Ítélethirdetés a Szegedi Ítélőtáblán

2011.01.27. Jogi Fórum

Csalás és más bűncselekmények Bács-Kiskun megyében -„Zuschlag-ügy”.

Ítélethirdetés:

2011. január 31. 10 óra – a Szegedi Ítélőtábla díszterme
Dr. Maráz Vilmosné büntető tanácsa

A január 11. és 14. között megtartott négy tárgyalási nap után jövő hét hétfőn (január 31.) hirdet ítéletet a Szegedi Ítélőtábla a Zuschlag János és társai ellen indított büntető ügyben.

Az ügy előzményeit foglaljuk össze.

2010. március 31-én, több mint 80 tárgyalási nap után született meg az I. fokú ítéletet a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon, Kecskeméten a Zuschlag János és társai ellen indított büntetőügyben. A tárgyalássorozat 2008. október 8-án kezdődött.

Az ügy I. rendű vádlottját, Zuschlag Jánost (1977 – kiskunhalasi lakos) az I. fokon eljáró bíróság folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében, részben, mint társtettest, részben, mint felbujtót, csalás bűntettében, mint bűnsegédet, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése bűntettében, mint felbujtót, 2 rendbeli bűnpártolás vétségében, mint felbujtót, 15 rendbeli magánokirat-hamisítás vétségében, mint felbujtót és magánokirat-hamisítás vétségében, mint bűnsegédet találta bűnösnek.

Ezért a bíróság Zuschlag János I. rendű vádlottat halmazati büntetésül 8 év 6 hónap börtönbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte, egyben kimondta: a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható.

A többi vádlott esetében az alábbi büntetések születtek:
K. Ferenc (1971 – kunfehértói lakos) III. rendű vádlott folytatólagosan elkövetett csalás bűntettéért, mint társtettes, csalás bűntettéért, mint társtettes, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése bűntettéért, mint társtettes és 5 rendbeli magánokirat-hamisítás vétségéért, mint bűnsegéd halmazati büntetésül 5 év 6 hónap börtönbüntetést, 6 év közügyektől eltiltást kapott úgy, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható.
Ő. András (1982 – zalaegerszegi lakos) IV. rendű vádlottat a bíróság folytatólagosan elkövetett csalás bűntettéért, mint társtettest, számvitel rendjének megsértéséért, mint tettest halmazati büntetésül 4 év börtönre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte úgy, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható.
K. Csaba (1970 – budapesti lakos) V. rendű vádlott folytatólagosan elkövetett csalás bűntettéért, mint társtettes 3 év börtönt és 3 év közügyektől eltiltást kapott, feltételes szabadságra nem bocsátható.
M. Balázs (1977 – budapesti lakos) VI. rendű vádlottat folytatólagosan elkövetett csalás bűntettéért, mint társtettest 2 év 4 hónap börtönre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte a bíróság, feltételes szabadságra nem bocsátható.
K. Tamás (1977 – kecskeméti lakos) VII. rendű vádlott folytatólagosan elkövetett csalás bűntettéért, mint társtettes, valamint csalás bűntettéért, mint társtettes, halmazati büntetésül 3 év 4 hónap börtönbüntetést és 4 év közügyektől eltiltást kapott, feltételes szabadságra nem bocsátható.
V. Zsolt (1974 – ürömi lakos) VIII. rendű vádlottat a bíróság számvitel rendjének megsértése vétségéért, mint tettest és csalás bűntettéért, mint társtettest halmazati büntetésül 500 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. A bíróság az 1 napi tétel összegét 2000 forintban állapította meg. Az így kiszabott, összesen 1 millió forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén 500 napi fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni.
P. László (1977 – kecskeméti lakos) IX. rendű vádlott csalás bűntettében, mint társtettes és 4 rendbeli magánokirat-hamisítás vétségében, mint bűnsegéd, halmazati büntetésül 1 év 4 hónap börtönt és 2 év közügyektől eltiltást kapott, feltételes szabadságra nem bocsátható.
Dr. Sz. Zsolt (1967 – kiskunhalasi lakos) X. rendű vádlottat a bíróság bűnpártolás vétségében, mint tettest, magánokirat-hamisítás vétségében, mint bűnsegédet, csalás bűntettében, mint bűnsegédet ítélte el halmazati büntetésül 400 napi tétel pénzbüntetésre. Egy napi tétel összegét 1.000 forintban határozta meg. Az így kiszabott, összesen 400 ezer forint pénzbüntetést meg nem fizetés esetén 400 napi, fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni.
Gy. Ludovic (1971 – budapesti lakos) XI. rendű vádlott bűnpártolás vétségért, mint tettes, 10 hónap, végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetést kapott.
K. Iván (1965 – jánoshalmi lakos) XII. rendű vádlottat a bíróság 12 rendbeli magánokirat-hamisítás vétségért, mint bűnsegédet, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettéért, mint bűnsegédet, halmazati büntetésül 2 év, végrehajtásában 4 évre felfüggesztett börtönre ítélte.
H. Tibor (1968 – kiskunhalasi lakos) XIII. rendű vádlott bűnpártolás vétségéért, mint tettes, és 2 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettéért, mint bűnsegéd, halmazati büntetésül 10 hónap, végrehajtásában 3 évre felfüggesztett börtönbüntetést kapott.
F. Gábor Miklós (1955 – érdi lakos) XIV. rendű vádlottat a bíróság bűnpártolás vétségéért, mint tettest, és 2 rendbeli magánokirat-hamisítás vétségéért, mint bűnsegédet, halmazati 400 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. A bíróság egy napi tétel összegét 500 forintban állapította meg. Az így kiszabott összesen 200 ezer forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén 250 nap fogházbüntetésre kell átváltoztatni.
K. Árpád (1969 – budapesti lakos) XV. rendű vádlott csalás bűntettéért, mint társtettes és 2 rendbeli magánokirat-hamisítás bűntettéért, mint felbujtó, halmazati büntetésül 300 napi tétel pénzbüntetést kapott. A bíróság a napi tétel összegét 1.000 forintban állapította meg. Az így kiszabott összesen 300 ezer forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén 300 napi fogházban letöltendő szabadságvesztésre kell átváltoztatni.
Két vádlottra vonatkozóan az elsőfokú ítélet jogerőre emelkedett. Az egyik esetben a XVI. rendű vádlottat, dr. Sz. Gabriellát a bíróság felmentette az ellene emelt bűnpártolás vétségének vádja alól, a másik esetben az ügy II. rendű vádlottja L. István és védője visszavonta a büntetése (2 év börtön) enyhítését célzó fellebbezését.

