vagyis nem kellene megjelölni a leendő kormányfő személyét). A részkoncepciókban markáns éllel jelenik meg az Országos Igazságszolgáltatási Tanács átalakítása, parlamenti képviselőkkel való feltöltése. Az Alkotmánybíróság kapcsán pedig rögzítenék, hogy a testület normatartalmat nem változtathat meg.

A „mag-Alkotmány”

A részkoncepciókból az rajzolódik ki, hogy a javaslattevők egy rövid és tömör Alkotmányban érdekeltek, amelyet a részben bővített, s természetesen átalakított kétharmados törvények köre övez. Az I. részkoncepció le is szögezi: „Kívánatos az Alkotmány tömörsége, klasszikus értelemben vett alaptörvényi jellege. Az Alkotmánynak az egyéb jogszabályokban elhelyezhető részletszabályoktól mentesnek kell lennie. Ez által az Alkotmány stabilitása könnyebben biztosítható.” Ez a „mag-Alkotmány” tehát egy olyan váz lenne, amelyet körülfon a kétharmados törvénycsomag, azonban utóbbiról – amely még a 2011-ben elfogadandó alkotmányos váznál is fontosabb lehet –meglehetősen kevés szó esik, s minden bizonnyal az Alkotmány-előkészítő bizottság sem fog foglalkozni vele. Így azok tartalma a közjogi reformok jótékony homályába vész – egyelőre.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁS
JOGALKOTÁS
KORMÁNYZAT