Véget ért a cancúni klímakonferencia – sok feladat vár a magyar elnökségre

2010. december 10-én megállapodással zárult az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye Részes Feleinek 16. konferenciája (COP-16).

A munkacsoporti szinten megszövegezett megállapodások elfogadásával és aláírásával a résztvevő tagállamok szentesítették a Kiotói Jegyzőkönyv folytatását és állást foglaltak egy új klímaegyezmény megalkotásának szükségessége mellett.

Az elfogadott dokumentumok tartalmazzák az Egyesült Államok és a fejlődő országok klímapolitikai és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó vállalásait is. A tárgyalásokon a magyar delegációt Olajos Péter, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöld gazdaságfejlesztésért és klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára vezette.

Habár a koppenhágai klímacsúcs tapasztalataiból okulva sem a résztvevők, sem a közvélemény nem remélt sokat a cancúni klímakonferenciától, mégis egy kiegyensúlyozott határozati csomag született, amely Koppenhága kudarca után újra megnyitja a lehetőséget egy globális éghajlati megállapodás létrejöttére – foglalta össze gyorsjelentésében Olajos Péter a konferencia tapasztalatait.

A helyettes államtitkár jelentésében kiemeli: a pénteken megszületett két, összességében több mint 100 oldalas dokumentum a Kiotói Jegyzőkönyvet módosító közbenső határozatok illetve a 2012 utáni globális éghajlat-változási keretrendszert előkészítő döntések gyűjteménye.

A cancúni megállapodások létrejötte nagy hatással bír a soros magyar EU elnökségre is, hiszen Magyarországnak lesz a feladata, hogy az anyag számos pontosítandó, szándékosan nyitva hagyott kérdésében segítse az egységes uniós álláspont kialakítását, és ezáltal hozzájáruljon a nemzetközi megállapodás sikeréhez. Ezen feladatok közül kiemelkedik két lényeges terület, az éghajlatváltozás negatív következményeihez való alkalmazkodás és az ehhez szükséges finanszírozás.

Ez utóbbi elősegítésére a határozatok egy Zöld Klíma Alap és alapkezelő létrehozatalát javasolják, amely a világ legnagyobb ilyen alapja lehet évi 100 milliárd dollár nagyságban. A magyar soros EU elnökség feladata lesz az alapkezelő formájáról, működéséről formálandó uniós elképzelések egyeztetése és kimunkálásának megkezdése. Ez az alap és az ide történő magyar befizetések nagy lehetőséget nyújtanak a magyar cégeknek harmadik országban végzendő zöldgazdaság-fejlesztési tevékenységek megvalósítására, ilyen irányú exporttevékenységük növelésére. Az adaptációt illetően, a magyar EU elnökségnek 2011 február 21-ig kell kidolgoznia az ezt koordináló bizottság összetételére, funkciójára és szerepére vonatkozó uniós javaslatokat.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
KÖRNYEZETVÉDELEM
EURÓPAI UNIÓ