A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 2010. március 12-én került kihirdetésre, de csak 2011. január 1-jétől alkalmazható. A törvény a 6/1958. (VII.4.) IM rendelet helyébe lép és az öröklési jog anyagi jogi szabályainak érvényesülését biztosító eljárást szabályozza.

Számos jogintézménye a 2009. évi új Ptk.-ra épült, amely a hosszú előkészület ellenére nem lépett hatályba – az Alkotmánybíróság a hatálybalépéséről szóló törvényt megsemmisítette -. Emiatt vált szükségessé a hagyatéki eljárásról szóló törvény és a hatályos Ptk. rendelkezései közötti összhang megteremtése, amely célt a 2010. évi CXV. törvény szolgálja.

A módosítás szerint az illetékességi szabályok bővülnek: az eljárás lefolytatására (ha sem az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye, sem az utolsó belföldi tartózkodási helye, sem a belföldi elhalálozásának helye, sem a hagyatéki vagyon fekvésének helye nem állapítható meg) a Magyar Országos Közjegyzői Kamara kijelölése szerinti közjegyző lesz illetékes.

A közjegyző 2012. július 1-jéig a hagyatéki eljárás iratait a bíróság részére, valamint a hagyatéki eljárásban érdekelt gazdálkodó szervezet vagy jogi képviselővel rendelkező személy vagy szervezet részére kizárólag postai úton kézbesíti (azt követően elektronikus úton). Cégbíróság, közigazgatási szerv vagy más hatóság esetén azonban a kézbesítés már 2011. január 1-jétől a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően, elektronikus úton történik.

Az általános rendelkezések között expressis verbis rögzíti a módosítás, hogy a végintézkedéssel létrehozott alapítványról a bíróságot a közjegyző értesíti és a bíróság külön kérelem nélkül, a végrendelet tartalma alapján dönt az alapítvány nyilvántartásba vételéről.

Általános érvénnyel mondja ki a módosítás, hogy a hagyatékot leltározni kell, ha a jegyző vagy a közjegyző rendelkezésére álló adatok alapján valószínű, hogy a bejelentett hagyatéki tartozások meghaladják a hagyaték értékét, illetve ha az örökösként érdekelt öröklési érdeke veszélyeztetve van és cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes nagykorú. A módosítás előtt a szabályok szűkebb körre terjedtek ki: a bejelentett hagyatéki tartozásoknak kellett várhatóan meghaladni a hagyatékba tartozó vagyon értékét, valamint nagykorú esetén csak akkor, ha a cselekvőképességét a bíróság olyan ügycsoportban korlátozta, amely érinti az ingó és ingatlanvagyonnal való rendelkezési jogát, illetve az örökösödési ügyekkel kapcsolatos jognyilatkozatát.

A hagyatéki eljárás költségeként határozza meg a módosítás a külföldi hatósághoz intézett megkereséssel összefüggésben felmerült költséget is. A módosítás előtti szabályok szerint közhiteles nyilvántartásban az örökhagyó tulajdonaként bejegyzett vagyontárgyat abban az esetben lehetett a hagyatékból kihagyni, ha a vagyontárgy tulajdonjogára igényt tartó személy javára a tulajdonjogot – a közjegyző által megállapított megfelelő határidő alatt – a nyilvántartásba bejegyzik. Az új szabályok szerint erre akkor nyílik majd lehetőség, ha a vagyontárgy tulajdonjogára igényt tartó személy a hagyatéki tárgyalás berekesztéséig közokirattal igazolja, hogy javára a tulajdonjogot a nyilvántartásba bejegyezték.

Új szabály, hogy ha az örökösként érdekelt a hagyatéki eljárásban az általa öröklés, halál esetére szóló ajándékozás, dologi hagyomány jogcímén megszerzett a mezőgazdasági termelés célját szolgáló föld, a hozzá tartozó berendezés, felszerelési tárgyak, állatállomány és munkaeszközök öröklését a Magyar Állam részére felajánlja, azt elfogadottnak kell tekinteni. Ebben az esetben a közjegyző a hagyatékot ajándékozás jogcímén a Magyar Államnak adja. Az eljárás így jelentősen lerövidül, hiszen nem kell beszerezni a kiesett örökösök helyébe lépő örökösök visszautasító nyilatkozatát.

Az özvegyi jog megváltásáról
Az özvegyi jog megváltását – az új szabályok szerint – az özvegy, illetve az örökösként érdekelt a hagyatéki tárgyalás berekesztéséig kérheti. A korábbi szabályok szerint a túlélő házastársat megillető, holtig tartó haszonélvezeti jog megváltását az összes arra jogosult együttesen, az arról szóló egyezségnek a közjegyző elé terjesztésével, a hagyatéki tárgyalás berekesztéséig kérhette.

