A Szegedi Ítélőtábla meghozta másodfokú ítéletét a Zuschlag-perben.
Zuschlag János 1995-től vett részt az Ifjú Szocialisták Mozgalmának (ISZM) munkájában, 1996-tól mint alelnök. 2002 és 2004 között az ISZM és a Fiatal Baloldal egyesülésével létrejött Fiatal Baloldal – Ifjú Szocialisták Mozgalma (Fibisz) elnökhelyettese volt. 1998-tól 2006-ig az Magyar Szocialista Párt (MSZP) országgyűlési képviselője is volt, de egy, a nyilasterror áldozatainak emlékét sértő kijelentése miatt lemondásra kényszerült.
2005-ben egy rutinellenőrzés után a Kiskunhalasi Városi Ügyészség vizsgálatot indított több alapítvány és egyesület pályázatokon elnyert pénzeinek felhasználásáról a számviteli fegyelem megsértésének alapos gyanúja miatt. Kiderült, hogy a vizsgált szervezetek mintegy 50 millió forint pályázati pénz “rendeltetésszerű használatával” nem tudtak elszámolni. Zuschlag Jánost – aki kapcsolatban állt e szervezetekkel, utasításokat adott nekik – és hat társát 2007. június 25-én a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség különösen nagy kárt okozó csalással gyanúsította meg, mondván: nem rendeltetésszerűen használták fel ezen alapítványok és egyesületek önkormányzatoktól és minisztériumoktól elnyert pályázati pénzeit.
A Szegedi Városi Bíróság 2007. szeptember 21-én elrendelte Zuschlag János előzetes letartóztatását, négy nap múlva az MSZP országos és Bács-Kiskun megyei vezetősége felszólította, hogy függessze fel párttagságát és mondjon le választott tisztségeiről. Szeptember 27-én a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés MSZP-frakciója, és a kiskunhalasi képviselő-testület MSZP-Sikeres Halasért Társaság frakciója is kizárta soraiból Zuschlagot, aki azonban csak 2008. május 29-én vált meg önkormányzati képviselői tisztségétől.
Zuschlag János 2008. február 19-én a Bács-Kiskun Megyei Főügyészségen tett vallomásában elismerte: “a büntetőeljárásban érintett egyesületek a Fiatal Baloldallal sok közös programot szerveztek, így a finanszírozási kérdések is összefolyhattak, így, ha ennek keretében szabálytalanságok történtek, azért, mint az ifjúsági szervezet elnökhelyettese, politikai felelősséget vállal”. Vallomásában nem tért ki konkrét részletekre.
A megyei főügyészség 2008. május 14-én emelt vádat Zuschlag János és 15 társa ellen. (Időközben Zuschlag 50 millió forintot átutalt az államkaszába.) A büntetőper 2008. október 8-án kezdődött meg Kecskeméten, a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon. A vádlottak a vád szerint civil szervezetek révén 75 millió forint állami támogatás jogosulatlan megszerzésében működtek közre. Nyolcan bűnszervezet tagjaként, különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt, további nyolc ember csalásért, bűnpártolásért és okirat-hamisításért állt a bíróság elé.
A vádirat szerint 1995 és 2001 között Zuschlag János egy civil szervezetekből álló hálózatot épített ki, amelynek élére általában az Ifjúsági- és Sportminisztériumban (ISM) is ténykedő embereket állított, akik tisztában voltak azzal, hogy pénzszerzés a feladatuk különböző állami forrásokból, pályázatokon keresztül. A vádlotthoz kötődő civil szervezetek – amelyek tényleges tevékenységet nem végeztek, céljuk kizárólag állami pénzeszközök megszerzése volt – 2000 és 2006 között működő szervezetként feltüntetve magukat nyújtottak be támogatási kérelmeket az ISM-hez, annak jogutódjaihoz, továbbá a Nemzeti Civil Alapprogramhoz és Budapest önkormányzatához. A pályázatok megírásában és az ezzel kapcsolatos egyéb ügyekben Zuschlag mellett mások is részt vettek. Az elszámolási kötelezettségnek hamis beszámolókkal és hamisított számlákkal tettek eleget. Az elnyert pénzből Zuschlag ifjúsági rendezvényeket és a kiskunhalasi MSZP-szervezet működését finanszírozta, de jutott belőle országgyűlési választási kampány támogatására is. A pénzszerző tevékenység során a vádlottak Zuschlagtól kapták a feladatokat, ő koordinálta a tevékenységüket, és kapcsolatai révén közbenjárt a pályázatok eredményes elbírálása érdekében is.
Zuschlag János meghallgatása során részleges ténybeli beismerő vallomást tett. A per során tanúként kihallgatták Arató Gergelyt, az MSZP országgyűlési képviselőjét, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkárát, Ocsovai Tamást, aki 2002-től 2004-ig a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium ifjúsági ügyekért felelős helyettes államtitkára volt, Jánosi Györgyöt és Gyurcsány Ferencet, akik a vizsgált időszakban gyermek-, ifjúsági és sportminiszterek voltak, Szilvásy György volt titokminisztert, majd Mesterházy Attila MSZP-alelnököt (a párt jelenlegi elnökét), aki 2002-2006-ban a minisztériumban volt politikai államtitkár, és egy ideig a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram tanácsának az elnöki tisztét is betöltötte.
Az első fokon eljáró Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2010. március 31-én kihirdetett ítéletében bűnszervezetben elkövetett bűncselekménynek minősítette a vádlottak tevékenységét. Zuschlag Jánost folytatólagosan elkövetett csalás és más bűncselekmények miatt első fokon nyolc év hat hónap börtönbüntetésre ítélte. Hét vádlottra egy év négy hónaptól öt és fél évig terjedő végrehajtandó börtönt szabtak ki, három embert felfüggesztett börtönbüntetésre, négyet pedig pénzbüntetésre ítéltek, míg egy vádlottat felmentettek.
A másodfokú tárgyalás 2011. január 11-én kezdődött a Szegedi Ítélőtáblán. A tárgyalás végén a vádlottak az utolsó szó jogán felszólalva az első fokon kiszabott ítéletek enyhítését kérték, Zuschlag János tagadta a bűnszervezet vádját és az üzletszerű csalás minősítést, hangsúlyozva: nem bűnszervezetben és nem a személyes haszonszerzés érdekében követték el a csalást. A vád képviselője ugyanakkor a kiszabott büntetések súlyosítását, valamint azt indítványozta, hogy a szabadságvesztést a vádlottaknak fegyházban kelljen letölteniük.
A bíróság a per harmadrendű vádlottját, Katus Ferencet három és fél év, a negyedrendű vádlottat, Őri Andrást két és fél év, az ötödrendűt, Krausz Csabát egy év, a hatodrendű vádlottat, Marsovszky Balázst egy év, a hetedrendűt, Kullai Tamást másfél év börtönre ítélte, míg a kilencedrendű vádlottal, Prácser Lászlóval szemben pénzbüntetést szabott ki.
A táblabíróság döntése alapján a szabadságvesztéssel sújtott vádlottak bűnszervezetben követték el tettüket, így nem bocsáthatók feltételes szabadságra. Az ítélőtábla mellőzte az elsőfokú bíróság által kiszabott vagyonelkobzást.
