Még göröngyösebb az út az ügyvéddé váláshoz

2010.12.13. Jogi Fórum/ dr. Csabai Virgínia

2011. január 1-től várhatóan újabb rostán kell majd átmenniük azoknak a jogászoknak, akik élethivatásként az ügyvédi pályát választják. A jelöltek száma - ami jelenleg is hatalmas- a megváltozott szabályozásnak köszönhetően ugrásszerűen megnövekedhet a közeljövőben.

Míg korábban elegendő volt jogi képesítéshez kötött főállású munkakörben eltölteni 3 évet, a jelenlegi módosítás legalább egy év ügyvédjelölti, vagy alkalmazott ügyvédi tapasztalatot ír elő azoknak a jogászoknak, akik ügyvédként szeretnének a szakvizsga után tevékenykedni. A javaslatot két hete fogadta el a Parlament, a módosításról szóló 2010. évi CXXXVI. törvény a múlt kedden került kihirdetésre.

A Vitányi István (FIDESZ) és Rubovszky György (KDNP) képviselők által benyújtott indítvány kézenfekvő magyarázattal szolgál: az ügyvédi hivatás műveléséhez elengedhetetlen gyakorlati készség megszerzése és megfelelő szakmai tapasztalat elsajátítása csak ily módon lehetséges. Köztudomású tény azonban az, hogy a jelenlegi módosítás gátja lehetne a szakmában tapasztalható túlképzésnek is.

A módosítást is módosítanák

Abban a honatyák is javarészt egyetértenek, hogy reformokra szükség van, de a megvalósítás kérdésében vannak még eltérések. Jól demonstrálja ezt az a tény, hogy a számos módosító javaslat került benyújtásra a témában, azonban mindegyik máshogy érné el az ügyvédség szakmai tekintélyének megerősítését és jól kvalifikált, gyakorlati tudás birtokában lévő utánpótlás biztosítását.

Dr. Vas Imre (FIDESZ) országgyűlési képviselő legalább két évben állapítaná meg az ügyvéddé válás feltételéül szabott, egy éves kötelező jelölti vagy alkalmazott ügyvédi időszakot.

Dr. Gaudi–Nagy Tamás (JOBBIK) képviselő szerint a megoldás kulcsa egy, az ügyvédi kamara által előírt vizsga bevezetésében rejlene. Dr. Schiffer András (LMP) módosító indítványa pedig a benyújtott törvénymódosításnál szofisztikáltabb módon kívánja meghatározni a szükséges tapasztalati feltételeket azáltal, hogy kibővíti a kört a bíróságon, ügyészségen, közjegyző mellett, vagy köztisztviselőként foglalkoztatott jogászokkal, valamint beemeli módosító indítványába azokat a tudományos fokozattal rendelkező oktatókat is, akik legalább 3 évig tanítottak felsőoktatási intézményben jogi tantárgyat.

Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság – logikusan- az új szabály végrehajtását könnyítené meg a tavaly bevezetett „ügyvédjelölti létszámstop” feloldásával. Az új törvényhely gyakorlati érvényesülését biztosítaná ugyanis, ha megszüntetnék azt a hatályos rendelkezést, amely egy ügyvédnek egyszerre maximum csak három jelölt foglalkoztatását engedélyezi.

Dr. Seszták Miklós (KDNP) országgyűlési képviselő kifejezetten egyetért a változtatással. A képviselő úr - aki egyébként ügyvédként praktizál - kérdésünkre elmondta, hogy ezt a hivatást is tanulni kell. A jövő ügyvédei a gyakorlati tudást sehol máshol nem tudják megszerezni, csak ha a szakmában dolgoznak. Hozzátette, az kérdés lehet, hogy az egy év gyakorlati idő elegendő-e ezen ismeretanyag elsajátítására. Álláspontja szerint két vagy három évben kellene meghatározni a kötelező gyakorlati idő minimumát. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a megfelelő idejű  gyakorlati idő szakmában való eltöltése szükséges ahhoz, hogy csak a megfelelő képzettségű, a szakmát ismerő szakemberek válhassanak ügyvéddé.