Cselekményeit az I., III., IV., V., VI., VII. és a IX. rendű vádlott – az I fokon kimondott ítélet szerint – bűnszervezetben követte el.

A vagyonelkobzásokról:

Az I. fokon eljáró bíróság:
I. rendű vádlott Zuschlag János vonatkozásában a tulajdonát képező gödöllői ingatlanára, az OTP-nél vezetett bankszámlák számlaegyenlegeire, valamint egy szentendrei ingatlan 1202/27246 tulajdoni hányadára,
III. rendű vádlott K. Ferenc vonatkozásában a tulajdonát képező gyomaendrődi ingatlan ½ tulajdoni hányadára, a JU-CA BEATY Bt.-ben lévő vagyoni részesedére,
IV. rendű vádlott Ő. András vonatkozásában az OTP Banknál vezetett számlaegyenlegére,
V. rendű vádlott K. Csaba vonatkozásában az OTP Banknál vezetett számlaegyenlegére,
VI. rendű vádlott M. Balázs vonatkozásában az OTP Banknál vezetett számlaegyenlegére, a tulajdonát képező Opel Astra személygépkocsira, budapesti ingatlanára,
VII. rendű vádlott K. Tamás vonatkozásában az OTP Banknál vezetett számlaegyenlegére vagyonelkobzást rendelt el.

Az ítélet ellen az ügyész fellebbezett, 14 vádlott vonatkozásában a büntetések súlyosítását indítványozva. Ugyanezen 14 vádlott és védőik felmentés, illetve a büntetés enyhítése érdekében fellebbeztek, így került az ügy a Szegedi Ítélőtáblára.

Az I. fokú bíróság ítéletének tényállása szerint:
Az I. rendű vádlott az 1990-es évek közepétől vett részt országos szinten a baloldali ifjúsági politikai életben, előbb az Ifjú Szocialisták Mozgalma (ISZM) irodavezetője, majd 1997-től ügyvezető alelnök lett, és ezt a tisztséget 2002-ig töltötte be. 1998-tól 2004-ig, lemondásáig az MSZP országgyűlési képviselője volt. A Baloldali Ifjúsági Társulás (BIT) és az ISZM 2002. március 15-i egyesülése után létrejött a Fiatal Baloldal – Ifjú Szocialisták Mozgalma (FIBISZ). Az egyesített baloldali politikai ifjúsági szervezet 2004-től Fiatal Baloldal (FIB) néven szerepelt. Az új szervezetben az I. rendű vádlott 2004. decemberéig elnökhelyettesként dolgozott.
Az ISZM, majd később a FIBISZ és a FIB működéséhez és programjainak finanszírozásához szükséges források biztosítása Zuschlag János feladatkörébe tartozott. Ezen tevékenysége során az I. rendű vádlott a finanszírozási problémát a civil szervezetek részére rendelkezésre álló legális pályázati lehetőségek kihasználásával látta megoldhatónak. Az úgynevezett egyesületi finanszírozási modell lényege az volt, hogy civil szervezetek (egyesületek, alapítvány) nevében pályázatok benyújtására került sor, majd az így elnyert támogatást a pályázati céltól eltérő módon, legalábbis részben a baloldali ifjúsági szervezet működésének és programjainak finanszírozására használták fel.

