Orbán: a média-törvény kizárólag EU-tagállambeli tapasztalatokból építkezik

2011.01. 6. BruxInfo

A magyar média-törvénynek nincs egyetlen olyan eleme, ami ne fordulna elő valamely EU tagországban, és ennyiből ezek bármelyikének megváltoztatása is csak akkor képzelhető, ha a „származási országban” is napirendre tűzik módosítását – fejtette ki a magyar miniszterelnök brüsszeli újságírók csoportját fogadva.

Orbán Viktor a magyar EU-elnökségi programot, valamint a magyar felzárkózási törekvéseket vette részletesen számba az elnökségi nyitásra Budapestre látogató brüsszeli újságírók előtt, ennek részeként térve ki a média-törvény kérdéskörére is. Visszatérő kérdésekre válaszolva a magyar kormányfő elismerte, hogy a magyar EU-elnökség szempontjából„kényelmetlen” az új törvényt övező nemzetközi sajtópolémia, de hangsúlyozta, hogy az ő tiszte ilyen esetben is állni az észrevételeket , reagálni, a kifogást megválaszolni, a döntést megindokolni. Utalt arra, hogy az év utolsó hónapjaiban a magyar parlament törvények tucatjait fogadta el, a média-törvény napirendre tűzése a képviselők döntése volt, de sem a honatyák, sem ő maga nem mérlegelte mindezt a leendő elnökség szempontjából. „Ez rövidtávon lehetett taktikai hiba, de hosszú távon a demokratikus elkötelezettségünket erősíti, hogy ugyanis nem rövidtávú megfontolások fényében formáljuk törvényeinket”.

Orbán erőteljesen megvédte a törvényt, úgy vélve, hogy az abban foglaltak nem mennek szembe európai szabályozással, mi több, „nincs egyetlen olyan elem benne, ami valamely EU-tagállamban ne fordulna elő”. A következő lépés most az Európai Bizottság véleményének a kivárása, de még ha ez utóbbi valamely ponton változtatást is igényelni, ez csak akkor volna elképzelhető, ha ez diszkrimináció-mentesen történik, és minden egyes további előfordulási helyein – például Dániában, vagy Németországban – is a megkérdőjelezett részt az ottani média-törvényben megváltoztatják.

A magyar miniszterelnök szerint nem az ő dolga, hogy értékelje a sajtójelentéseket, vagy firtassa megszületésük okát és hátterét, „önök írnak valamit, én csak reagálok és megmagyarázom, ahogy szerintem a dolgok állnak”. A „kormányok esetében azonban már más a helyzet” – tette hozzá, és úgy vélte, hogy „szükségtelen és elhamarkodott” lépés volt a német és a francia kormány részéről a törvényt annak tételes ismerete nélkül kommentálni. Egyúttal örömmel nyugtázta, hogy a német kormány „időközben láthatóan visszalépett”, és reményét fejezte ki, hogy hamarosan gesztus érkezhet Párizsból is. „Mi sem véleményezzük a francia média-törvényt, amiért például ott – szemben a magyar gyakorlattal, ahol ez elképzelhetetlen – az elnök saját hatáskörben kinevezheti a televízió igazgatóját” – tette hozzá.

  • kapcsolódó anyagok
MÉDIAJOG
SAJTÓ
SAJTÓSZABADSÁG
JOGALKOTÁS
KORMÁNYZAT