Újra szabad vasárnapok

2011.01.18. Jogi Fórum/ dr. Nagy Csilla

„A rendszeres vasárnap végzett munka számos esetben tönkreteszi a családi és a társas életet, ellehetetleníti a kikapcsolódást, a feltöltődést.”- olvasható a kormánypárti képviselők által, a Tisztelt Házhoz benyújtott törvénytervezet általános indokolásában.

Az előterjesztés tárgya a munkavállalók szabad vasárnapjának biztosításához szükséges törvények – a Munka Törvénykönyve és a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény - módosítása.

Életre hívó tényezők

Az előterjesztők álláspontja szerint Európában a vasárnap, mint általános pihenőnap hosszú évszázadok alatt beépült az emberek életritmusába: ezeket a napokat az emberek pihenéssel, kikapcsolódással, családjuk, barátaik társaságában töltik. Általános pihenőnap esetén - környezetvédelmi vonatkozásként – a városokban tisztább lehet a levegő, kitisztulhat a szmog és jelentősen csökkenhet a zajterhelés is. Emellett az egészségügyi statisztikák lényegesen rosszabb eredményeket mutatnak a vasárnap is dolgozó embereknél.

A törvényjavaslat alkotmányos alapjogok megsértésére is hivatkozik. Különösen a pihenéshez, a szabadidőhöz, a rendszeres fizetett szabadsághoz való jogot, a lehető legmagasabb testi és lelki egészséghez való jogot, valamint a szabad vallásgyakorlás jogát sérti a vasárnapi munkavégzés hatályos szabályozása.

Az előterjesztők szerint a vonatkozó jogszabályok nem felelnek meg az alkotmánybírósági értelmezésnek sem, hiszen az Alkotmánybíróság 10/1993. (II.27.) AB határozatában kimondta, hogy a vasárnapi pihenőnap szokása hagyományokon alapul, célja egységes heti pihenőnap biztosítása.

A törvénymódosítás célja - annak indokolása szerint - az, hogy a vasárnap ismét valódi általános pihenőnap legyen, és csak azok dolgozzanak vasárnap, akiknek a munkájára alapvető társadalmi szükséglet mutatkozik. Ezzel a vasárnapi munka a társadalmilag feltétlenül szükséges mértékre szorítkozna.

A hatályos szabályok

Vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzés elrendelésére csak meghatározott esetekben kerülhet sor:
-  a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetve munkakörben, vagy
- a készenléti jellegű munkakörben, a megszakítás nélküli, illetve a három vagy ennél több műszakos munkarendben foglalkoztatott, valamint az idénymunkát végző munkavállaló esetében, továbbá
- a többműszakos, a megszakítás nélküli munkarendben, illetve munkakörben foglalkoztatott, továbbá az idénymunkát végző munkavállaló esetében (a kollektív szerződés alapján).

Fenti esetekben havonta legalább egy pihenőnapot vasárnap kell kiadni. Hat nap munkavégzést követően egy pihenőnap kiadása kötelező. Ez utóbbi alól a többműszakos, a megszakítás nélküli munkarendben, illetve munkakörben foglalkoztatott, továbbá az idénymunkát végző munkavállaló esetében a kollektív szerződés kivételt tehet.

Szigorúak a pótlékra vonatkozó szabályozok, ugyanis nem jogosult vasárnapi pótlékra
-  a megszakítás nélküli munkarendben, illetve munkakörben,
-  a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónál, illetve munkakörben foglalkoztatott,
- a részmunkaidő esetén a felek megállapodása alapján rendes munkaidőben kizárólag szombaton és vasárnap foglalkoztatott, és
-  az idénymunkát végző munkavállaló.

A tervezet

Az előterjesztők szerint fent részletezett szabályok olyan széles körre terjednek ki, hogy az általános szabály - azaz hogy vasárnap pihenőnap – érvényesülése megkérdőjeleződött.

A módosítás szerint vasárnap munkavégzés kizárólag a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetve munkakörben, vagy az idénymunkát végző, illetve a megszakítás nélküli munkavállaló esetében rendelhető el akként, hogy havonta legalább egy pihenőnapot vasárnap kell kiadni. Hat nap munkavégzést követően egy pihenőnap kiadása kötelező (idénymunkát végzők esetében kollektív szerződés ettől eltérhet).

A tervezet pontosan meghatározza, hogy mely munkáltató minősül „a rendeltetése folytán e napon is működőnek”. Ilyen az, amely:
- a lakosság hétvégi pihenését közvetlenül szolgálja (különösen művészeti, kulturális, szórakozási, vendéglátási, sportolási igényeket kielégítő szolgáltatást nyújt vagy ezekkel szorosan összefüggő terméket állít elő), vagy
- kereskedelmi szolgáltatást nyújt, vagy
- az élet-, az egészség-, a testi épség, továbbá a vagyontárgyak védelmét biztosítja.

Új rendelkezés, hogy a három vagy többműszakos munkarendben, vagy a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók esetében a vasárnapra vagy a vasárnapról áthúzódó rendes munkaidő legfeljebb összesen 6 óra lehet, és a munkavégzést követően az új munkavégzés megkezdéséig, illetve a vasárnap kezdődő munkavégzés és az azt megelőző munkavégzés között legalább 24 órának kell eltelnie.

A javaslat egységes (ötven százalékos) vasárnapi pótlékot vezet be a vasárnap rendes munkaidőben (0 órától 24 óráig) történő munkavégzés esetére függetlenül attól, hogy arra milyen okból kerül sor. Egyedüli kivételt jelent az az esetkör, amikor a munkavállaló kifejezetten szombati és vasárnapi munkára köt részmunkaidős munkaszerződést.

A kereskedelemről szóló törvény módosítása rögzíti, hogy az üzlet nyitvatartási idejének megállapítása során a kereskedő köteles a foglalkoztatottak pihenéshez való jogát is figyelembe venni. A tervezet szerint a kereskedő munkaszüneti napokon és vasárnap egész nap, illetve december 24-én 14 óra után köteles az üzletet zárva tartani (kivétel: vendéglátó üzletek, kereskedelmi szálláshelyek, a virág-, az édesség üzletek és az üzemanyagtöltő állomások, valamint a közforgalmú vasúti és buszpályaudvaron, repülőtéren, üzemanyagtöltő állomáson belül működő, legfeljebb 280 négyzetméter alapterületű üzletek).
A szezonális adottságokat és szokásokat, valamint a helyi speciális gazdasági, kereskedelmi érdekeket tiszteletben tartó szabály, hogy az üzlet nyitva tarthat a kereskedő által meghatározott, legfeljebb évi 12 vasárnapon, továbbá vasárnap, ha a nyitva tartás nem jár munkavállaló foglalkoztatásával. Kivételt jelentenek a kivétel alól a munkaszüneti napok, a húsvét és a pünkösdvasárnap.

A törvénytervezet - elfogadása esetén - 2012. január 1-jén lép hatályba, ezzel biztosítva megfelelő felkészülési időt mind a kereskedők, mind a vásárlók számára.

  • kapcsolódó anyagok
MUNKAJOG
JOGALKOTÁS
KORMÁNYZAT
TÖRVÉNYHOZÁS