A javaslat mögé a szakmai kamarák is felsorakoztak. Dr. Bánáti János a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke szerint az ügyvédi hivatás gyakorlása, ezen belül egy ügyvédi megbízás önálló vállalása olyan ismereteket feltételez (pl. az ügyvédi letétkezelés), melyeket más jogi pályán nem lehet elsajátítani ezért szükséges, hogy aki ugyan rendelkezik szakvizsgával, önállóan csak akkor vállalhasson megbízást, ha az új törvényi feltételnek is megfelel. Ennek hiányában az ügyvédi tevékenységet elkezdheti, de alkalmazott ügyvédként, azaz a megbízás vállalásáért és ellátásáért egy önálló ügyvéd tartozik majd felelősséggel. Az elnök úr hangsúlyozta, a kamara nem piacvédő okokból pártolja a módosítást, hiszen ténylegesen mindenkinek adva van a lehetőség az ügyvédi pályához továbbra is, illetőleg hogy megtalálja a módot arra, hogy elhelyezkedjen alkalmazott ügyvédként.

A javaslat kritikája

A módosítás nemcsak az ügyvédeket, hanem az egész jogásztársadalmat érinti - hiszen az eddigi átjárhatóság alapjaiban nehezül majd meg. Sokan úgy vélik, ez méltánytalanul nagy terhet róna azokra a bírákra vagy ügyészekre, akiknek sokévnyi szakmai tapasztalattal a hátuk mögött kellene újrakezdeniük jelöltként, ha ügyvédként szeretnék folytatni pályafutásukat. Nehéz helyzetbe kerülhetnek azon köztisztviselők is, akik a közszférában eszközölt létszámleépítések miatt szeretnének átlépni az ügyvédi szakmába.

Egyesek már most attól tartanak, ugyan még életbe sem lépett az új szabály, a jogi kiskapuk már léteznek. A többség ugyanis valószínűleg az alkalmazott ügyvédi státuszt fogja választani az ügyvédjelöltség helyett, amit könnyedén igazolhat majd neki egy már praktizáló kolléga - akkor is, ha egy napot nem töltött el ténylegesen alkalmazottként.

Évente három-négyezer főre becsülik a jogi egyetemekről kikerülő frissdiplomások számát. Habár a kötelező egyéves jelöltség/alkalmazott ügyvédi idő most bevezetésre kerül, a problémát mégsem ez fogja megoldani, arra sokkal alkalmasabb eszköz lenne a jelenlegi egyetemi felvételi- és képzési rendszer, valamint az egységes jogi szakvizsga felülvizsgálata.

A bajok orvoslását a felsőoktatásban kellene elkezdeni, a szóbeli felvételi vizsga ismételt bevezetése a jogász szakokon - amely egyfajta szűrőként funkcionálhatna- valamint a kreditrendszer újragondolása nagyban javítana ugyanis a kialakult helyzeten.

A vizsgáztatási struktúra is átalakításra szorul: a túlságosan szerteágazó, nagy mennyiségű tananyag, valamint a tételek következetlen összeállítása miatt kis túlzással azt mondhatjuk, ma már kevesebb ismerettel is abszolválható a szakvizsga, mint az egyetemi államvizsga. Eleve lehetetlen egy olyan jelölttől pl. a büntetőjog gyakorlati alkalmazásának számonkérése, aki három éven keresztül csak polgári ügyekkel foglalkozott. Az ilyen típusú vizsgáztatás pedig kétségtelenül nem alkalmas készségek lemérésére, annak megállapítására, hogy valaki alkalmas-e ügyvédnek, vagy sem.

