Terhesség-megszakítás és a jogalkotás: az abortusz-szabályok szigorítása veszélyes és kontraproduktív lehet

2010.12. 8. Jogi Fórum/ TASZ

Sajtóinformációk szerint az Alkotmány-előkészítő eseti bizottság egyhangúlag támogatta azt a javaslatot, amely szerint az új Alkotmánynak úgy kell állást foglalnia, hogy „az élethez és emberi méltósághoz való jog a magzati életet is megilleti”.

Gulyás Gergely FIDESZ-es országgyűlési képviselő, az eseti bizottság alelnöke elmondta, hogy ugyan az élethez és emberi méltósághoz való jog magzatra való kiterjesztése nem várható, de lépéseket terveznek annak érdekében, hogy a „jobban megismertessék a nőkkel döntésük súlyát”.

A TASZ álláspontja szerint alapos társadalmi vita és a következmények mérlegelése nélkül ilyen jelentős kérdésben döntést hozni nem demokratikus, hiszen az érintetteknek és a szakembereknek nincs lehetőségük a folyamatot befolyásolni.

A művi terhesség megszakítások számának csökkentése üdvözlendő állami cél, azonban a jelenlegi abortuszszabályok szigorítása nem a terhesség-megszakítások számának csökkenéséhez, hanem az eljárás biztonságának súlyos romlásához vezetne.

(1) A magzat élethez való jogának Alkotmányba foglalása egy szekularizált, plurális társadalomban nem indokolható. A nők döntési szabadságába tartozik az életüket alapjaiban befolyásoló döntés meghozatala. Emellett az államnak feladata a nem kívánt terhességek megelőzése és az egészségügyi ellátást igénybevevők biztonságának garantálása. A nők önrendelkezési jogának kiüresítését, de legalábbis súlyos korlátozását jelentené a magzat élethez való jogának elismerése, miközben az önrendelkezési jog érvényesülése a hatályos szabályok szerint sem korlátok nélküli.

(2) A hatályos szabályozás szerint is szigorú szabályoknak kell megfelelnie annak, aki súlyos válsághelyzetre hivatkozva kéri a nem kívánt terhesség megszakítását: részt kell vennie két tanácsadáson a családvédelmi szolgálatnál, amelyek közül az elsőnek a magzat megtartása érdekében kell történnie. A tizenkettedik terhességi hét után pedig kizárólag orvosi indikáció alapján végezhető terhesség-megszakítás.

(3) Az államnak nem feladata, hogy erkölcsileg értékelje a művi terhesség-megszakítást választó nő döntését. A világnézetileg semleges állam részéről nem elfogadható, ha egyházi személyeket kíván bevonni a nő döntésének folyamatába.

Az Egészségügyi Világszervezet már több jelentésében is rámutatott, hogy az abortusz kriminalizálása nem befolyásolja a művi terhesség-megszakítások számát, de csökkenti a biztonságukat. Az afrikai országok többségében az abortusz tilos, mégsem jut 100 terhességre kevesebb abortusz, azonban ezek jelentős hányadára jellemző, hogy megfelelő tudás nélkül és/vagy olyan körülmények között végzik el, amelyek nem felelnek meg a minimális egészségügyi feltételeknek sem. Az Európai Tanács Parlamenti Bizottsága 2008-ban készült jelentésében a tagállamoknak a következő ajánlásokat fogalmazta meg: dekriminalizálják az abortuszt, garantálják, hogy a nők hatékonyan tudják gyakorolni a döntési jogukat, fogadjanak el hiteles adatokon alapuló szexuális és reproduktív stratégiákat, amelyek lehetővé teszik a fogamzásgátló módszerekhez való egyenlő hozzáférést, illetve erősítsék a szexuális oktatást.

„A nem kívánt terhességek megelőzésének hatékony eszköze a hiteles és megfelelő korban kezdődő szexuális felvilágosítás, valamint a fogamzásgátló módszerekhez való egyenlő hozzáférés garantálása. Az abortusz szabályainak szigorítása nem csökkenti az előfordulásukat, viszont veszélybe sodorja az azt választó nőket.” – foglalta össze Kapronczay Stefánia, a TASZ Betegjogi programvezetője.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
ABORTUSZ
ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁS
TASZ