Önként és dalolva II. - A nyugdíjak biztonságáért

2011.01. 5. Jogi Fórum/ dr. Nagy Csilla

2010. december 13-án az Országgyűlés elfogadta a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló törvényt. A törvény elfogadásával létrejött Alap kezeli a nyugdíjkasszáktól elvont pénztári befizetéseket.

Aki január végéig, bizonyos esetekben február végéig személyesen nyilatkozik pénztártagsága fenntartásáról, 2011. decemberétől nem gyűjtheti az állami nyugdíjra jogosító munkaéveket, miközben TB-járulékot továbbra is fizetnie kell. Nyilatkozniuk csak azoknak kell, akik pénztártagok akarnak maradni. Mindezt kizárólag személyesen tehetik meg.

A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap

A budapesti székhelyű, jogi személyiséggel rendelkező Alap vagyonát a társadalmi nyugdíjrendszerbe visszalépő természetes személyek portfoliójába tartozó eszközök képezik. Az eszközök nem vonhatók el, azonban az államháztartás helyzetének kiegyensúlyozása céljából értékesíthetőek, valamint az államadósság csökkentésére fordíthatóak. Az Alap kezelője az Állami Adósságkezelő Központ Zrt. Legfőbb döntéshozó szerve az öttagú Irányító Testület. Az Alap működését és gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Előző évi tevékenységéről és működéséről évente május 31-ig be kell számolnia az Országgyűlésnek és a beszámolót nyilvánosságra kell hoznia.

A magán-nyugdíjpénztári törvényt érintő változások

A pénztári tag, amennyiben tagsága fenntartása mellett döntött, személyesen tesz nyilatkozatot a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél 2011. január 31. napjáig. (bizonyos esetekben február végéig). Aki testi fogyatékossága, egyéb egészségügyi ok miatt vagy azért akadályozott, mert személyi szabadságát korlátozó büntetés vagy intézkedés hatálya alatt áll, helyszíni nyilatkozattétel keretében teheti meg jognyilatkozatát, amennyiben 2011. január 21-éig írásban ezt kéri a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől. Aki a nyilatkozattételre rendelkezésre álló időtartam alatt tartósan külföldön tartózkodik (foglalkoztatás, szolgálat vagy tanulmányok folytatása okán), az személyesen a Magyar Köztársaság külképviseletén is nyilatkozhat. Fontos új szabály, hogy a végelszámolás és a felszámolás alatt álló pénztárak esetében – ha a tagok nem tesznek 30 napon belül nyilatkozatot, hogy melyik pénztárba kívánnak átlépni – a végelszámoló, illetve a felszámoló intézkedik a tag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszaléptetése érdekében.

Nyilatkozat hiányában a magán-nyugdíjpénztári tagság 2011. február 1-jén szűnik meg. A nyilatkozattétel konkrét szabályait a Kormány külön rendeletben állapítja meg.

A társadalombiztosítási jogviszonyba visszalépő tag a befizetései a meghatározott hozamgarantált tőke összege feletti összegének és a pénztártagságának ideje alatt befizetett tagdíj-kiegészítés összegének vonatkozásában eldöntheti, hogy felveszi vagy önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárnál tagi számláján vagy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számláján azt jóváírják.

A törvény abból indul ki, hogy 2010. novemberétől kezdődően a tagdíjak TB nyugdíjrendszerbe való átcsoportosítását követően a pénztáraknak minimális működési bevételre van szükségük, ezért a pénztárak működési költségeit a 2011-es évben 0,9 %-ban maximálja. A törvény előkészítői a PSZÁF által végzett számítások alapján tagonként 265 forintban állapították meg a jogszabályban előírt feladatok ellátásához szükséges forrás összegét. Maximálja továbbá a törvény a pénztárak vagyonkezelésére fordítható kiadásai mértékét és a vagyonkezelési tevékenység szerződésben megállapított ellenértékének jutalékok nélkül számított éves összegét. Ez 0,2 % lett (a korábbi szabályok szerint 2011-re mindkét mérték 0,7 % volt).