Amennyiben egyezség születik, annak jóváhagyásáról a közjegyző dönt, és a hagyatékot ennek megfelelően adja át. Egyezség hiányában, ha az örökösök között öröklési jogi vita nincs, és a hagyaték teljes hatályú átadásának van helye, a közjegyző a megváltás kérdésében külön végzéssel dönt. Ennek érdekében – szükség esetében – bizonyítást folytat le és döntése során figyelembe veszi a haszonélvező jogait és méltányos érdekeit. A közjegyző a hagyatékot a külön végzés jogerőre emelkedése után teljes hatállyal adja át. Ha a külön végzés jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül a megváltás kérdésében egyik érdekelt sem érvényesíti igényét a bíróság előtt, a közjegyző külön végzése végrehajthatóvá válik, a megváltáshoz fűződő jogok pedig elenyésznek.

Egyezség hiányában, ha az örökösök között öröklési jogi vita van, a közjegyző a hagyatékot az özvegyi joggal terhelten a törvényes öröklés általános rendje szerint ideiglenes hatállyal adja át az örökösöknek. A megváltáshoz fűződő jogait az érdekelt perrel érvényesítheti. Ha azonban harminc nap alatt igényét nem érvényesíti, a megváltáshoz fűződő jogok elenyésznek. Ha a bíróság utóbb öröklési jogi vita felől dönt, és ez a megváltás alapjául szolgáló hagyaték megosztása tekintetében változást eredményezhet, az érdekelt a megváltáshoz fűződő jogát a bíróság előtt legkésőbb az első fokú határozat meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig érvényesítheti.

A végrendeleti végrehajtóra vonatkozó szabályokról
E jogintézményt az új Ptk. vezette volna be, amelynek hatályba nem lépése miatt a részletszabályokat a hagyatéki törvényben szükséges rögzíteni. Ekként a végrendeleti végrehajtó jogaira és kötelezettségeire a végintézkedés az irányadó, feladatát az örökhagyó utasításai és a rendes gazdálkodás szabályai szerinti köteles ellátni. Érdekes szabály, hogy a jogszabályok betartása alól az örökhagyó jogszabályba ütköző utasítása nem mentesíti, de ha az örökhagyó célja jogszerű magatartással elérhető, a jogellenes utasítás teljesítése helyett a végrendeleti végrehajtó ez utóbbit köteles megtenni.

A végrendeleti végrehajtó joga és kötelezettsége, hogy az eljáró hatóságokat a hagyaték leltározásában segítse, az örökösök javára szükség esetén biztosítási intézkedés elrendelését indítványozza, követelje a végintézkedés rendelkezéseinek foganatosítását az örököstől, a hagyatéki vagyon kezelésére irányuló jogkörében a hagyatékot birtokba vegye, és a hagyatéki hitelezőket a hagyaték terhére kielégítse, a hagyatéki követeléseket a saját nevében eljárva, de a hagyaték javára érvényesítse, valamint a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követően maga foganatosítsa annak rendelkezéseit. Azonban a hagyatékhoz tartozó vagyontárgy vonatkozásában kötelezettségeket nem vállalhat, illetve a vagyontárgyat nem idegenítheti el (kivéve, ha ahhoz minden öröklésben érdekelt hozzájárult), valamint a hagyaték terhére ingyenesen nem rendelkezhet.
A végrendeleti végrehajtóra a törvényben foglalt eltérésekkel a megbízottra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, indokolt kiadásait az örökösök kötelesek megtéríteni.
A fenti szabályok – az elektronikus kézbesítés néhány rendelkezése kivételével – 2010. december 31-én lépnek hatályba.

Egyéb jogszabályok módosulása 2011. január 1-jétől
A módosítás érinti a Ptk. alapítványra vonatkozó szabályait is. Ha az alapítvány létrehozása az alapító okiratot tartalmazó végrendeletben történt, annak nyilvántartásba vétele iránt a közjegyző által kirendelt ügygondnok köteles gondoskodni. Rögzíti a törvény, hogy a végrendeletben létesített alapítványt – nyilvántartásba vétele esetén – olyannak kell tekinteni, mint amely a javára rendelt vagyont az öröklés megnyíltával megszerezte. A végrendeletbe foglalt, de a törvényben meghatározott feltételek hiánya miatt nyilvántartásba nem vett alapítvány részére történő vagyonrendelést közérdekű meghagyásnak kell tekinteni.

Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanhoz kapcsolódó jogilag jelentős tényként jegyezhető fel a megismételt hagyatéki eljárás megindítása. Azonban e tény feljegyzésének elmaradása esetén a jogosult azokat nem érvényesítheti a jóhiszemű harmadik jogszerzővel szemben. A közjegyző – a hagyatéki eljárás megismétlését kérő kérelmére – előzetesen végrehajtható végzéssel megkeresi az ingatlanügyi hatóságot az ingatlan tulajdonjogát érintő megismételt hagyatéki eljárás megindítása tényének feljegyzése iránt. A perfeljegyzésre irányadó rendelkezések megfelelően alkalmazandók.

A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény azzal a rendelkezéssel egészül ki, hogy a földrészletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a mezőgazdasági termelés célját szolgáló földre, ha az örökség visszautasítása útján szállt a Magyar Államra, vagy ha az örökös a hagyatéki eljárásban azt a Magyar Állam részére felajánlotta.