Alkotmányozás - Az alkotmányozás menetrendje

2011.01.18. MTI

Március elején fogadhatja el az Országgyűlés az új alkotmány szabályozási elveiről szóló határozati javaslatot, amely alapján a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium elkészíti az új alaptörvény normaszövegének tervezetét.

Ezt kezdi tárgyalni a parlament - alkotmányozó nemzetgyűlésként - március 15-e után, s dönt róla várhatóan április 25-én, húsvéthétfőn - ismertette a fideszes Gulyás Gergely, akit az alkotmányozás menetrendjéről kérdezett az MTI.

A parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottsága tavaly decemberben nyújtotta be a Háznak a Magyarország alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslatot, amely mellékletként tartalmazza az eseti bizottság által készített alaptörvény-koncepciót.

A testület alelnöke, Gulyás Gergely az MTI-nek adott nyilatkozatában kifejtette: az Országgyűlés várhatóan a tavaszi ülésszakának első napján, február 14-én kezdi tárgyalni a határozati javaslatot, így magát a koncepciót is.

Emlékeztetett: a benyújtott előterjesztés szerint a határozat hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló, a Horn-kormány idején elfogadott, 1996-os országgyűlési határozat. A politikus az utóbbival kapcsolatban megjegyezte, az abban foglalt alkotmánykoncepció is tartalmazza a Szent Koronát mint a preambulumban megemlítendő, kiemelt fontosságú, a magyar államiságot szimbolizáló közjogi tárgyat.

Az alkotmány szabályozási elveiről szóló új határozati javaslatról várhatóan március elején szavaz a parlament, és az elfogadott határozatban rögzített alkotmánykoncepció alapján a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium készíti majd el körülbelül két hét alatt az új alaptörvény normaszövegének tervezetét. Ezt a tárca törvényjavaslatként benyújtja az Országgyűlésnek, amely március 15-e után - alkotmányozó nemzetgyűlésként - kezdi el tárgyalni. Ennek során a Ház semmilyen más törvényjavaslattal nem foglalkozik majd - ismertette Gulyás Gergely.

Magyarország új alkotmányát - ahogyan azt Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Nemzet karácsonyi számában megjelent interjújában elmondta - április 25-én, húsvéthétfőn fogadja majd el a parlament, a törvény pedig 2012. január 1-jén lép hatályba.

Gulyás Gergely mindemellett rámutatott, hogy az alkotmányozás parlamenti folyamatával párhuzamosan egy széleskörű társadalmi párbeszéd is lesz február-márciusban az alaptörvényről. Egyrészt a kormány elindít egy nemzeti konzultációt, másrészt helyi szinten is folyik majd a társadalmi vita. Példaként említette a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája által rendezendő egyetemi vitákat és az önkormányzatok szervezésében zajló helyi fórumokat. (A nemzeti konzultációról Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője korábban azt mondta: "az új és végleges alkotmány megszületése előtt Magyarországon mindenkinek lehetősége lesz nemzeti konzultáció keretében elmondani, hogy mit gondol az új és végleges alkotmányról".)

Arra a kérdésre, hogy az alkotmány-előkészítő eseti bizottság által beterjesztett alkotmánykoncepció mennyiben fog változni, a testület alelnöke azt mondta: biztosan lesznek változtatások, hiszen "semmi nincs kőbe vésve". Véleménye szerint nagy valószínűséggel módosul majd az a tervezett passzus, amely szerint az alaptörvény csak akkor lenne módosítható, ha a javaslatról két egymást követő Országgyűlés változatlan formában, mindkét szavazásnál külön-külön a parlamenti képviselők kétharmadának szavazatával döntene. Emellett jelenlegi formájában nem tartja szerencsésnek azt a kezdeményezést sem, amely szerint az államfő jogosult lenne az Országgyűlés feloszlatására kivételesen akkor is, ha az súlyos bizalomvesztés okából előállott alkotmányossági-politikai válság feloldását szolgálja.

A képviselő az MSZP bejelentett, illetve az LMP esetleges, az alkotmányozástól való távolmaradásáról azt mondta: "arra, hogy az MSZP még mindig Gyurcsány Ferenc pártja, már többször felhívtuk a figyelmet, de hogy esetleg az LMP is vonzalmat érez a volt kormányfő iránt, az meglepő." Az LMP-frakcióval kapcsolatosan Gulyás Gergely elmondta, bármiről szívesen tárgyalnak, de véleménye szerint kifejezetten antidemokratikus gondolkodás, ha valaki egy vitában azért nem mondja el az érveit, mert a többség nem garantálja előre, hogy elfogadja azokat.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
ORSZÁGHÁZ
ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁS
JOGALKOTÁS
KORMÁNYZAT