A köz érdeke volna a közérdekű munka – törvényellenes gyakorlat Borsod megyében

2011.01.24. Jogi Fórum/TASZ

A TASZ az önkényességre és megkülönböztetésre lehetőséget adó jogalkalmazási gyakorlat miatt az illetékes Kormányhivatalhoz és Ügyészséghez fordul.

A TASZ közérdekű adatigényléssel fordult valamennyi Borsod megyei jegyzőhöz és rendőrkapitánysághoz a szabálysértési ügyekben alkalmazott közérdekű munka-büntetéssel kapcsolatban. Az adatokra azért voltunk kíváncsiak, mert terepmunkánk során azt tapasztaltuk, hogy a törvény szerint kötelező végrehajtási fokozatot nem alkalmazzák a gyakorlatban: szabálysértési ügyekben közérdekű munkavégzés helyett az emberek akár 60 napra rács mögé kerülhetnek, ha nem tudják megfizetni a pénzbírságot.

Az adatvédelmi biztos az egyik önkormányzat által a TASZ megkeresése kapcsán kért, 2011. január 21-én kiadott állásfoglalásában kimondta, hogy nyilvánosak az önkormányzatok közérdekű munkával összefüggő statisztikai, és egyéb aggregált, személyekhez nem köthető adatai, így ezen adatok kiadása jogszerűen nem tagadható meg.

A megkérdezett 202 jegyzőből (és körjegyzőből) mindösszesen 48, a 10 megkérdezett rendőrkapitányságból 7 válaszolt a TASZ adatigénylésére. Elszomorítónak tartjuk, hogy a jegyzőknek csupán egynegyede tett eleget adatszolgáltatási kötelezettségének. A TASZ a válaszadás elmaradása, valamint a kapott válaszokból kimutatható törvényellenes gyakorlat miatt az illetékes Kormányhivatalhoz és Ügyészséghez fordul.

Borsod megyében a mélyszegénységben élők egyik alapvető problémája, hogy a rendőrség és más szabálysértési hatóságok aránytalan mértékben, megfélemlítő jelleggel bírságolják őket csekély súlyú szabálysértésekért. A kiszabott pénzbírságokat természetesen nem tudják megfizetni, ezért a Szabálysértési törvény szerinti végrehajtási eljárásra kerül sor, amely során garanciális jelentőségű a fokozatosság elvének érvényesülése. Csak ha az elkövető nem egyezik bele a közérdekű munka végzésébe, vagy nem végzi a munkát, kerülhet sor a végső fokozatra: az elzárásra átváltoztatásra. Nyilvánvalóan nincs erre lehetőség akkor, ha a közérdekű munkavégzés amiatt hiúsul meg, hogy a településen nincs olyan munkáltató, amely vállalná a foglalkoztatást.

A kapott válaszok igazolták tapasztalatunkat: azon települések többségében, ahol a közérdekű munka lehetőségét sem az önkormányzat, sem más szervezet nem biztosítja, a jegyzők a szabálysértési törvényben meghatározott fokozatosság elvét megsértve továbbítják az ügyet a bíróságra elzárásra átváltoztatás céljából, és ez a gyakorlat valamennyi válaszadó rendőrkapitányságra is jellemző. Márpedig az elkövetők között egy jogállamban nem lehet azon az alapon különbséget tenni, hogy mely településen laknak. Nagyon nem mindegy, hogy valaki egy 20.000 Ft-os bírság miatt 4 napig közérdekű munkát végez vagy akár 20 napot fogházban tölt: ez ma Borsod megyében azon múlik, hogy az illető mely településen lakik.

„Az adatigénylésünkre küldött válaszokból az látszik, hogy rendkívül ritka a közérdekű munkavégzés – holott társdalmilag hasznos munkát lehetne végeztetni az érintettekkel ahelyett, hogy leültetik őket. Nem is beszélve arról, hogy a fokozatosság elvének érvényesülnie kell: nem elfogadható egy jogállamban az, ha az elkövető személyi szabadságának megvonása azon múlhat, hogy az adott település jegyzője illetve képviselő-testülete hajlandó-e a közérdekű munka-büntetés kapcsán ráháruló feladatokat elvégezni.“
- kommentálta az ügyet dr. Jovánovics Eszter, a TASZ munkatársa.

  • kapcsolódó anyagok
MUNKAJOG
TASZ