A finanszírozás biztosítása érdekében az I. rendű vádlott részben korábban szabályosan megalakított, de érdemi tevékenységet már nem folytató (ún: fantomizálódott) civil szervezeteket, részben pedig kifejezetten a pályázati úton történő pénzgyűjtés céljára létrehozott szervezeteket (ún. fantom) civil szervezeteket vont be a pályázati tevékenységbe, melyeket saját maga irányított.

A fiktív pályázati tevékenység kereteként az 1990-es évek végétől létrehozott, civil szervezetekből álló hálózatnak összesen 9 egyesület, szövetség, illetve alapítvány volt a része. A korábban már megalakított, de nem működő civil szervezetek átalakítására, illetve az újonnan alakítandó egyesületek létrehozására az I. rendű vádlott közvetlenül adott utasítást az ISZM irodán tevékenykedő személyeknek, akik a bírósági bejegyzéshez szükséges hamis dokumentációt (fiktív közgyűlési jegyzőkönyveket, jelenléti íveket, nyilatkozatokat, stb.) elkészítették, az azokon feltüntetett személyek helyett aláírták, és az illetékes bírósághoz benyújtották.

A civil szervezeti hálózat részét alkotó szervezetek kulcspozíciónak számító egyesületi elnöki, illetve kuratóriumi elnöki tisztségébe az I. rendű vádlott olyan politikailag elkötelezett – főként ISZM-es –, általa megbízhatónak tartott személyeket helyezett, akik vállalták azt, hogy e minőségükben részt vesznek a pályázati tevékenységben, illetve ezen keresztül a baloldali ifjúsági politikai szervezet finanszírozásának biztosításában. Azzal valamennyien tisztában voltak, hogy a hálózathoz tartozó civil szervezetek tényleges működést nem fejtenek ki, egyedüli tevékenységük a politikai célú pénzgyűjtés. Az I. rendű vádlott által irányított csoport tevékenysége elsősorban az államháztartás különböző alrendszereibe csoportosított költségvetési forrásokból származó támogatásoknak a megszerzésére irányult.

Így 2000 és 2006 között pályázati kérelmeket, illetve egyedi támogatási kérelmeket nyújtottak be az Ifjúsági és Sportminisztériumhoz (ISM) – illetve ennek jogutódaihoz: a Gyermek-, Ifjúsági- és Sportminisztériumhoz (GYISM), az Ifjúsági-, Családügyi-, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumhoz (ICSSZEM), a Szociális és Munkaügyi Minisztériumhoz (SZMM), a Gyermek és Ifjúsági Alapprogramhoz (GYIA), a Nemzeti Civil Alapprogramhoz (NCA) és Budapest Főváros Önkormányzatához. Emellett az I. rendű vádlott által irányított csoport a civil szervezeti hálózat felhasználásával pályázott az Európai Unió által biztosított pályázati forrásból származó támogatásra is. A hálózathoz tartozó egyes civil szervezetek felhasználására a Táncsics Alapítvány pályázati kiírása révén elnyerhető támogatás megszerzésekor is sor került.

A pályázati tevékenységhez a büntető ügyben megvádolt többi személy is segítséget nyújtott. A fiktív civil szervezetek elnökségére felkért személyek valamennyien tisztában voltak azzal, hogy fiktív pályázatok kerülnek benyújtásra a nevük alatt, hamis aláírásukkal azonban ehhez hozzájárultak, és a pályázati folyamatokban esetenként maguk is részt vettek.

Az I. rendű vádlott utasításának megfelelően a pályázatokkal elnyert támogatás egy – az eljárás során pontosan nem meghatározható mértékű – részét az ISZM, majd FIBISZ (FIB) működésének, rendezvényeinek, táborainak finanszírozására, valamint a kiskunhalasi MSZP alapszervezet működtetésére (helyi országgyűlési választási kampányra) és egyéb, az eljárás során pontosan meg nem állapítható célokra fordították.

A büntetőeljárás megindulását követően Zuschlag János továbbra is irányította a társait, akik tovább folytatták a pénzügyi tevékenységet, melynek lényegében csak a nyomozati eljárás intenzívebbé válása vetett véget. A büntetőeljárás során az I. rendű vádlott a vádlott-társait instruálta azzal kapcsolatban, hogy milyen tartalmú vallomásokat tegyenek, az általa irányított csoporthoz tartozók védekezését összehangolta, utasította társait tárgyi bizonyítékok, iratok eltüntetésére, valamint számítástechnikai adathordozók tartalmának megsemmisítésére. Emellett megkísérelte jogellenes módon befolyásolni a nyomozást.

Zuschlag János I. rendű, L. István II. rendű, K. Ferenc III. rendű, Ő. András IV. rendű, K. Csaba V. rendű, M. Balázs VI. rendű, K. Tamás VII. rendű és P. László IX. rendű vádlottak a terhükre rótt fiktív pályázati tevékenységet bűnszervezetben követték el úgy, hogy a IX. rendű vádlott kivételével – a bűnszervezetnek tagjai is voltak. A Zuschlag János által irányított csoport összességében 72 millió 157 ezer forint kárt okozott - áll az I. fokon eljáró bíróság ítéletében.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
BÜNTETŐELJÁRÁS
BÜNTETŐJOG