Az EKB nem emelt lényegi kifogást a jegybanktörvény módosítása ellen

2010.12.23. MTI

Nem emelt érdemi kifogást az Európai Központi Bank (EKB) a kormánynak a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvénymódosítási javaslata ellen - ez derül ki az EKB elnöke, Jean-Claude Trichet leveléből. Mégis ezzel a ténnyel ellentétes állítások jelentek meg a magyar médiában - az EKB elnökének levelére hivatkozva.

Jelentősen közelíteni kell a magyar szabályozást az Európai Unió gyakorlatához - ezért kívánja a parlament jogává tenni a kormány az MNB vezetését ellátó monetáris tanács tagjainak megválasztását. A kormány ebbéli szándékát érdemben nem kifogásolja az EKB - olvasható a szervezet elnökének levelében. Jean-Claude Trichet válaszlevelében egyúttal azt is jelzi, hogy az MNB felügyelő bizottsága tagjainak díjazására vonatkozó kormányjavaslat formálisan ugyancsak megfelel a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) Alapokmányának.

A levélben szerepeltekkel ellentétes állítások jelentek meg a magyar médiában, amelyekre az alábbiakban hívja fel a figyelmet a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A média azt állítja: az EKB ellenzi a monetáris tanács tagjai kinevezési rendjének módosítását.

Az EKB elnökének levele: A módosításokat az EKB lényegében és érdemben nem kifogásolja. Megállapítja ugyanis, hogy a szabályok egyrészt a tervezet szerint sem változnak, másrészt összeegyeztethetők az EKB és a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) Alapokmányának 14.2. pontjával.

Az EKB arra nem reagált, hogy a javasolt változtatás egyben jelentős közeledést is jelent az Európai Unió gyakorlata felé. Azok a tagállamok ugyanis, amelyek az eurót még nem vezették be (pl.: Svédország, Lengyelország, Lettország, Észtország, Litvánia, Bulgária, Románia), ott az önálló monetáris politikai döntéshozatal még jelentős szereppel bír, ezért a monetáris politikát irányító testületek tagjainak kiválasztásában a parlament fontos szerepet játszik.

A média azt állítja: Azzal, hogy a kormány csökkentette a jegybanki vezetők fizetését, s a közelmúltban kritizálta a kamatdöntést, a javaslat úgy is értelmezhető, hogy a Kormány megpróbálja az MNB elnökét befolyásolni.
Az EKB elnökének levele: Az EKB elnöke jelzi, hogy az MNB-elnök fizetését korlátozó törvénymódosítással továbbra sem ért egyet.

A tény az, hogy a magyar jegybanki vezetők nemzetközi szinten is kiugróan magas fizetéseket kaptak. Míg az EKB elnöke 2009-ben a német átlagbérek 9-szeresét, Ben Bernanke, a FED kormányzótanácsa elnöke az amerikai átlagbérek 4,5-szeresét, a cseh jegybank elnöke hazája átlagbérének 16-szorosát kereste, addig a magyar jegybankelnökének fizetése a magyar átlagbérek 41-szerese volt 2009-ben. A kormány a takarékosság és az államháztartási egyensúly érdekében fontosnak tartja, hogy a közszféra vezetőinek és tisztségviselőinek - így az MNB elnökének is - havi díjazása kétmillió forintnál ne legyen több. A 2 millió forintos fizetési plafon bevezetése ugyanakkor semmiben sem érinti a jegybanki függetlenséget, amelyet a kormány - ahogy eddig is, úgy a jövőben is - tiszteletben tart.

A média azt állítja: A felügyelőbizottsági tagok fizetésének emelése újabb nyomásgyakorlásként értékelhető az MNB vezetése felé, ami nem egyeztethető össze a jegybanki függetlenséggel.
Az EKB elnökének levele: Az MNB felügyelő bizottság tagjainak díjazására vonatkozóan javasolt rendelkezések formálisan megfelelnek a szerződésnek és a KBER alapokmányának. Tény: Az Európai Központi Bank tehát ebben a témában sem emelt vétót.

- Hangsúlyozni érdemes, hogy nem a kormány döntött az FB tagjainak fizetésemeléséről, hanem a Számvevőszéki és költségvetési bizottság módosító javaslata alapján az Országgyűlés. A bizottság javaslata összhangba kívánta hozni az FB tagjainak díjazását az általuk végzett munka mennyiségével és minőségével.

Az EKB levele: Az MNB törvényben rendezni kellene az MNB elnöke megbízatásának a hivatali idő lejárta előtti megszűnése esetén az új elnök kinevezéséről szóló eljárást. Tény: Az EKB eddig ebben a témában soha sem jelzett kifogást. Azonban az MNB elnökének jogállásáról az MNB törvény 50. paragrafusa már most is egyértelműen rendelkezik:

- Ha az MNB elnökének megbízatása megszűnik, akkor a hatályos törvényi előírások szerint kerül sor az új elnök kinevezésére.
- Akadályoztatása esetén az MNB elnökét az általa kijelölt általános hatáskörű alelnök helyettesíti.
- A monetáris tanács évente megválasztja az elnökhelyettesét, aki a monetáris tanács elnökének - vagyis az MNB elnökének - akadályoztatása esetén a tanács munkáját koordinálja. Erre a monetáris tanács ügyrendje is részletes előírásokat tartalmaz.
Vagyis a monetáris tanácsi tagok választásáról szóló törvénymódosítás nem érinti az MNB elnökére vonatkozó, jelenleg is kellően részletezett előírásokat.

AZ EKB levele: Úgy látja, hogy az MNB elnöke, alelnökei és a monetáris tanács tagjai által a megbízatásuk megkezdésekor leteendő esküben módosítani kellene az eskü szövegét annak érdekében, hogy az MNB elnökét és a monetáris tanács többi tagját a KBER vonatkozású feladatok ellátásában ne hátráltassa. Tény: Az MNB teljes jogi integrálása az eurórendszerbe valóban indokolt, de csak az euró bevezetéséhez kapcsolódóan. Ám ezeket a - jórészt technikai - módosításokat az euró bevezetése előtt mintegy két évvel célszerű kezdeményezni, hiszen - eurozónán kívüli tagként - egyrészt nem lenne ennek gyakorlati értelme, másrészt a következő években az EU-s szabályok akár meg is változhatnak.

A monetáristanács-tagok választásáról szóló törvénymódosításnak így eleve nem volt illetve lehetett a célja az esküszöveg módosításának kezdeményezése.
Az észrevételek azt jelzik, hogy az EKB a monetáristanács-tagok megválasztásával szemben lényegi kifogást nem emelt. A monetáris tanácsról szóló törvényjavaslat változtatása a fentiek alapján nem indokolt.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ
KORMÁNYZAT
TÖRVÉNYHOZÁS
MNB