Nem közeledtek az álláspontok a szülési szabadság minimumáról

2010.12. 7. BruxInfo

Túlzottnak tartja az uniós tagállamok döntő része az Európai Parlament kérését a szülési szabadság minimális idejének jelentős meghosszabbításáról – derült ki a szociális miniszterek hétfői nyilvános vitájából.

A Tanács rendkívül megosztott a két éve az asztalon lévő irányelv kérdésében, de hajlandó lenne a rendkívüli szabadságot adni az apáknak is, ha gyermekük születik.

Az európai uniós tagállamok hajlanak arra, hogy az Európai Bizottság javaslatának megfelelően megemeljék a kiadható szülési szabadság minimális időtartamát, de nem olyan mértékben, és nem olyan járandósággal ez idő alatt, ahogyan azt az Európai Parlament szeretné.

A Bizottság az erről szóló 2008-as irányelv-tervezetben javasolta, hogy a szülési szabadság minimumát a tagállamok a mostani 14 hétről emeljék fel 18 hétre, és ez idő alatt megkaphassák a korábbi fizetésük 100 százalékát. A testület ugyanakkor felkészült az ezzel kapcsolatos ellenállásra, ezért azt a lehetőséget is megadná a tagországoknak, hogy a táppénz értékében maximálják a szülési szabadság alatt adható bért.

Az Európai Parlament októberben szavazott első olvasatban a javaslatról. A képviselők – bár megosztottak voltak a kérdésben –, de első olvasatban jócskán továbbmentek a bizottsági javaslaton. Az EP által elfogadott irányelv-tervezet legalább 20 hetes szülési szabadságot adna a kismamáknak, ez idő alatt pedig a korábbi fizetésük 100 százalékát is megkaphatnák. Az EP emellett legalább kéthetes szabadságot tenne lehetővé az apáknak is a gyermek születésekor.

A tagállami szociális miniszterek hétfő délelőtt nyilvános vitán egyeztettek az irányelv-tervezetről. A tárcavezetők megosztottak voltak a kérdésben. A brit és az ír szakminiszter szerint például a jelenlegi szabályozás tökéletesen elegendő, és mivel a Tanács és az EP álláspontja fényévekre van egymástól, ezért szerintük nincs is értelme foglalkozni a kérdéssel. A tagállamok nagy része megemelné a szülési szabadság minimális idejét 14-ről 18 hétre, de az EP 20 hetes kérését abszurdnak tartják.

A fő érv: a jelentős emelés óriási kiadást jelentene az európai uniós cégeknek, a cehhet ugyanis nekik kell állniuk. Nagy-Britannia évente 2,5 milliárd fontos kiadástöbbletről beszél, igaz, számukra nem az időtartam kiterjesztése a fő probléma (az EU-ban itt jár a legtöbb, 52 hét szülési szabadság), sokkal inkább a teljes korábbi fizetés megadása.

Az ülésen jelenlévő nemzeti erőforrás miniszter nem szólalt fel. Réthelyi Miklós később a BruxInfónak azt mondta, vélhetőleg a magyar elnökségnek kell tovább folytatnia a vitát. Különösebb magyar törekvés nincs az ügyben – mondta, de szerinte minél előbb megállapodás kell a minimális előírásokról.

Magyarországot csak részben érintené az irányelv módosítása, a kismamákat ugyanis már így is 24 hetes szülési szabadság illeti meg. A 70 százalékos fizetés esetleges felemelése viszont drámaian érintené a költségvetést.

A nyugdíjak és az EU

Többórás vitát folytattak a tagállami miniszterek a nyugdíjrendszerek esetleges majdani EU-koordinációjának kérdéseit bizottsági zöld könyvről is. Az Európai Bizottság hangsúlyozottan nem akar beleszólást a tagállami nyugdíjpolitikákba, felveti viszont, hogy az egész Európában jelentkező demográfiai folyamatok, a nyugdíjak fenntarthatósága és a gazdasági válság következtében segíthet a tagországoknak a közös célok meghatározása, és a legjobb megoldások (best practice) átvétele.

Az EU-országok igényelnek EU-koordinációt – mondta az ülés után a BruxInfónak a szociális- és foglalkoztatáspolitikáért felelős EU biztos. Andor László elmondta, 2011 harmadik negyedévében mutatja majd be a Bizottság a beérkezett vélemények és problémafelvetések alapján a megoldási javaslatokat is kínáló fehér könyvet. A biztos hozzátette, a cél az, hogy „akár országneveket is említve utaljunk a legjobb megoldásokra, és több opciót is tudjunk kínálni a problémákkal küszködő tagországoknak”.
 

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
MUNKAJOG
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI PARLAMENT
EURÓPAI TANÁCS
EURÓPAI UNIÓ
SZOCIÁLIS SZFÉRA