Méltányolható a kamerás védelem igénye a társasházak területén, ha a lakók háromnegyede támogatja a kezdeményezést. Jóri András adatvédelmi biztos javasolja a társasházakról és a lakásszövetkezetekről szóló törvény módosítását a kamerás védelem kiépítésének könnyítésére.
A hatályos szabályozás szerint minden tulajdonos hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a társasházak közös használatú magánterületén képfelvételeket rögzíthessen kamerarendszer. Az adatvédelmi biztoshoz számos panasz érkezik, amelyek arra mutatnak, hogy jelenleg e téren jellemző a tömeges jogsértés. Ha a lakók többsége támogatja a kamerás megfigyelés kiépítését, a társasházak annak ellenére élnek vele, hogy a törvény a tulajdonosok száz százalékának beleegyezéséhez köti azt. A kamerás védelem iránti igény a lakók túlnyomó többségének támogatása mellett méltányolható – foglalt állást Jóri András.
A biztos ezért javasolja, hogy a vonatkozó törvényeket az Országgyűlés úgy módosítsa, hogy a lakók által nagy (minősített) többséggel támogatott kamerarendszerek legalitása megfelelő garanciarendszer mellett biztosított legyen, az alábbi feltételekkel:
Az épület közös tulajdonú helyiségeiben kizárólag az emberi élet, testi épség személyi szabadság védelme, a jogsértő cselekmények megelőzése és bizonyítása, valamint vagyonvédelem érdekében lehessen kamerarendszert alkalmazni. A kamerák felszereléséhez és működtetéséhez a tulajdonostársak az erről határozó közgyűlésen az összes tulajdoni hányad szerinti legalább háromnegyedes szavazattöbbségű határozattal járuljanak hozzá. A kamerarendszer akkor alkalmazható, ha a fennálló körülmények valószínűsítik, hogy a jogsértések észlelése, az elkövető tettenérése, illetve e jogsértő cselekmények megelőzése, azok bizonyítása más módszerrel nem érhető el, e technikai eszközök alkalmazása elengedhetetlenül szükséges mértékű, és az információs önrendelkezési jog aránytalan korlátozásával nem jár. A kamerák nem irányulhatnak a tulajdonostársak külön tulajdonában álló lakás, illetve nem lakás céljára szolgáló helyiségek bejáratára.
Mindehhez alapkövetelmény az adatbiztonsági előírások jogszabályba foglalása: annak rögzítése, hogy a rendszer a felvételeket automatikusan rögzíti, és azokhoz kizárólag a törvényben meghatározott személyek, illetve szervezetek férhetnek hozzá. Az elektronikus megfigyelőrendszer kialakítása során az üzemeltető köteles olyan zárt rendszerű műszaki megoldásokat alkalmazni, amelyek a technika és tudomány mindenkori állása szerinti legmagasabb elérhető adatbiztonsági színvonalat nyújtják, és automatikusan biztosítják a felvételek készítésének, illetve a fel nem használt felvételek törlésének folyamatát. Biztosítani kell, továbbá, hogy a jogsértés bejelentése esetén az azzal kapcsolatos felvételek a szükséges ideig rendelkezésre álljanak.
Jóri András javasolja, hogy kizárólag a törvényben kijelölt adatkezelők legyenek jogosultak a felvételek felhasználására a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt indult büntető-, szabálysértési vagy más hatósági eljárás során, illetve az érintett személy és a társasház (lakásszövetkezet) által, jogainak gyakorlása érdekében indított eljárásban – akár polgári peres eljárás során is. A felvételek tárolási ideje a 15 napot ne haladja meg, azt követően a felvételeket semmisítsék meg.
A biztos a kamerarendszer jogszerű működtetéséhez szükségesnek tartja az arra vonatkozó adatkezelési szabályzat megalkotását, amelyet a szervezeti és működési szabályzatban (alapszabályban), vagy ahhoz kapcsolódóan kell meghatározni.
