Sikeres magyar kármegelőzés a nyugdíjvitában

2010.12. 8. BruxInfo

GDP-arányosan akár 5 százalékos többlettel is zárhat 2011-ben a magyar költségvetés, miután az Európai Unió elismerte, hogy a tőkefedezeti nyugdíjreform visszafordítása miatt nem szankcionálhatja visszamenőlegesen Magyarországot.

Az Európai Unió nem fogja Magyarország számára hátrányos módon elbírálni a tőkefedezeti nyugdíjreform visszafordítását, amelyről december 13-án hivatott dönteni az Országgyűlés. Többek között erről állapodtak meg keddi ülésükön az EU27-ek pénzügyminiszterei, amikor az októberi Európai Tanács felhívásának eleget téve elvek szintjén tisztázták a tőkefedezeti (második pilléres) nyugdíjreformok és a költségvetési szabályok megszegése miatt a tagállamok ellen a jövőben indítandó deficiteljárások egymáshoz való viszonyát.

A pénzügyminiszteri tanács az Európai Bizottság egyetértésével végül úgy döntött, hogy semmilyen formában nem bünteti visszamenőlegesen Magyarországot a nyugdíjreform visszafordítása miatt. A Bizottság szeptember végén előterjesztett javaslatában, éppen azért, hogy elriassza a kormányokat a nyugdíjreformok visszafordításától, azt kezdeményezte, hogy ha egy tagállam mégis erre az ösvényre lép, akkor az ebből származó költségvetési bevételeit csak öt évre elnyújtva, évről-évre növekvő mértékben vennék figyelembe. A magyar kormány számára ez azt jelentette volna, hogy 2011-ben egyáltalán nem csökkenthette volna ilyen módon a deficitet, éppen abban az évben, amikor az államháztartás hiányát az előírt GDP-arányosan 3 százalékos szint alá kellene leszorítania.

Mivel Magyarország még idén törvénybe iktatja a magánnyugdíjpénztári vagyon átterelését, ezért a Bizottság hivatalosan még nem elfogadott javaslatát lényegében visszamenőlegesen alkalmazták volna. A találkozóról készült elnökségi feljegyzés kerek-perec kimondja, hogy a vonatkozó szabályozás hatályba lépése előtt a rendelkezés nem alkalmazható, vagyis Magyarország sem szankcionálható.

„A döntés jelentős siker, gyakorlatias és realista megoldás, amellyel elismerik, hogy nem lehet büntetni egy tagállamot, amiért egy olyan rendszert alkalmaz, amelyet másik 18 ország is” – közölte a tanácsülést követően magyar újságírókkal Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, aki szerint ennek a ténynek az elismerése késztette jobb belátásra az Európai Bizottságot és az EU vonakodó tagjait.

Matolcsy a BruxInfo kérdésére válaszolva úgy vélte, hogy a keddi döntés értelmében az Eurostat számítása szerint az állami nyugdíjalapba átkerülő vagyon költségvetési bevételként jelenik majd meg. Hozzátette, hogy ennek fényében még az sincs kizárva, hogy a magyar költségvetés 2011-ben 5 százalékos többletet, szufficitet mutat majd, amire nem lesz példa az egész Európai Unióban. A nemzetgazdasági miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy a döntést a hazánkkal szemben folyó deficiteljárás során is figyelembe veszik majd. Elismerte ugyanakkor, hogy ez még nem jelenti automatikusan a deficiteljárás megszüntetését, hiszen ahhoz (a Tanács 2009. júliusi ajánlásainak értelmében) a strukturális hiányt is csökkenteni kell.

Ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy a kormány február végéig terjeszti elő a szerkezeti reformokat is tartalmazó növekedési programot, sőt megígérte a Bizottságnak, hogy ennek nyers változatát már február elején eljuttatja Brüsszelbe. Erre értesülésünk szerint azért van szükség, mert a Bizottság éppen január végén-február elején készül megvizsgálni, hogy Magyarország teljesítette-e a deficiteljárás keretében megfogalmazott ajánlásokat, amelyek 2010-ben és 2011-ben összesen 0,5 százalékos strukturális hiánycsökkentésre szólították fel Budapestet. Ebben az esetben a szerkezeti reformok magyar terve pozitívan befolyásolhatja a Bizottság hozzáállását.

Nem sikerült ugyanakkor egyelőre teljes egyetértésre jutni néhány országnak arról a követeléséről, hogy az EU a hiány- és az államadósság mértékének megállapításakor és a deficiteljárás esetleges elindításának mérlegelése során messzemenőkig vegye figyelembe az érintett országok által végrehajtott tőkefedezeti nyugdíjreformok költséghatásait. Olli Rehn biztos az Ecofint követő sajtóértekezleten azt mondta, hogy nagyon közel jutottak a megállapodáshoz. Lengyelország ugyanakkor egyetlenként a javasolt verziónál kedvezőbb feltételeket szeretne, ezért a tárgyalások folytatódnak. Brüsszel bár rugalmasabb álláspontra helyezkedett, továbbra is kitart amellett, hogy a nyugdíjreformok költségeit nem veszi figyelembe állandó jelleggel és teljes mértékben.

Emlékezetes, hogy még a nyáron kilenc ország kezdeményezte a könnyítést, időközben azonban Magyarország a még 1997-ben bevezetett magánnyugdíjpénztárak tervezett felszámolásával kiszállt a csoportból.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ
KÖLTSÉGVETÉS