Folytatódik a vitatott adatgyűjtés a gyorshajtókról

2001.10.26. origo

Hiába reménykedtek a gyorshajtáson kapott autósok abban, hogy megússzák a büntetést. Bár egy korábbi bírósági döntés szerint jogosan tagadta meg egy autótulajdonos szabálytalankodó családtagja adatainak kiszolgálttatását, az országos rendőrfőkapitány szerint az eset egyedi és nem jelenti azt, hogy a többi, hasonló okok miatt megbüntetett autós is megúszhatja a bírságot. A bíróság ítélete szerint viszont a rendőrségi módszer alkotmányellenes.

Egyedi esetként kezeli a rendőség azt az ügyet, amelyben pert nyert a rendőrök ellen egy gyorshajtásért megbüntetett autótulajdonos. A férfi azért pereskedett, mert autójával egyik családtagja a megengedettnél gyorsabban hajtott, a rendőrség erről trafipax felvételt készített. Ezután ajánlott levélben szólították fel az autó tulajdonosát, szolgáltassa ki szabálytalanságot elkövető családtagja adatait. A férfi erre azonban nem volt hajlandó, csak annyit közölt, egyik családtagja vezette a gépkocsit. A pereskedés során a Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéletében az autótulajdonosnak adott igazat. Így sokan arra számítottak, megúszhatják a hasonló okok miatt kivetett bírságot. Felmerült, hogy a rendőrségnek az ítélet miatt meg kell változtatnia bírságolási gyakorlatát.

Minderre azonban egyelőre nem kerül sor, Orbán Péter országos rendőrfőkapitány ugyanis az [origo] kérdésére közölte, hogy csak az említett esetben küldtek ki hibás adatlapot, így egyedi ügyről van szó, a bírságolási gyakorlaton nem akarnak változtatni. Azóta viszont jobban ügyelnek arra, hogy szerepeljen a rendőrség által küldött felszólításban, hogy milyen célból kérik az adatokat. A bíróságon ugyanis az bizonyult perdöntőnek, hogy a rendőrség nem tájékoztatta arról az autóst, hogy pontosan miért kérik a szabálytalankodó nevét, címét. Orbán Péter annak ellenére mondta azt, hogy egyedi esetnek tekinti az ügyet, hogy a Legfelsőbb Bíróság alkotmányellenesnek ítélte a rendőrség módszerét, amivel a trafipax által lefényképezett autók sofőrjeit azonosítják. A bíróság ítéletének indoklásában közölte, hogy a rendőrség megsérti az állampolgárok alkotmányos jogait, amikor az adatkérés során nem közli, hogy milyen célból kéri az információt, és nem tájékoztatja a nyilatkozatra felhívott személyt jogairól. Mostantól a tájékoztatás már szerepel a levelekben, azonban a rendőrség az ítélet előtt több tízezer esetben járt el már hasonlóan.

Korábban jogászok úgy vélték, hogy ezek után az autósok tömegesen is megtagadhatják meg az adatszolgáltatást. Ebben az esetben új bizonyítási módszert kellett volna kidolgozni a gyorshajtók ellen. Az Egyesült Államokban a bizonyítás érdekében szemből fényképezik le a gyorshajtó kocsikat, azért, hogy felismerhető legyen a szabálysértés elkövetője. A felperes azután támadta meg a rendőrség szabálysértési határozatát, hogy a tulajdonában lévő személygépkocsi forgalmi engedélyét és rendszámát hat hónapra bevonták, azzal az indokkal hogy a tulajdonos jogos ok nélkül tagadta meg az adatszolgáltatást. Az ügyben elsőfokon eljáró bíróság elutasította a felperes keresetét, a Legfelsőbb Bíróság azonban a többi között az Alkotmányra is hivatkozva megváltoztatta az elsőfokú ítéletet és hatályon kívül helyezte a rendőrségi határozatokat. A LB megállapította, hogy a rendőrhatóság a felperest az adatszolgáltatás céljáról egyáltalán nem, a jogokról és a kötelezettségekről pedig nem kellően tájékoztatta. Az Alkotmány azonban alapvető jogként rögzíti a személyes adatok védelméhez való jogot, illetve az ártatlanság vélelmének elvét - mondta korábban az [origo]-nak Lomniczi Zoltán, aki a Legfelsőbb Bíróság főtitkára, és szóvivője is egyben. A bíróság azt is elimerte: a felperes nem kötelezhető rá, hogy közvetlen hozzátartozója ellen terhelő nyilatkozatot tegyen. Orbán Péter szerint azonban elég annyit tenni, hogy írásban közlik az autóssal, hogy miért kérik az adatait.