Az Európai Unió tagországaiban szinte mindenhol külön ügyvédi vizsgát tesznek a gyakorlati időt kitöltött jogászok, akik a gyakorlati idő elteltével ügyvédek szeretnének lenni. ( Angliában külön barrister- és solicitor szakvizsga is van. ) Ahol pedig ezt az időszakot hivatásrendi vizsga zárja - mint pl. Németország vagy Ausztria esetében- ott az állam biztosítja, hogy az ügyvédi irodai gyakorlat mellett a jelölt betekintést nyerhessen a bírósági, ügyészségi, valamint a közigazgatásban zajló munkába is.

---------------------------------------------

Források:

*Parlamenti módosító javaslat :

http://www.parlament.hu/internet/plsql/ogy_irom.irom_adat?p_ckl=39&p_izon=1507

*Az indítványhoz benyújtott módosító javaslatok:

http://www.parlament.hu/irom39/01507/01507-0001.pdf

http://www.parlament.hu/irom39/01507/01507-0002.pdf

http://index.hu/belfold/2010/11/14/megkezdodik_a_koltsegvetes_vitaja/

 

Cikkek:

*Ügyvédi kamarai tagság: szigorodó feltételek

Jövő évtől szigorodnak az ügyvédi kamarai tagság feltételei. Az Országgyűlés hétfőn a kormánypártok támogató szavazatával, 258 igen vokssal, 60 nem ellenében, 44 tartózkodás mellett döntött az ügyvédekről szóló törvény módosításáról; a jogszabály tervezetét Vitányi István (Fidesz) és Rubovszky György (KDNP) terjesztette a parlament elé.

http://www.vasnepe.hu/kormany_parlament/20101129_ugyvedi_kamarai_tagsag_szigorodo_feltetel

Ausztria és Németország kivételével az Unióban a hivatásrendi vizsgáztatás jellemző. De Németországban is a szakvizsgára való négyéves felkészülési időt az egyes hivatásrendek képviselőinél kell eltölteni. A többi tagállamban általában a legalább egy, legfeljebb ötéves jelölti időszakot hivatásrendi szakvizsga zárja.

Kulfoldi peldakra szoktak hivatkozni; az nagyon latvanyos dolog, es mondjak, hogy ha jo az osztrakoknak, es jo a nemeteknek, mert egyebkent Europaban csak ott van – egyebkent mindenhol mashol kulon ugyvedi vizsga van – akkor miert nem jo nekunk. Ilyen nagy labdat ritkan adnak, mint amikor ezt mondjak, mert ezt eleg konnyő leutni, hiszen csak azt kell mondani, hogy nezzek meg Ausztriaban es Nemetorszagban, milyen feltetelekkel lehet jelentkezni az egyseges jogi szakvizsgara. Ugy lehet jelentkezni – es az allam ezt ott meg is szervezi -, hogy valaki hat honapot birosagi fogalmazo volt polgari ugyszakban, hat honapot buntetı fogalmazo, hat honapot ugyeszsegi fogalmazo, hat honapot dolgozott a kozigazgatasban, egy evet ugyvedi irodaban. Es ezutan van egyseges jogi szakvizsga, mert ott tudjak, hogy egy szonak van valos tartalma is, mert az valoban egyseges jogi szakvizsga, aki ilyen gyakorlat utan megy el.

http://www.magyarugyvedikamara.hu/common/file-servlet/document/208/default/doc_url/Banatiszoveg.pdf

*http://bojtarok.tumblr.com/post/1495685509/ugyvedtorveny-modositas

*HVG-2010. év/ 46. szám Kényszerbojtárok cikk

Piacvédő szándékkal szigorítanának az ügyvéddé válás feltételein kormánypárti képviselők. A politikai színezetet sem nélkülöző javaslattal a szakmai kamara egyetért.


 

 

  • kapcsolódó anyagok
ÜGYVÉDI IRODÁK
ÜGYVÉDSÉG
JOGALKOTÁS