A PSZÁF által, a magán-nyugdíjpénztárakról vezetett központi nyilvántartás kiterjed ezentúl a maradó és a visszalépő tagok adataira és követeléseire is. A nyilvántartást 2011. július 30. napjáig kell ezen adatokkal bővítve kialakítani. A törvény lehetőséget biztosít a már nyugellátásban részesülő magán-nyugdíjpénztári tag számára is, hogy visszalépjen az állami pillérbe. A módosítási kérelmet ebben az esetben ahhoz a nyugdíjpénztárhoz kell benyújtani, amelytől az érintett személy nyugdíjszolgáltatásban részesült, vagy amelynek tagja. Amennyiben a kérelmező már részesült nyugdíjszolgáltatásban, az igénybe vett szolgáltatás összegét köteles a módosítási kérelem benyújtásától számított 60 napon belül a magánnyugdíj-pénztár részére visszafizetni. A visszafizetést követően, de legkésőbb a módosítási kérelem benyújtásától számított 90 napon belül a magán-nyugdíjpénztár köteles a nyugdíjszolgáltatás megállapításának időpontjában a pénztártag egyéni számláján nyilvántartott jogszerű követelésének megfelelő összeget az Alapba átutalni.

A társadalombiztosítási szabályok módosulása

A törvény módosítja a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényt is. A társadalombiztosítási ellátások fedezetének megteremtése érdekében a foglalkoztatónak és a biztosított egyéni vállalkozónak munkáltatói nyugdíj-járulék helyett nyugdíj-hozzájárulást kell majd fizetnie (a mértéke változatlan, 24 százalék).

Módosul továbbá a társadalmi nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény is. Az a személy, aki  2011. január 31-ét követően létesít magán-nyugdíjpénztári tagságot, a jogviszony létesítésének napjától (legkorábban 2011. december 1-jétől), továbbá aki 2011. január 31-éig kezdeményezi magán-nyugdíjpénztári tagságának fenntartását, 2011. december 1-jétől kezdődően a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben további szolgálati időt nem szerez és az ezt követően szerzett keresete, jövedelme nem vehető figyelembe (időskorúak járadékára azonban jogosult marad).

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében eljáró hozzátartozói nyugellátások köre az özvegyi járadékkal bővül. Az elhunyt társadalombiztosítási egyéni számláján nyilvántartott nyugdíjcélú befizetéseinek összege alapján a Nyugdíjbiztosítási Alap az özvegyi nyugdíjra jogosult személy számára özvegyi járadékot fizet, amennyiben az özvegyi járadék összege magasabb, mint az özvegyi nyugdíj összege. Az özvegyi járadék fizetése kizárja az özvegyi nyugdíj folyósítását.

Az öregségi nyugdíj összegének számítása magán-nyugdíjpénztári tag esetén eltér a társadalombiztosítási rendszerben lévő személyek nyugdíjának számításától.

Aggályos, hogy a Kormány ígérete szerint az állami rendszerben is lesz ugyan egyéni számlavezetés, azonban annak részletei még nem tisztázottak pl. az egyéni számlákon pontosan mit könyvelnek el (a befizetések összegét vagy csak a majdani jogosultságokat), illetve, hogy pontosan kiknek vezetnek  majd egyéni számlákat (a visszalépőknek vagy mindenkinek). Az sem tisztázott a frissen elfogadott törvény szerint, hogy az államhoz kerülő megtakarítások inflációt meghaladó hozamát ki és mikor fogja kifizetni.

A törvény 2011. január 1-jén lép hatályba. Ezen időponttól kezeli az Alap a nyugdíjkasszáktól az állam felügyelete alá kerülő - várhatóan - több ezer milliárdos megtakarítást, amely költségvetési bevételként jelenik majd meg. A törvény lényege sokak szerint a privát nyugdíj-megtakarítások államosítása. A múlt héten az európai pénzügyminiszterek és az Európai Bizottság vállalták, hogy nem szankcionálják a magyar kormány nyugdíjlépéseit.
 

  • kapcsolódó anyagok
JOGALKOTÁS
KORMÁNYZAT