Terézvárosi ingatlanügy

2011.01.19. MTI

Egy testület tagjai büntetőjogilag felelhetnek olyan döntésért, amely egyébként testületi hatáskörbe tartozik - mondta az MTI érdeklődésére Tóth Mihály ügyészi gyakorlattal rendelkező büntetőjogász a terézvárosi ingatlanüggyel összefüggésben kedden.

Mint mondta, a terézvárosihoz hasonló ügyekben hűtlen kezelés gyanúját jellemzően piaci értéken aluli értékesítés vagy piaci értéken felüli beszerzéssel kapcsolatban állapítanak meg, ennek feltétele, hogy a tettes vagy tettesek az általuk kezelt vagyon tekintetében kötelességszegő magatartást tanúsítsanak és ezzel vagyoni hátrányt okozzanak.

A gyanú hasonló esetekben azon alapul, hogy a beszerző vagy az értékesítő az önkormányzat által kezelt vagyon tekintetében tett vagyonvesztéssel járó lépést, például kötelessége lett volna a takarékos beszerzés és a rentábilis értékesítés, ám nem ezt tette - mondta. Hozzátette: nem csak az lehet tettes, aki kifejezetten hátrányt akar okozni, hanem az is, akit nem érdekel a vagyonvesztés lehetősége. Persze az eljárás megindulása még nem jelent elmarasztalást, a bizonyítás bonyolult, és eredménye nem is mindig kiszámítható - jegyezte meg.

Tóth Mihály emlékeztetett rá: a magyar büntetőjog sokáig csak a "személyre szabott" egyéni büntetőjogi felelősséget ismerte, ám 2004 óta elvileg büntetendőek lehetnek jogi személyek (testületek) is (például pénzbírsággal, tevékenységük korlátozásával vagy akár megszüntetésükkel), de csak akkor, ha megállapították az egyéni felelősséget is. Egy testület tagjai büntetőjogilag felehetnek olyan döntésért, amely egyébként testületi hatáskörbe tartozik - jelentette ki.

A Legfelsőbb Bíróság (LB) egyik döntésében kifejtette - mutatott rá - , "nyilvánvaló, hogy a testület tagja nem veszti el a természetes személy mivoltát; ezért a büntetőjog alanyává válhat, annak ellenére, hogy a tényállásszerű magatartását valamely testület tagjaként tanúsítja". Az LB határozatát idézve hozzátette: "Az ezzel ellentétes nézet elfogadása arra a nem kívánatos eredményre vezetne, hogy egy gazdasági vagy más szervezet bármely tagja vagy alkalmazottja úgy mentesülhetne a tudatosan jogszabályt megsértő, káros döntés következményeiért való mindennemű felelősségre vonás alól, hogy erre a célra testületet alakítana, s a felelősséget megalapozó döntést a testület elé utalná".

Ha tehát az egyébként egyetlen érdemi döntésben kifejeződő "kollektív akarat" mögött az egyes döntéshozók személyes állásfoglalása megállapítható, indokolt lehet ennek függvényében a felelősség differenciálása - fűzte hozzá. Felidézte: a jogtörténetben szép és tanulságos hazai példája ennek a műemlékek fenntartásáról szóló 1881. évi XXXIX. törvénycikk büntetőjogi rendelkezéseket is megfogalmazó 16. paragrafusa, amely szerint "oly esetben, midőn a kihágás valamely törvényhatóság, község vagy egyház gyűlésének vagy képviselő testületének határozata folytán követtetik el, a gyűlés vagy képviselő-testület ama tagjai marasztalandók el a bírságban, kik az illető határozat hozatalához hozzájárultak."

Gondosan és alaposan vizsgálni kell azonban a bűnösség kérdését, elsősorban a tévedés lehetősége miatt - jegyezte meg. Az ügyészi gyakorlattal rendelkező büntetőjogász szerint tehát a testület egyes tagjai azon az alapon tartozhatnak felelősséggel, hogy miként szavaztak egy olyan kérdésben, ami utóbb bűncselekmény gyanúját felvetheti: ha igennel szavaztak, felelhetnek, ha nemmel, akkor nem. Az igennel szavazók nem hivatkozatnak tehát arra, hogy a döntést nem ők, hanem "testület", szótöbbséggel hozta - fűzte hozzá.

A gyakorlatban persze a dolog néha ennél bonyolultabb - fejtette ki -, mert előfordulhatnak például titkos szavazások, amikor nem tudható, ki miként voksolt. Ez azonban a leírtak elvi igazságát nem érinti, mert a dolog megítélése ettől még nem lesz más, csak a bizonyítása nehezebb vagy lehetetlen - mondta.

Terézváros polgármestere, Hassay Zsófia (Fidesz-KDNP) hétfőn jelentette be, hogy különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt a BRFK megtette vádemelési javaslatát az ügyészségnek tizenhárom egykori MSZP-SZDSZ-s VI. kerületi önkormányzati képviselő, illetve egy volt hivatali tisztségviselő ügyében. Az Andrássy út 47. szám alatti ingatlan 2004-es elidegenítése kapcsán a polgármester azt mondta: felbecsülhetetlen anyagi és erkölcsi kárt okoztak Terézvárosnak.

Gila Pál, az önkormányzat jogi képviselője elmondta, hogy indítványozta a gyanúsítottak ingó- és ingatlanvagyonának zár alá vételét. Közlése szerint az önkormányzat, mint sértett fél, bejelentette polgárjogi igényét a büntetőeljárásban megállapított mintegy 120 millió forintos kár megtérítésére.
 

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐELJÁRÁS
BÜNTETŐJOG